Menü
60_smart_city.jpg
Forrás: ITB

Gyakorlatilag minden okosváros-projektnek és rendszernek van (vagy lehetne) térinformatikai vetülete. A GIS-megoldások sokszor mégis viszonylag későn kerülnek elő, pedig előnyeik hamar jelentkeznek.

A térinformatika előnyeinek kihasználásával hatékonyan támogatható az intelligens közösség hat fő célkitűzése: a biztonságos, jól működő, élhető, egészséges, prosperáló és fenntartható környezet megteremtése.

Minden városban két fontos elem van: egyrészt az utcák, közterületek, épületek, vagyis maga a tér, másrészt az ebben mozgó, élő, dolgozó, közlekedő emberek. A kettő közötti harmónia megteremtése a térbeli referenciák, a térinformatikai megoldások nélkül nemigen lehetséges – mondja Németh András, a GDi/Esri Magyarország vezető tanácsadó partnere.

 

Sokkal több, mint gondolják

Részben a korábbi rossz tapasztalatok miatt ezt még nem minden önkormányzat látja így. Sokan és sokszor egyfajta megjelenítő eszközként tekintenek a térinformatikai rendszerre, mondván „majd rárajzoljuk a térképre az eredményeket”. Pedig egy fejlett GIS-rendszer ennél sokkal többet tud nyújtani, ha képességeinek megfelelően alkalmaznák – kiváló integráló platformja lehet például a különféle okosváros alkalmazásoknak. Az olyan komplex platformok, mint az ArcGIS is, számtalan forrásból tudnak fogadni térbeli és nem térbeli adatokat, azokat nagy adatbázisokban tárolni, majd erre a célra készített alkalmazásokkal elemezni, az összefüggéseket feltárni, hogy utána az eredményeket akár webes felületen akár mobil alkalmazásokban meg lehessen jeleníteni. Az összegyűjtött és kielemzett adatokból pedig új típusú információkat lehet kinyerni, amelyek megkönnyítik és nem utolsósorban olcsóbbá teszik a városüzemeltetést. „Ha mondjuk a településen vezetnek okos, részletes nyilvántartást az önkormányzat kezelésében lévő zöldterületekről, akkor azonnal meg tudják mondani, hogy pontosan hol, mivel rendelkeznek. Például mekkora területen, milyen típusú, növényzetet, milyen gyakorisággal, hogyan szükséges gondozni. Ennek az információnak a birtokában pedig már pontosabban lehet a szükséges időt, költségeket, munkaerőt betervezni, továbbá a teljesítések ellenőrzését és elszámolást kezelni. Hasznos segítséget nyújthat abban is hol, milyen volumenű fejlesztési beruházások szükségesek. Másik oldalról nézve pedig sokak számára értékes szolgáltatást is tudna nyújtani például azzal, ha megmutatná hol lehetne közel a városhoz, jó levegőn, nyugodt, környezetben, szabadtéri rendezvényekre használható zöldterületeket bérelni, vagy egyáltalán hol vannak ilyen rendezvények” – hoz egy egyszerű példát Szabó Krisztina, a vállalat közigazgatási és államigazgatási üzletág-igazgatója.

Lyukak a térképen

Jogszabályi előírások alapján minden polgármesteri hivatalban elérhetőnek kell lennie a település úgynevezett közmű alaptérképének. Ehhez a digitális térképhez az alapot a földhivatali ingatlan-nyilvántartási alaptérkép 1:2000 léptékű verziója adja. Erre az alapra kerülnek rá rétegenként a közművek saját térképei, így pontosan tudható, hogy az egyes közművek hálózatai pontosan hol futnak.

A valóság sajnos nem ilyen szép – ábrándít ki minket Németh András. A közművek alapesetben 1:500 léptékű térképeket vezetnek, mert azon tudják jól elhelyezni a számukra fontos információkat. Ezt adják át az önkormányzatoknak, a konvertálást pedig rájuk bízzák, mert erre nincs jogszabályi kötelezettségük. Az is változó, hogy ezek a közműtérképek mennyire naprakészek, mennyire régi földhivatali térkép szerint készültek.

Így aztán településenként rendkívül eltérő – és nagymértékben függ a helyi polgármester vagy főépítész elhivatottságától –, hogy a városüzemeltetésnél meglévő térképi állományok mennyire naprakészek, részletesek és pontosak. Vannak városok, ahol légi LIDAR-os felmérést követően pontos 3D kép áll rendelkezésre a teljes településről, máshol pedig még papír alapú térképekkel dolgoznak. A nagyobb városokban, ahol jellemzően a smart city projektek indulnak, azért jellemzően vannak CAD és GIS térképi állományok is.

 

Mobilitásból jeles

Különösen sokat segíthetnek a térinformatikai megoldások az okos közlekedés megszervezésében. Minden nagyvárosban akut probléma a parkolás, mondja Beke Dániel, a GDi/Esri műszaki vezetője. Ma már minden további nélkül megoldható, hogy az autósok megtalálhassák és akár lefoglalhassák a szabad parkolóhelyeket. Az aszfaltba utólag is beépíthető olcsó szenzorok figyelik, hogy adott parkolóhelyen áll-e autó, és ezt az információt közvetítik egy központi rendszerbe. Az alkalmazás mögött dolgozó algoritmus megkeresi az autóshoz legközelebb eső parkolót és oda is irányítja a sofőrt, miközben a foglaltságot már kommunikálja a közlekedés többi résztvevőjének. Ugyanezt akár nagyobb bevásárlóközpontok parkolóházaiban is meg lehetne csinálni, hogy a sofőröknek ne kelljen felesleges köröket tenniük, mire találnak egy szabad helyet.

A másik jellemző felhasználási terület a tömegközlekedés hatékonyabbá tétele. Ilyenkor szenzorokat kell telepíteni a járművekre és a megállókba, útvonal-optimalizáló szoftvert kell alkalmazni, esetleg újra kell szervezni a közlekedési lámpák vezérlését, mondja Németh András. Hasonló alapokon bonyolultabb feladatokat is el lehet végezni, például bevetésirányítást (mozgásban lévő járműveknek új feladatokat, úticélokat kiadni) vagy kötött járatok útvonalát optimálisan megtervezni. „Egy tömegközlekedési irányító rendszer szinte mindent tartalmaz, amit egy térinformatikai megoldás nyújtani tud. Mobil és fix telepítésű szenzorok; olyan adatbázis, amely az innen érkező adatokat fogadni tudja; analitikai eszközök, amelyekkel professzionális szinten elemezhetők az adatok; webszerver az információk online megjelenítésére; és jó esetben van hozzá az utasokat tájékoztató mobil alkalmazás is. Ha az ügyfél kéri, mi mindezt szállítani tudjuk neki. Az általunk forgalmazott GIS-platform rendkívül széles körű képességekkel rendelkezik, a térképi információkat megjelenítő asztali, webes és mobil alkalmazásokat pedig meg tudjuk írni” – teszi hozzá Németh András.

 

Modellezett valóság

De a mobilitáson kívül a legkisebb és legnagyobb feladatokban is hasznát lehet venni a térinformatikai megoldásoknak. A GDi/Esri írt például egy turistáknak szánt mobil alkalmazást az I. kerületi önkormányzat számára. Az appban óriási mennyiségű történelmi, építészeti, művészeti információ található. A turistának nincs más dolga, mint a telefonjának kameráját ráirányítani az egyik épületre, és az alkalmazás máris mutatja, amit arról tudni érdemes. De nemcsak előre betáplált információk jeleníthetők meg rajta, hanem a webről valós időben lekérdezett adatok is. Ha a kamera látóterében egy buszmegálló van, akkor látható, mikor érkezik és mikor, merre indul tovább a következő busz.

Egy másik alkalmazás új városrészek (lakóparkok, ipari parkok) tervezésekor jöhet nagyon jól az önkormányzat szakemberei számára. Az optimális városkép, beépítettség kialakításához érdemes többféle változatot is kipróbálni, a GDi/Esri megoldása pedig pontosan ezt teszi lehetővé. Megadható, hogy mekkora telkeket akarunk kialakítani, milyen széles utakra van szükség, kell-e járda és mekkora, milyen ívű kanyarokat tervezhetünk be az utakba, lehetnek-e zsákutcák, nyeles telkek, engedélyezzük-e a telekhatárra történő építkezést vagy az ikerházakat, hány szintesek lehetnek az épületek, lapos- vagy magastetővel készüljenek, és így tovább.

 

A feltételek alapján a szoftver megtervezi a városrészt, amivel utána számtalan módon el lehet játszani. Behúzhatók új utcák (amelyeket már a megadott feltételeknek megfelelően rajzol meg a program), kipróbálható, milyen lenne a terület kisebb és nagyobb telkekkel, alacsonyabb és magasabb házakkal. „Rengeteg ilyen ’mi-lenne-ha’ típusú szcenáriót kipróbálhatnak az önkormányzati illetékesek, hogy megtalálják az optimális megoldást, ami gazdaságilag is megéri a városnak, az igényeket is kielégíti, de a városképet sem rontja – és mindezt azelőtt, hogy az első kapavágást megtették volna vagy az első építési engedélyt kiadták volna”, sorolja az előnyöket Németh András.

 

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2012 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Nelson Amanda

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4781 cég szerepel adatbázisunkban.

A legkeresettebb cégek: