Menü
16_LinkedIn.jpg
Forrás: ITB

Az Ipari Dolgok Internete radikális változásokat hoz az ipar olyan területein is, ahol ragaszkodtak az eddig jól bevált analóg technológiákhoz. Sokan megvárták, hogy kisebb befektetésekkel és bérelhető felhős szolgáltatással legyenek elérhetőek az okos megoldások.

Az intelligens gépek pontosabban dolgozzák fel az ipari adatokat, mint az emberek. Okos analitikával a vállalatok a rengeteg adatból képesek olyan intelligens „gyárat” létrehozni, mellyel növelhető a rendszerek teljesítménye. Egyre több vállalat fordul már az Ipari Dolgok Internete (IIoT) megoldásához, és ismeri fel, hogy az új technológiával csökkentheti működési költségeit, miközben szinten tarthatja termékei értékesítését. A gépek forradalma, a tömegtermelés és a digitális transzformáció után az Ipar 4.0 idején, amikor minden automatizálható és mesterséges intelligencia által vezérelt, a mindenre kiterjedő adatgyűjtés és -elemzés a nyereségesség és a hatékonyság megőrzésének a záloga. Ez a 3D nyomtatás, a robotika és az önvezető autók, az 5G korának hajnalán érthető. Az IIoT ugyan elsősorban a nagyvállalatok kiváltsága még (az ilyen jellegű befektetések megtérülése miatt), de a megoldások szép lassan szüremkednek át a kisebb cégek mindennapjaiba. Nem véletlen ez, hiszen a nyersanyagok szűkös volta, az emberi erőforrás csökkenése és a fokozódó piaci verseny is az innovációra, az IIoT megoldásainak felhasználására kényszeríti a vállalatokat. A valósidejű adatmegfigyelés, ami ezt a technológiát jellemzi (az új, mindenható analitikai megoldások), a cég gyártási folyamatainak teljes spektrumát teszik átláthatóvá, a gyártási idő és a felesleges karbantartások is minimalizálhatók vele. Az USA-ban az IIoT-t bevállaló vállaltok több mint 53 százaléka volt képes hatékonyabbá tenni üzleti tevékenységét, megőrizni vagy növelni versenyképességét és csökkenteni a kiadásait.

 

IIoT forradalom

Az IIoT-t létjogosultságát példázza az is, hogy a mai munkagépek eleve egy összetett (dinamikus és összekapcsolt) gyártórendszerként működnek, a lassú analóg rendszerekkel való gyártást így egyszerű egy moduláris és hatékony megoldásra cserélni, ahol minden részfolyamat valós időben ellenőrizhető. A legjobb példa az IIoT bevezetésére az állapotfüggő karbantartás (PdM), amikor is a hibák közötti intervallumból következtetnek a meghibásodásra. Az IIoT bevezetésével a prediktív karbantartás reaktívvá válhat, mivel a gépek működésük közben is monitorozhatók. Vagyis a gyártási idő előre ütemezhető, sőt pontosan meg is tudható, milyen üzemi ciklusban fog bekövetkezni a meghibásodás és szükséges egy alkatrész cseréje.

Az IIoT forradalma azért is került mostanában előtérbe, mert az ipari gépek életciklusa hosszabb és az ágazatra is kevésbé jellemző a rugalmasság. Manapság viszont a döntéshozók számára egyre fontosabbá válik a termelés valós idejű elemzésének előnye és az ebből kinyerhető termelékenységet fokozó elemzések. Már a piacon is megjelentek a „konyhakész” szoftveres és hardveres megoldások (Cisco, Oracle, SAP és Siemens). Sőt, csak most eszmélt az agrárium, hogy mekkora hasznát veheti ennek a megoldásnak, mennyire hatékonyan javítható vele az ellátási lánca. 2017 és 2021 között 11 százalékos bővülést jeleznek a szakértők az agráripar IIoT piacán.

 

Big data és MI

Nem véletlen, hogy az IIoT is a big data trend kellős közepén szökkent szárba, hiszen itt is okos eszközök hálózatáról beszélünk, melyek folyamatosan kommunikálnak és információkat küldenek a szenzoraikon keresztül egymásnak. Gyakorlatilag egy kontextusfüggő tudásra tehetnek szert a rendszerünkben futó adatgyűjtő algoritmusokkal. Egy-egy ipari IIoT-megoldásban hatalmas mennyiségű, példátlan gyakorisággal érkező és heterogén információval kell megbirkózni. És az sem véletlen, hogy most, az 5G hálózat megjelenésének küszöbén jelentkezik óriási érdeklődés az IIoT-s megoldások kapcsán, hiszen egy-egy gyár „felokosításához” nagy sávszélesség, felhőalapú megoldások és biztonságos adatkezelés megléte szükségeltetik. Az IIoT hatalmas mennyiségű adatának feldolgozását és rendszerezését viszont nem lehet tökéletesen kivitelezni mesterséges intelligenciás megoldások nélkül. Így a nagy cégek, mint az IBM már a felhőalapú platformjaihoz is társít kognitív tanácsadó rendszereket (a Watsont, alapvetően). Vagyis az egyes vállalkozás adatbázisait a gépi elme analizálja, strukturált adatokat kap az „okosgyártól” és előrejelző elemzést ad vissza. Így lehet olcsón és könnyedén az egyes ipari folyamatokat optimalizálni, és elkerülni az esetleges minőségbeli problémákat. A gépi tanulással felvértezett MI pedig egyben folyamatosan fejleszti is magát a gyártást (az Oracle és a Bosch rendszerei is hasonló módon működnek).

 

Az IIoT transzformáció problémái

Látható tehát, az IIoT kritikus fontosságú lehet egyes ipari cégek jövőjében, viszont mint minden új technológia esetében, a felkészülésben itt is sok tényezőre kell figyelni. Habár a negyedik ipari forradalom egyik legfontosabb vívmánya lenne, a legtöbb cég döntéshozói nem rendelkeznek még kiforrott stratégiával eme digitális átállással kapcsolatban, derült ki az Industry of Things World felméréséből (csupán 26 százalékuk biztos a dolgában). Különösen azért nehéz belevágni, mert először is biztosítani kell a több ezer eszköz összekapcsolását, működtetését és az általuk kinyert információ tárolására szolgáló hálózat karbantartását és felügyeletét, na és persze főként a biztonságát. Az adatfeldolgozáshoz nem elég egy mindenható MI, azt testre kell szabni, idomítani kell (nincs még ehhez a technológiához dobozos, kulcsra kész megoldás), valamint az elkészült jelentéseket megfelelő alkalmazásokkal prezentálni is kell. Nem hiányozhat egy jól működő IIoT-rendszerhez a megfelelő szakembergárda sem, ezek hiányában hosszú telepítési idővel, rendszerproblémákkal és magas fenntartási költségekkel kell majd szembenézni. A megfelelő platform, technológia és stratégia kialakítása viszont időt igényel, de már rövid távon is sikeressé teszi a rendszert.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 1992 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Csepely-Knorr Kristóf

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4729 cég szerepel adatbázisunkban.

A legkeresettebb cégek: