Menü
38_medium.com.jpg
Forrás: ITB

A mezőgazdaságban sem csak elszenvedni akarjuk a digitalizációt, hanem hasznosítani annak lehetőségeit – hangzott el az ITBUSINESS által szervezett első IT-szüreten. Az első példák már biztatóak, de még sok nehézséget kell legyőzni.

Nincs könnyű helyzetben az, aki meg akarja mondani, milyen helyzetben is van ma a magyar mezőgazdaság és az élelmiszeripar. A kép ugyanis rendkívül vegyes, az előnyök és a biztató jelek mellett komoly hátrányokkal és jelentkező veszélyekkel is kell számolni. 2010 és 2016 között folyó áron mintegy 50 százalékkal nőtt a mezőgazdasági szektor kibocsátása (1686 milliárd forintról 2619 milliárd forintra). Szintén jelentősen emelkedett az egy hektárra vetített hozzáadott érték – sorolta a kedvező jeleket előadásában Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára.

Feldman Zsolt, FM

Ugyanakkor az abszolút értelemben vett szép teljesítményt árnyalja, hogy évek óta nagyjából azonos szinten (8 milliárd euró körül) van a mezőgazdasági export, és a külkereskedelmi aktívum (3-3,5 milliárd euró) sem javult érdemben. Ennél is nagyobb baj, hogy a mezőgazdaság egy munkaerőegységre vetített jövedelme kevesebb mint fele a fejlett EU-tagországokénak. Ez pedig azt mutatja, hogy az elért növekedés mögött nem áll termelékenységi javulás, a jövedelemtermelő képesség pedig nagyban függ az uniós támogatásoktól. A gépesítettség mutatószáma 2,5 kW/hektár, ami szintén csak fele a nyugat-európainak.

Honnan lesz munkaerő?

A mezőgazdaság egyik nagy kérdése, hogy honnan szedi majd a kellő számú és kellően szakképzett munkaerőt. Miközben viszonylag kevesen jelentkeznek mezőgazdasági irányultságú szakképzésre, nagy hangsúlyt kell arra fektetni, hogy a diákok elsajátítsák a digitális kompetenciákat, illetve a modern eszközök használatát – emelte ki Fábri Eufrozina, az Egri Szakképzési Centrum főigazgatója. Hajnal Géza, a Bonafarm Csoport HR-igazgatója szerint pedig minden lehetőséget be kell vetni a munkaerő megtalálására – nekik például a Facebookon keresztül sikerült több mint száz hentest toborozni a nemrégiben üzembe helyezett mohácsi vágóhídra.

 

„Magyarország mezőgazdasága és élelmiszeripara valahol középen lebeg kelet és nyugat között – előbbinél jobb, utóbbinál rosszabb mutatókkal rendelkezik. Minden területen bőven van tere a javulásnak, a hatékonyságnövekedésnek” – összegezte a helyzetképet a helyettes államtitkár. Mindehhez járulnak még olyan tényezők, mint a mezőgazdaság kitettsége az időjárásnak, a növény- és állatbetegségeknek, és az ágazatot erősen sújtja a munkaerőhiány, amit csak tetéz a gazdatársadalom elöregedése.

A mezőgazdaság előtt álló kihívások megválaszolásához új, innovatív megoldásokra van szükség, teret kell adni a digitalizációnak. „Ezt az ágazatot is az adatokra, azok helyes feldolgozására, értelmezésére kell alapozni. Minél több olyan vállalkozásra van szükség, amely képes összegyűjteni, feldolgozni és értelmezni a termékekre, a piacokra, a vetélytársakra vonatkozó információkat. Középtávon ez lesz a magyar mezőgazdaság versenyképességének egyik alapja” – tette még hozzá Feldman Zsolt.

 

Jobb együttműködéssel

A közös munka alapdokumentumát a Digitális Agrár Stratégia (DAS) alkotja. A Digitális Jólét Program keretében készülő stratégiának már megszületett az első tervezete. Most a szakmai egyeztetések folynak, és ezek lezárultával, várhatóan novemberben kerülhet a kormány elé a tervezet – ismertette a menetrendet Glattfelder Béla, a stratégia elkészítésével megbízott munkacsoport vezetője. A DAS célja, hogy a magyar mezőgazdaság rugalmasan, hatékonyan tudjon alkalmazkodni a digitalizációhoz, és ennek eredményeképpen versenyképesebb legyen – több és jobb terméket állítson elő, alacsonyabb költségekkel és kisebb környezeti terhelés mellett.

Glattfelder Béla, DJP
 

Lényeges eleme a DAS-nak az ágazat szereplői közötti együttműködés javítása. A magyar mezőgazdaság egyik hátránya a vetélytársakhoz képest ugyanis az, hogy az ágazatban dolgozók rendkívül individualisták, nem szívesen lépnek fel közösen. Ezért a DAS-ban olyan digitális megoldásokat kívánnak kidolgozni és kínálni, amelyekkel hatékonyabban tudnak szerveződni a piaci szereplők, erősíthetik alkupozícióikat akár a beszerzésben, akár az értékesítésben. Abban is reménykednek a program kidolgozói, hogy a mezőgazdaságban megjelenő digitális megoldások nem maradnak az ágazat keretein belül, hanem a tudás szétáramlik a helyi közösségekben, és így a DAS hozzájárulhat a vidék digitalizációjának erősítéséhez.

Ez már a jelen

Íme, néhány működő példa arra, mit lehet megtenni a jelenkori technológiákkal a mezőgazdaságban:

– szántóföldi termelésben egy teljes termelési ciklust (a talajműveléstől az aratásig) megoldható közvetlen emberi beavatkozás nélkül;

– a szőlészeti metszőrobot infravörös fénnyel tapogatja a vesszőket, öt másodpercenként végez el egy metszést, éjszaka is tud dolgozni és nem fárad el;

– szenzorokkal mérhető a talaj tápanyag- és nedvességtartalma, miáltal kevesebb műtrágyára és öntözővízre van szükség;

– mikroklimatikus adatok mérésével és értékelésével előre jelezhető a növénybetegségek megjelenése.

 

Olcsóbb adatokat

Az ehhez szükséges beavatkozási területek közül Glattfelder Béla elsőként az oktatást említette. A modern mezőgazdasághoz kevesebb, de jobban képzett ember kell – manapság már két ember is el tud látni egy olyan automatizált tejgazdaságot, ahol korábban 60 fejőnő dolgozott, de nekik képzett technikusnak, esetleg informatikusnak (is) kell lenniük. A képzést digitális agrárakadémiák létrehozásával képzeli el a program. Egyszerűbbé és olcsóbbá akarják tenni a digitális megoldások alkalmazását is. Ennek egyik módja a bürokrácia csökkentése – informatikai megoldásokkal sok eljárást lehetne egyszerűsíteni, illetve fontos lenne, hogy ne szabályozzák túl a drónok mezőgazdasági használatát.

Szintén nagy lehetőségek rejtőznek az „agrár rezsicsökkentésben” is. Számos, a gazdálkodásban fontos adat ma még csak pénzért érhető el; ilyenek például egyes meteorológiai és földmérési adatok, illetve a precíziós gazdálkodásban nélkülözhetetlen centiméteres pontosságú helymeghatározást lehetővé tévő GNSS adatok. A tervek szerint ezeket az adatokat ingyen bocsátanák majd a gazdálkodók részére.

Mindezeken túl a DAS támogatni kívánja az innovációt és a beruházásokat, a mintagazdaságoknak kiemelt szerepet szán a modern technológiák megismertetésében és elterjesztésében, és a magyar állam feladatává teszi, hogy a következő uniós ciklusban a közös agrárpolitikába igyekezzen beemelni az okos megoldások kiemelt támogatását.

Termelés után szolgáltatások

A Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) működésében kiemelt figyelem jut az agrár- és élelmiszeriparra, hiszen ez egyike azoknak a kiemelt ágazatoknak, amelyekben különösen nagy exportpotenciált látnak a szakértők – mondta Erős Veronika, a kereskedőház üzletfejlesztési igazgatója. A DJP-vel karöltve dolgozik az MNKH a Digitális Exportfejlesztési Stratégia sikeréért, és ebben már az agrárinformatikai megoldások is szerepet kapnak. Az innovatív infokommunikációs megoldások révén a precíziós és a hálózatalapú gazdálkodás után létrejöhet a „Mezőgazdaság 4.0”. Ugyanakkor az is fontos, hogy a mezőgazdaságra ne csak mint árutermelő, hanem mint szolgáltató szektorra is tekintsenek az abban dolgozók.

 

Itthon is tudjuk

Az infokommunikációs technológiák rengeteg, a gyakorlatban is kipróbált megoldást kínálnak a mezőgazdasági termelők számára (lásd Ez már a jelen című keretes írásunkat). Ezek között szép számmal akadnak akár nemzetközileg is sikeres magyar fejlesztések. A négy éve indult Gremon Systems például üvegházaknak kínál megoldásokat: nemcsak a környezeti értékeket mérik, mint sokan mások, hanem azt vizsgálják, hogyan érzik magukat a növények az adott környezetben. „Amolyan Fitbit-karkötő ez a növénynek” – hozott egy érzékletes analógiát Giller Tamás, a társaság operatív vezetője. Megoldásuk újdonsága, hogy nem a nyers adatokat adják vissza a gazdálkodónak, hanem azokat a felhőben gyűjtik, big data módszerekkel feldolgozzák, és már hasznosítható információkkal látják el az ügyfeleket, mindezt előfizetéses szolgáltatás keretében. A cég bevételének fele már külföldről származik, különösen Lengyel- és Spanyolországban népszerűek megoldásaik.

A modern megoldásokra nyitottak a gazdák, legalábbis egy részük – erősítette meg Haász László, a szántóföldi növénytermesztést támogató ügyviteli rendszert fejlesztő Infobex ügyvezetője. Az ő rendszerük nem csupán a különleges mezőgazdasági ügyvitelt támogatja (gazdálkodási és permetezési naplóval, műtrágya-jelentéssel és egyebekkel), hanem a kellő technikával felszerelt mezőgazdasági gépekből is kinyeri az adatokat, majd abból önköltséget számol, kontrolling feladatokat végez. Gond legfeljebb abból adódik, hogy a gazdák sokszor azonnali eredményeket akarnak látni, de a növénytermesztésben ez nem megy – hiába mérjük a hozamokat, és teszünk lépéseket a javítása felé, csak egy év múlva derül ki, hogy sikeres volt-e a beavatkozás.

 

Az intelligens megoldások alkalmazása amúgy sem mindig olyan egyszerű, mint ahogy azt a fejlesztők elképzelik. A mikroklímát 100x100 méteres területekben kellene mérni, vagyis sűrűn kellene telepíteni a meteorológiai szenzorokat – de gondoskodni kellene arról is, hogy ezeket a nem miniatűr eszközöket ne lopják el és biztosított legyen az adatátvitel is.

A közvetlen termeléstámogatáson kívül nagy lehetőségek rejlenek a gazdálkodók közötti együttműködés javításában is, amit a DAS is célul tűzött ki. A T-Systems Magyarország által kifejlesztett TÉKA (tudás- és értékalapú közösségi agrárportál) pont ezt célozza, fejtette ki Kozula Ádám, a vállalat szakértője. A portál különféle moduljaiban elérhető egy wiki alapú tudásbázis (szakcikkek, pályázatok, elektronikus tananyagok); megtalálható egy agrárorientált közösségi oldal, ahol saját csoportokat hozhatnak létre a felhasználók; illetve egy többcélú piactér is, ahol terményt, használt és új eszközöket lehet venni, illetve eladásra kínálni. Mindezeken túl hatósági, szakági és piaci szolgáltatások is elérhetők a felületről.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 1977 személy szerepel adatbázisunkban.

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4703 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:REVOLUTION Software Kft.

A legkeresettebb cégek: