Menü
70_kerekasztal_1.jpg
Forrás: ITB

Jobban kellene a gyermekek készségeire fókuszálni az oktatásban, idejekorán be kell oltani őket kíváncsisággal és tudásszomjjal ahhoz, hogy életük során négy-öt szakmát is képesek legyenek ellátni. A jövő nemzedék kompetenciáiról és a digitális tudással rendelkező munkaerőről szekciós kerekasztal-beszélgetések során mondták el véleményüket a szakemberek.

Vajon miért van az, hogy a gyermek hétköznap reggel fél hétkor alig tud kikelni az ágyból, de ha például programozói táborba megy, fél hatkor ott toporog a szülei ágya mellett, és ébreszti őket, nehogy elkéssenek a nagy eseményről? A motiváció, a kíváncsiság hajtja ilyenkor, a megismerés vágya vezeti előre.

 

Nem csak üres szlogen

Azt persze még nem tudhatjuk, hogy 15-20 év múlva milyen munkakörökben fognak dolgozni a mai gyerekek. Azt viszont minden szakértő sejti, hogy az innovációt támogató, magas hozzáadott értéket jelentő munkahely foglalkoztatja majd őket, a fizikai munkát pedig az általunk és általuk épített robotok végzik. Azt is lehet sejteni, hogy gyermekeink életük során akár 4-5 féle, egymástól eltérő szakmában is dolgozhatnak majd, így tehát a folyamatos tanulás nem üres szlogen, hanem munkájuk megtartásának záloga lesz. Az életen át tartó tanulás megszerettetésében a szülőknek és a példaképeknek rendkívül fontos szerepük van. Napjaink oktatási rendszere erre sajnos nem készíti fel a diákokat. Az informatikaórán rendszerint csak felvillantják a diákoknak a lehetőségeket – igaz, egyes helyeken már első osztályban megkezdődik az informatika oktatása. Az általános iskolában első lépésként az informatika felhasználási lehetőségeit tudják elmesélni a tanárok.

A közoktatásban tanító pedagógusok gyakran csak haladnak az árral, esetenként a diákok többet tudnak a digitális világról, mint ők. A képzett IT-tanárt hamar elszippantja a versenyszféra.

Hamarosan elképzelhetetlen lesz, hogy a digitális oktatás ne legyen része bármilyen képzésnek
 

Algoritmikus gondolkodás

Az informatikai oktatás az algoritmikus logikai gondolkodás képességének elsajátítását jelenti. Ez a készség adja meg az alapot ahhoz, hogy a jövőbeli programozó könnyedén elboldoguljon a kétévenként változó programozói nyelvezettel, meg tudja érteni az évente frissített eszközök működési elvét, hogy egyszerűen készségszinten használjon bármilyen új technológiát. A következő időszak kihívása a munka és a tanulás integrációja, a kettő közötti egyensúly megtalálása. Gyakori jelenség ugyanis, hogy a munkaerőhiánnyal küzdő vállalatok az iskolapadból veszik fel legújabb munkatársaikat, és vonják be a munkába.

 

Ahol a robot az úr

Ahogy említettük, a jövő munkavállalója magas hozzáadott értékű munkát végez, melynek alapja az erős digitális készség. A gazdaságnak informatikai szakmunkásokra van szüksége, akik képesek rugalmasan, rövid idő alatt átállni az új feladatokra.

A jövő robotok „uralta” ipari világban azt a kérdést sem szabad szőnyeg alá söpörni, hogy mi lesz az emberekkel, milyen munkát fogunk végezni. A KPMG partnere, Kiss Péter elmondta: folyamatosan kapják a felkéréseket különböző cégektől arra, hogy vizsgálják át működésüket, és tárják fel azokat a területeket, ahol a digitalizáció eszközeivel hatékonyabbá lehetne tenni a munkát. A piacon érezhető munkaerőhiány miatt sok vállalkozás csak úgy tudja szolgáltatásait bővíteni, ha digitalizációs eszközt vet be. A szakértő szerint az amerikai cégeknél például már rendkívül nagyfokú az automatizáltság, gőzerővel fejlesztik a különböző automata megoldásokat. Mindezzel már nem is tudnak versenyelőnyre szert tenni, csak lépést tartanak a meglévő megoldásokkal és a konkurenciával. Egy ilyen világban elképzelhetetlen, hogy a digitális oktatás ne legyen része bármilyen képzésnek. A munkavállalónak a tudás három szintjéből – érti, alkalmazza, fejleszti – minimum érteni kell a digitális rendszerekhez.

Boda József, az informatikai oktatással foglalkozó Codecool vezetője szerint rövidtávon informatikai szakmunkások képzése oldaná meg a magyar gazdaság problémáját. Nem kell mindenkinek akadémiai szinten ismernie az IT-eszközöket, de felhasználni a digitális világ vívmányit kötelező. A rövidtávú képzések nyilván csak a kíváncsiság felébresztésére alkalmasak, így a szakmunkásokat foglalkoztató vállalatok feladata a további képzés és oktatás biztosítása. Fiatalabb korban az algoritmikus gondolkodás fejlesztése lenne a pedagógusok feladata – erre például iskolás, óvodás szinten a programozói táborok rendkívül alkalmas helyszínek.

Both Vilmos, a Digitális Jólét Program állandó szakértője szerint a munkaerőhiányt, a digitális képességek hiányát egy átfogó digitális munkaerőprogrammal oldhatnák meg, ez pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium feladata. Egy ehhez hasonló program célja az emberek meglévő képességeinek felmérése, majd képzés segítségével a szint emelése – a maximálisan elérhető fokra.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 1976 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Márton Zoltán

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4699 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Clarmont I.S. Kft.

A legkeresettebb cégek: