Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


Eseménynaptár

előző hónapkövetkező hónap
2_36_smart_cities.jpg
Forrás: ITB

Milyen koncepció szerint indulnak itthon az okosváros-fejlesztések; hogyan néz ki egy sikeres projekt; és mit tehetnek a piaci szereplők, hogy a technológia révén a települések még több előnyt nyújthassanak az ott élők számára – többek között ezeket a témákat járták körül a települési gyakorlatokról szóló szekció résztvevői.

Első hallásra meglepőnek tűnő kijelentéssel kezdte a Települési gyakorlatokról, megoldandó kérdésekről szóló szekciót az Infotér Konferencia második napján Zsombok László, Monor polgármestere: nehéz egyértelmű definíciót adni arra, mit is jelent az „okosváros”. A következő mondatokban persze árnyalta a képet, de rámutatott arra, hogy igazából nagyon nehéz meghatározni azt, hogy mitől is nevezhető egy település okosnak. Megfogalmazása szerint az okosváros-fejlesztések olyan korszerű, innovatív technológiákat jelentenek, amelyek hozzájárulnak a közszolgáltatások minőségének javításához, a lakosság életszínvonalának emeléséhez, és támogatják a közösségépítést is.

 

Fontos a fenntarthatóság

Monor esetében a fogalmak tisztázása azért is különösen fontos, mert a település egy tavaly decemberben meghozott kormányhatározat alapján kísérleti terep lesz az Okos Monor Projekt keretében. „A technológiai fókuszról át kell irányítani a figyelmet a projektek fenntarthatóságára. A korszerű technológiáknak nem végcélként kell megjelenniük, hanem olyan eszközökként, amelyek javítani tudják például a különböző közszolgáltatások színvonalát” – mondta Zsombok László.

Az elképzelések szerint a hazai okosváros-projektek egy központi infrastruktúrán valósulnak meg, és mindazokat a szolgáltatásokat, melyek központilag biztosíthatók, a Belügyminisztérium nyújtaná a települések számára. Egy ilyen központi rendszer létrehozásának előnye, hogy a csatlakozóknak csupán a fejlesztések települési oldalát kell biztosítania, a tipikusan előforduló részfeladatok központi támogatása adott, így ezeket a funkcionalitásokat nem szükséges mindenhol elkülönült, más-más technológiai alapon létrehozott, szerteágazó licencjogokkal védett szigetszerű fejlesztésekkel létrehozni.

 

Csak összefogással működhet

Az előadást követő kerekasztal-beszélgetés során Dicső László, Alsómocsolád polgármestere arra hívta fel a figyelmet, hogy szükség van olyan köztes szereplőkre, akik tisztában vannak mind a települések igényeivel, mind az üzleti szektor kínálta lehetőségekkel, és képesek összehozni ezeket a szempontokat. Ha ezek a feltételek adottak, akkor van csak értelme elkezdeni azon gondolkodni, milyen forrásból valósulhat meg a projekt.

A jól működő okosváros-beruházásokra hozott példát Kovács Katalin, Kaposvár környezetfejlesztési igazgatója, aki egy hat megyei jogú várost érintő, közvetlenül brüsszeli forrásból támogatott energetikai projektet mutatott be. A Kapos-grid, ami Dunaújváros, Kaposvár, Szombathely, Tatabánya, Veszprém és Zalaegerszeg összefogásával valósul meg, egy olyan fejlesztés, amely jelentős mértékben csökkenti az üzemeltetési költségeket, így több pénz jut egyéb feladatokra, fejlesztésekre. Főként épületekre vonatkozó beruházások valósulnak meg, többek között fejlett felügyeleti rendszereket telepítenek, napelemeket helyeznek el épületeken és parkolókban, illetve az ezek által termelt energia összegyűjtését, tárolását és továbbítását is megoldják a projekt keretében.

 

Megmutatni a lehetőségeket

Bodon Ildikó, UPC Magyarország
Bodon Ildikó, a UPC Magyarország vállalati szolgáltatások igazgatója is kiemelte a közös gondolkodás, az összefogás jelentőségét. A szakember hangsúlyozta azt is, hogy ha a technológia biztosításánál megáll a történet és nincs további közös gondolkodás arról az érintett szereplők között, hogyan lehetne jól hasznosítani a rendelkezésre álló infrastruktúrát, akkor némi túlzással hasztalanná válik az egész. A UPC vállalati szolgáltatások igazgatója beszámolt azokról a programokról, amelyekkel a cég igyekszik bemutatni azt, hogyan hasznosítható a technológia a közösségek érdekében, megemlítve többek között a digitális tanterem kezdeményezésüket.

A Mastercard is jelentős erőforrásokat fordít az edukációra, hogy megmutassa a lakosságnak azt, hogyan tudják hasznosítani a legújabb megoldásokat – mondta el Martinovic Boris, a Mastercard munkatársa. Példaként említette a készpénzkímélő iskolák projektet, amelynek során országszerte 15 iskolában igyekeztek minél jobban elektronizálni a pénzáramlást. A szakértő jelezte ugyanakkor azt is, hogy ennél a projektnél gondokat okozott, hogy az iskolák hiába álltak volna át az elektronikus megoldásokra a pénzügyek intézésében, több esetben az önkormányzatok oldaláról nem voltak adottak a feltételek.

Schmidt Jenő, Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége
Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, Tab polgármestere a települések lehetőségei közötti komoly különbségekre hívta fel a figyelmet a beszélgetés során. Magyarországon 386 város van, ezek közül 176 járásszékhely, ezek a települések, illetve a főváros és agglomerációja jelentik most azt a piacot, amivel az okosvárosfejlesztések megcélozhatók. Schmidt Jenő rámutatott arra is, hogy a városok 5 százaléka szedi be az adóbevételek 62 százalékát, ami azzal jár, hogy az önkormányzati szektor 90 százaléka állami támogatásból él. Az önkormányzati szövetség elnöke úgy látja, hogy a fejlesztéseket a digitalizáció előbb-utóbb kikényszeríti, az élő munkát okos megoldásokkal lehet kiváltani, a nagy kihívás az lesz, hogyan valósul meg mindez a kisebb településeken – például azon az ezernél is több helyen, ahol 500-nál kevesebb ember él – úgy, hogy fenntartható legyen a fejlesztés, ne a lakosságnak kelljen ezt megfizetnie valamilyen formában.


Magyarország településszerkezete (adott típusú települések száma, 2015)

Főváros 1
Felsőfokú központ 8
Középfokú központ 29
Alsó fokú központ 308
Falu 1684
Aprófalu* 1124
Összesen 3154

* 500 fő alatti település

Forrás: KSH

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2062 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Gáspár László

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4921 cég szerepel adatbázisunkban.

A legkeresettebb cégek: