Menü
77_cue_innovation.jpg
Forrás: ITB

2018 két nagy kérdése, hogyan lehet átvezetni a digitális transzformációt a teljes magyar oktatási rendszeren, és miként lehet elősegíteni, hogy a fiatalok ne idegenkedjenek az informatikai pályától. Előbbinek hazánk versenyképessége szempontjából, utóbbinak az ICT-piacon (is) tapasztalható munkaerőhiány orvoslása miatt van óriási jelentősége.

Messze vagyunk még attól a naptól, amikor a gyerekek egyetlen tablettel járnak iskolába – talán ilyen formában el sem jön, hiszen nem lehet egyetlen tablettel kiváltani mindent. De tény, hogy változni, fejlődni kell, mert lemaradásban vagyunk. Az is tény, hogy nagy a nyomás és magasak az elvárások az oktatással szemben: a szinte minden iparági szektorban tapasztalható szakemberhiány enyhítésére, a képzettségi szint növelésére, a 21. században fontos kompetenciák átadására és korunk technológiáinak implementálása egyaránt szükség van. De hogyan segíthet az állam, és mit tehet az ICT-szektor? Az biztos, hogy mindkét szféra hatékony közreműködésére van szükség.

2018-ban várhatóan tovább erősödik a piaci alapon informatikai gyorsképzést nyújtó műhelyek száma és jelentősége, melyek vezérelve, hogy 4–18 hónapos intenzív képzéssel gyakorlatilag bárkit át lehet terelni informatikai pályára. Az ICT-vállalatok is kiveszik a részüket az evangelizációból, illetve a digitális kompetenciafejlesztésből saját programjaik által (lásd: Legyél Te is informatikus!, SMART School, Vodafone Digitális Iskola Program). Ami pedig az állami szerepvállalást illeti, jó hír, hogy a Digitális Jólét Program részeként tavaly elkészült és elfogadásra is került Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája, mely nagy jelentőséggel bír a hazai ICT-szektor számára is. Amellett ugyanis, hogy nagyléptékű és átfogó hálózati infrastruktúra-fejlesztések és eszközberuházások indultak el, végre előtérbe került a digitális kompetenciák fejlesztése (pedagógusoknál és diákoknál egyaránt), és az informatikai pályaorientáció elősegítése is.

A stratégiától azt reméli a szakmapolitika, a pedagógia és a piaci szféra egyaránt, hogy a 21. századba emeli át az oktatás egész rendszerét (beleértve a szakképzést, a felsőoktatást és a felnőttképzést is). Ennek megfelelően jövőre tovább folytatódik a digitális oktatásfejlesztés: 2019 végig 4000 állami általános és középiskola, valamint szakképző intézmény kap szupergyors internetet és teljes wifi-lefedettséget. Az 500 fő alatti iskolákban legalább 100 Mbit, az 500 fő feletti iskolákban legalább 1 gigabites sávszélesség lesz elérhető. A fejlesztés közvetlenül 1,2 millió diákot és 126 ezer oktatót érint.

De nem lehet szó nélkül elmenni a Programozd a jövőd! elnevezésű, az NFM, a KIFÜ és az IVSZ összefogásában megvalósuló oktatásfejlesztési program mellett sem. A GINOP-3.1.1–VEKOP-15 projekt piaci szereplők bevonásával olyan informatikai kurzusokat biztosít felsőoktatásban lévő hallgatóknak, amelyek naprakész elméleti és gyakorlati ismereteket adnak, és amelyek eddig csak a piaci szférában (drágán) voltak elérhetők. Egyszóval mindenki informatikai pályára született, csak valaki még nem tud róla.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 1992 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Csepely-Knorr Kristóf

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4729 cég szerepel adatbázisunkban.

A legkeresettebb cégek: