Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


40_szabo_balint_GYU_2785_2.jpg
Forrás: ITB

Dolgoznak az EESZT mobil interfészének kialakításán, és szabványosítják a betegellátás során keletkező dokumentumokat – mondta el az ITBUSINESS-nek adott interjúban Szabó Bálint, az EESZT Fenntartási és Üzemeltetési Főosztályának vezetője. Az egy éve indult rendszerbe már több mint 500 millió egészségügyi adatot töltöttek fel.

– Tavaly november elsején indult el élesben az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT), mi az eddigi tapasztalat, mennyi intézmény és felhasználó csatlakozott a rendszerhez?

– Jelenleg mintegy 10 ezer intézmény – kórházak, gyógyszertárak, háziorvosi rendelők, járóbeteg ellátók – és nagyjából 100 ezer felhasználó van a rendszerben. Várakozáson felüli a használat intenzitása, hiszen nem egészen egy év alatt több mint 500 millió egészségügyi adat került be az EESZT-be. Naponta 800 ezer és egymillió közötti eReceptet és több millió egyéb dokumentumot töltenek fel az egészségügyi intézmények. A jó hír az, hogy a betegellátásban dolgozók számára nincs új rendszer, mindenki ugyanazt a medikai programot használja, amit eddig, mindössze annyi történt, hogy új lehetőségek is megjelentek, így például az orvosok egy-egy beteg kapcsán már nem csak a saját intézményükben keletkezett dokumentumokat érhetik el gyorsan, hanem azt is láthatják, hogy más intézményekben milyen kezeléseket kapott a páciens. Ami a felhasználók számára újdonság volt, az az eSzemélyi használata. Mivel rendkívül érzékeny adatokról van szó, komoly, kétfaktoros azonosítás szükséges, hogy az orvosok hozzáférhessenek a beteginformációkhoz. Ezt az elektronikus személyi igazolvánnyal lehet megtenni.

– Mennyi ideig tartott az EESZT kialakítása és mennyibe került a rendszer?

– A központi rendszert 2014–2015-ben alakítottuk ki, majd 2016-ban a kórházak, háziorvosok, gyógyszertárak és egyéb érintett egészségügyi intézmények informatikai partnereit készítettük fel az átállásra. Ez több mint száz céget jelentett. A rendszer első modulját, ami a digitális önrendelkezési alrendszer volt – ezen keresztül gyakorolhatják a betegek az adataik fölötti kontrollt – tavaly tavasszal élesítettük. Ezt követte egy nagyjából féléves tesztidőszak, majd a már említett november elsejei rajt. A projekt európai uniós finanszírozásból valósult meg és 4,7 milliárd forintba került.

– Melyek voltak a legnagyobb kihívások a projekt során?

– Nagyon komoly feladat volt az intézményrendszer informatikai beszállítóinak felkészítése. Fejlesztői „white book”-okat kellett kiadni, hogy csatlakozni tudjanak és a saját rendszereikbe tudják implementálni az EESZT-szolgáltatásokat. A másik nagy kihívást az EESZT egész egészségügyi intézményrendszerre való kiterjesztése jelentette, hiszen mintegy 10 ezer intézményt kellett ehhez mozgósítani. A csatlakozásra kötelezetteknek végig kellett menniük egy olyan folyamaton, amely számos információ cseréjén alapult a csatlakozásra kötelezett és az EESZT-t működtető szervezet között. A nyilatkozatot az adott intézmény vezetője tehette meg, ráadásul mindezt teljesen elektronikus úton, mivel az egész folyamatot így vittük végig – kivéve a cégképviselet igazolását. Ez persze egy kórháznál, ahol van saját informatikai csapat, nem igazán jelentett gondot, de egy háziorvosnál vagy gyógyszertárban, ahol nincs saját informatikus, hanem a rendszerszállítóra kell hagyatkozni, ott bizony okozott feszültséget és problémát.

– Hogyan folytatódik az intézmények csatlakozása?

– Az egészségügy területén működő közfinanszírozott intézmények már csatlakoztak korábban, idén november elsején pedig a magánfinanszírozott ellátók egy része is csatlakozik. Azokról az intézményekről van szó, amelyek jelenleg is valamilyen elektronikus adatszolgáltatásra kötelezettek, az implantátum és protézis regiszterbe jelentenek. Ez lényegében azokat a magánintézményeket jelenti, amelyek valamit beültetnek az emberekbe, például a plasztikai vagy a szájsebészet. Az ágazatvezetés végső célja az, hogy 2020-ig minden, a betegellátásban résztvevő hazai intézmény, vállalkozás csatlakozzon az EESZT-hez.

– Melyek az EESZT legfőbb előnyei a betegek, illetve a gyógyításban résztvevők számára?

– Ezt a rendszert alapvetően a gyógyítás támogatása érdekében hoztuk létre, hiszen segítségével a megfelelő azonosítás után a kezelőorvosok minden, a betegükkel kapcsolatos, korábban keletkezett, az EESZT-ben megtalálható információ elérnek. Ez azért különösen fontos, mert eddig a betegek információira kellett hagyatkozniuk: amit ők magukkal vittek, abból tudtak tájékozódni, és persze egyáltalán nem volt biztos, hogy minden információt megkapott orvos, így a kezelés sem volt feltétlenül optimális. Az EESZT-ben viszont minden információ látható kivéve, ha a betegek letiltják a hozzáférést, de ezzel a lehetőséggel eddig csak nagyjából 3000 ember élt eddig. A másik fontos dolog, amiről talán kevesebbet beszélnek, hogy a betegek is hozzáférnek a róluk az EESZT-ben tárolt információkhoz. Ehhez egy Ügyfélkapus azonosító és a TAJ szám szükséges csak. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy jelentős ágazati hatása is van a Térnek, mivel elérhetők az orvosok számára a más intézményben végzett vizsgálatok eredményei is, nem feltétlenül kell mindet megismételni, ami óriási terhet vesz le az ellátókról.

– Hogyan folytatódik a projekt, milyen elemekkel bővül az EESZT? Hol tartanak ezek a fejlesztések?

– A TÉR-ben ma már több mint 500 millió egészségügyi dokumentum érhető el, és napi szinten közel egymillió recept érkezik be. Ez óriási eredmény egy év alatt. A projekt sikerességét mutatja, hogy szeptember végén Magyarország lehetett a házigazdája egy nemzetközi elektronikus egészségügyről szóló konferenciának, melyet az EESZT megvalósításával érdemelt ki. Az Európai Strukturális Alap hat különböző területen megvalósult uniós projekteket vizsgált, és az elektronikus egészségügy (e-health) területén az EESZT-t tartották méltónak arra, hogy a többi ország számára is megmutatásra kerüljön. Összesen 17 ország képviselői érkeztek Budapestre, és a delegáltaktól azt a visszajelzést kaptuk, hogy a rendszer nagyon széleskörű, sok olyan funkciója van, amely támogatást tud nyújtani a gyógyításban. Természetesen folyamatosan fejlesztjük a rendszert, és amikor elkészül egy-egy kisebb modul, azt rögtön élesítjük is. Ilyen volt például az a lehetőség, hogy már eSzemélyivel is ki lehet váltani a receptet, nem kell hozzá a papír alapú felírási igazolás. De dolgozunk egy meghatalmazási rendszeren is, hogy ne csak saját receptet, hanem hozzátartozóét is ki lehessen váltani saját eSzemélyi igazolványunkkal. Ezen kívül eddig csak kórházak, háziorvosok, gyógyszertárak számára volt interfész a rendszerhez, most kialakításra kerül egy mobil interfész is. A mobilos kiterjesztéstől nagyon nagy felhasználószám növekedést várunk állampolgári oldalról. A mobil interfész lévén lehetőségük nyílik az egészségügyi témájú mobilalkalmazást fejlesztő cégeknek, hogy az EESZT-re is készüljenek applikációk. Ennél a projektnél az elképzeléseinket már vázoltuk, egyeztettünk a mobilfejlesztőkkel is, akiktől nagyon sok észrevételt kaptunk, és most ezeket is felhasználva készítjük a logikai rendszertervet. Várhatóan a jövő év végére készül el az EESZT mobil interfésze. Egy másik nagyon fontos fejlesztés, hogy szabványosítjuk a betegellátás során keletkező dokumentumokat, ami megnyitja az utat a gépi feldolgozás előtt. Ez nagyon komoly áttörést hozhat, hiszen lehetővé teszi, hogy az informatikai rendszerek egy-egy beteggel kapcsolatban jóval magasabb szintű döntéstámogatást nyújtsanak, mint eddig.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2041 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Gáspár László

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4897 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:ALEF Distribution HU Kft.

A legkeresettebb cégek: