Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


Eseménynaptár

20_1_kaszas_zoltan_AKI_8143.jpg
Kaszás Zoltán, T-Systems MagyarországForrás: ITB

Akarata ellenére egyetlen vállalkozást sem célszerű digitalizálni, ezért az egyik legfontosabb feladat annak kitalálása, hogy igazából melyek a legfőbb igényeik, és ezekre kell választ adni. Egyúttal azt is fel kell ismerni, hogy most kell lépni, mert néhány év múlva már késő lehet. Kiemelt jelentősége lesz annak, hogy mennyire vagyunk, leszünk képesek megérteni ügyfeleinket és ügyfeleink ügyfeleit – állítja határozottan Kaszás Zoltán, a T-Systems Magyarország vezérigazgatója.

Sokféleképpen lehet megfogalmazni a digitalizáció, vagy másképpen a digitális transzformáció lényegét, de az téved, aki csak technológiai változásokra számít. Természetesen az egész mögött a technológiai fejlődés áll, a mesterséges intelligenciától kezdve az IoT-n át az 5G-ig, de ez csak a kiindulópont. Ezek a technológiák valamennyi iparágat forradalmasítják, de jóval többről van szó, mint puszta modernizációs folyamatról. A digitális transzformáció olyan új jelenség, amely teljesen megváltoztatja azt a világot, amelyben élünk, és ebben az új világban minden (ember és gép, gép és gép, ember és ember) okos módon kapcsolódik össze – fogalmazza meg saját definícióját a digitalizációról Kaszás Zoltán, a T-Systems vezérigazgatója.

Az állandó összekapcsoltság pedig az élet minden területére kihat. Lehetővé válik a valós idejű információáramlás, és ennek köszönhetően minden interakció és minden tranzakció valós időben történhet. „Mindez teret nyit a MOST gazdasága előtt. Ezt a gazdaságot az jellemzi, hogy az igényeket abban a pillanatban akarja kielégíteni, amikor azok felmerülnek. Megtetszik valami egy hirdetésben? Most akarom megvenni, most akarom kifizetni, és az is jó lenne, ha holnapra már meg is érkezne. Használni akarom a BuBit vagy a MOL Limót? Tudjak most regisztrálni, fizetni, és azonnal igénybe is tudjam venni. Már itt van, sőt már üzletileg is aktív az a generáció, amely a szüleinél sokkal kevésbé akarja birtokolni a dolgokat. Ők a lehetőségeket akarják birtokolni, azt az érzést keresik, hogy az adott szolgáltatást, terméket bárhol, bármikor el tudják érni, és ez adja számukra a korlátlanság érzetét. Minden akkor történik, akkor áll rendelkezésükre, amikor szeretnék, a hét minden napján, a nap 24 órájában.”

 

Azonnaliság B2B-ben is

Éppen ezért nem szabad azt hinni, hogy a MOST gazdasága csak az egyéni ügyfelek körében hódít – a változások az üzleti kapcsolatokat is átalakítják. Mit jelent ez például egy szoftverkörnyezet működésében? Néhány évvel ezelőtt egy nagyobb szoftvernek évente legfeljebb néhány frissítése jött ki. Ma egy jelentősebb szoftverhez ugyanennyi idő alatt akár több ezer frissítés is érkezhet.

Ebben az is benne van, hogy az informatikai szállítók, a szoftverfejlesztők sem dolgozhatnak ugyanazon elvek szerint, mint évekkel ezelőtt – folytatja Kaszás Zoltán. „Az ma már nem megy, hogy az ügyfél elküldi a specifikációt, mi arról gondolunk valamit, hónapok alatt lefejlesztünk egy prototípust, azt megmutatjuk, az ügyfél kitalálja, hogy mégsem így kéne, és kezdjük elölről. Napi szinten, vagy még inkább folyamatosan és azonnal kell kommunikálnunk és agilis módon kell fejlesztenünk. Nem lehet arra várni, hogy minden tökéletesen ki legyen tesztelve, minden klappoljon. Az agilitás szemüvegén keresztül nézve az már meghaladott mentalitás, hogy amíg valami nincs 110 százalékig megtervezve és összerakva, addig azt nem indítjuk el. De miért nem? Ha a rendszer már használható, indítsuk el élesben, és majd utána javítjuk a hibákat és csiszoljuk az új funkciókat. El kell indítani és transzparensen ki kell tenni – sok nemzetközi példa van erre –, hogy ez egy nem tökéletes verzió. Ha nem így teszünk, az ügyfelet megelőzi a konkurense a piacon, mi pedig elveszítjük az ügyfelet.”

MVP újratöltve

A KKV-k digitalizációs szemléletformálásának egyik fontos kormányzati eleme a Modern Vállalkozások Programja (MVP), amelyet a GINOP 3.2.1 program keretében kétmilliárd forintot szántak. A program megvalósítása során az érdeklődő és kiválasztott KKV-k díjmentes, egyedi IKT-auditon estek át, amely után személyre szabott fejlesztési koncepciót kaptak, és elnyerték a Digitálisan Fejlett Vállalkozás (DFV) címet. Utóbbi birtokában 5 százalékos kedvezménnyel vásárolhattak a minősített szállítóktól a GINOP 3.2.2 program keretében megítélt fejlesztésekre.

A számok szintjén teljesen jól is mutat a program: közel 13 ezer KKV regisztrált, ebből 8,5 ezret auditáltak, 6100 pedig elnyerte a DFV minősítést. Az 560 minősített beszállítótól 1600 termék érhető el kedvezményesen a programban részt vevőknek. Kiterjesztették a program határidejét 2019 közepére, újabb 2,2 milliárd forinttal megemelték a keretét, és már folyik az MVP harmadik szakaszának előkészítése is.

Munka biztosan lenne bőven. A T-Systems felmérése szerint a vállalkozásoknak csak egynegyede költött az elmúlt egy-két évben informatikai fejlesztésre, közel felük pedig kielégítőnek érzi vállalkozása fejlettségét a jelenlegi igényekhez képest. Miközben a legfontosabb üzleti kihívásoknak az üzletszerzést, a költséghatékonyságot és a konkurenciaharcot tekintik, jellemző, hogy mobiltelefonon vagy tableten csak a vezetők 54 százaléka használ céges környezetben e-mailt, 39 százalék webes tárhelyet és 25 százalék chatet.

 

A MOST gazdaságának másik oldala, hogy nemcsak a lehetőségek, hanem a veszélyek is azonnal jelentkeznek, és azonnali reagálást igényelnek. Nincs idő leállni két napra, hogy felmérjük egy hackertámadás következményeit és kitaláljuk a helyreállítás mikéntjét, rögtön cselekedni kell. Ehhez persze 7×24 órában rendelkezésre álló fizikai és szoftveres infrastruktúra, illetve a legmagasabb szintű tudás szükségeltetik. Ezt nagyon kevés vállalat engedheti meg magának, de nem is feltétlenül kell. Ahogy a magánszemélyeknél, úgy ebben az esetben sem az erőforrások birtoklása a lényeg, hanem az, hogy ezek az erőforrások igény esetén azonnal rendelkezésre álljanak – akkor és ott, amikor szükség van rájuk. Márpedig a biztonsági szolgáltató központok – mint például a T-Systems által felállított és működtetett CTRL központ is – pontosan ezt teszik: folyamatosan védik a rendszereket az ügyfél beavatkozása nélkül is, hogy annak legyen ideje azzal foglalkozni, ami igazán fontos: az üzlettel.

 

Nem cél, eszköz

A digitális transzformáció jelentőségét látja a T-Systems, látja az infokommunikációs iparág legtöbb szereplője és a gazdasági élet nagyjai közül is egyre többen. De sokkal kevésbé látják a magyar gazdaság szereplőinek túlnyomó többségét adó kis- és középvállalatok. Ezzel kapcsolatban évről-évre riasztó számok jelennek meg az európai országok digitális fejlettségét mérő DESI-indexben. A magyar KKV-k rendre az uniós mezőny végén kullognak a vállalatirányítási vagy CRM-rendszerek használatában, az online értékesítésben.

De ha évről évre ugyanazokkal a problémákkal találkozunk, ugyanazokat a rossz válaszokat kapjuk, akkor lehet, hogy rossz kérdéseket tettünk fel – ezt már az Infotér konferencián, a témában tartott kerekasztal-beszélgetésen vetette fel Kaszás Zoltán. A T-Systems a Bell Research bevonásával a nyáron elvégzett egy nagyszabású, reprezentatív felmérést a KKV-k körében, és ebben igazolódni látszott az összes előítélet. A válaszok alapján a KKV-k 72 százaléka nem végzett semmilyen digitális beruházást vállalkozásával kapcsolatban az elmúlt két évben és felük nem is tervez – ez meglehetősen lehangolóan hangzik.

Ezzel kapcsolatban azt lenne a legfontosabb mindenkinek megértenie, hogy a digitalizáció nem cél, hanem eszköz. Ilyen szempontból másodlagos, hogy a vállalkozások hány százaléka használ ERP-t vagy CRM-t. „Az igazi cél ugyanis nem az, hogy a magyar vállalkozások ERP-t vagy CRM-t használjanak. Az igazi cél az, hogy ezek a kisebb és nagyobb vállalkozások hatékonyabban működjenek, megjelenjenek a külföldi piacokon, gyorsabban juttassák el termékeiket és szolgáltatásaikat az ügyfeleikhez, itthon és a világ minden pontján egyaránt. Ezért a valódi kérdés az lenne, hogy a magyar KKV-k tisztában vannak-e ezekkel a célokkal, felismerték-e, hogy a transzformáció nélkül hosszabb távon nem tudnak fennmaradni a piacon. És ha ezt már felismerték és elfogadták, akkor lehet nekik a digitalizációról beszélni, ami ennek a transzformációnak az egyik leghatékonyabb eszköze.”

 

Nem a biochipen múlik

Ezen a téren komoly szemléletformálásra van még szükség a több százezer hazai mikro-, kis- és középvállalkozás körében, miközben az idő egyre jobban sürget. A szemlélet- és igényformálásban az államnak és a nagy infokommunikációs szállítóknak is egyaránt megvan a feladata és felelőssége.

Az állam például a Modern Vállalkozások Programjával (MVP) igyekszik felkelteni az érdeklődést a digitális technológiák iránt, egyúttal anyagi támogatást is nyújtva a fejlesztések megvalósításához. (A program eredményeiről lásd keretes írásunkat.) Ugyancsak elősegítheti a digitalizációt, ha az állam bizonyos területeken kötelezően előírja az elektronikus kapcsolattartást vagy tranzakciókat. Jó példa erre az elektronikus építési napló vagy akár a Cégkapu. Ha a gát leomlik és egyes folyamatok digitalizáltan zajlanak a vállalaton belül, onnantól kezdve már könnyebben mehet más folyamatok (mint a számlázás, jóváhagyások, egyebek) elektronizálása is. Sokat segíthet az is, ha széles körben megismerhetővé válnak a jó példák, amelyek más vállalkozásoknak is ösztönzésül szolgálnak.

Az informatikai szállítók felelőssége pedig abban áll, hogy akkor se nézzenek mindent szögnek, ha éppen kalapács van a kezükben – folytatja a T-Systems vezérigazgatója. Ne azzal menjenek oda egy turisztikai céghez, hogy itt a CRM, használd, mert ezzel jobb lesz neked. Ne azzal menjenek az állattenyésztőhöz, hogy helyezzük be ezeket a chipeket a tehenekbe, mert ez a digitalizáció. „Ne megmondani akarjuk neki, hogy mit csináljon, hanem értsük meg a mélyen rejlő üzleti problémáit, és azokra kínáljunk megoldás.” A tehenes példa egyébként személyes élményeiből fakad. Egy agráripari nagyvállalkozó fejtette ki neki, hogy nincs szüksége chipekre, mert egy istállómesternek nem az a feladata, hogy monitorokat nézegessen, hanem az, hogy a tehenekre figyeljen. Nyilvánvaló, hogy számára nem terméket adunk el, hanem beszélgetünk és közösen tárjuk fel azokat a lehetőségeket, ahol a digitalizáció valóban segíti az ágazat – az adott vállalat, vállalkozás – fejlődését.

Felmerülhet persze a kérdés, hogy miként lehet több százezer KKV egyedi üzleti igényeit, bajait megismerni és egyenként orvosolni. Nos, egyesével talán nem lehet, de egészen közel lehet menni az egyedi szintig. Némi leegyszerűsítéssel a digitalizációs technológiák feloszthatók távközlési, informatikai infrastrukturális és alkalmazási rétegekre. A távközlésben lehetnek általános szolgáltatások, amelyek gyakorlatilag mindenkinek jó lehet. Az infrastruktúrában már mindenképpen szegmentálni kell, ha másképp nem, vállalatméret szerint. A konkrét alkalmazásokkal viszont már mikroszegmensekre kell célozni, állítja Kaszás Zoltán. Számláznia például minden vállalkozásnak kell, és jó, ha ezt elektronikusan teszi. De biztos, hogy minden szektornak egyformák a számlázási igényei? Biztos, hogy ugyanazt várja el a számlázóprogramjától a gyógyszertár, a szálloda és az agrárvállalkozás? A szállítóknak meg kell találniuk ezeket a mikroszegmenseket, meg kell érteniük, hogy hol és mi fáj nekik a legjobban, és arra kell megoldást kínálniuk.

Folyamatok helyett szemlélet

Sok régi vállalati beidegződéstől kell megszabadulnia egy cégnek, ha hatékonyan akar működni a digitális gazdaságban, még az apró dolgokban is. Kaszás Zoltán a Netflix példáját hozza fel. A cég utazási szabályzata egyetlen rövid mondat: „travel in the best interest of the company”. Nincs húszoldalas leírás arról, hogy mely társaságokat lehet utazáshoz és szálláshoz igénybe venni, milyen beosztásban mennyit lehet költeni és így tovább. A számlákat persze ellenőrzik, és rákérdezhetnek, hogy miért kellett első osztályon repülni Las Vegasba és ott ötcsillagos szállodában lakni. De ha erre jó választ ad a munkatárs – mert például fontos ügyfeleket kísért el, akik így utaztak és szálltak meg –, és még üzlet is lett az útból, a dolog teljesen rendben van.

 

Elfogyott az idő

Ami pedig talán a legfontosabb: nincs több idő. Hiába figyeli valaki a konkurenciáját, és igyekszik annak tevékenységéhez igazítani saját stratégiáját. „A gond csak az, hogy bárkiből lehet konkurencia. A globális piacon egyik napról a másikra feltűnhetnek olyan konkurensek, amelyekről még nem is hallottunk. Klasszikus példa az AirBnB: összeállt néhány fiatal, kitalált egy új üzleti modellt, és átrendezte a teljes globális szállodai piacot. Egyetlen szállodát sem üzemeltet, mégis a világ legnagyobb szállásadójává vált, amelynek piaci kapitalizációja összemérhető a Marriottéval. A T-Systems Magyarország ma az ország legnagyobb infokommunikációs szállítója, de a pozíciója egyáltalán nincs bebetonozva – mint ahogy a Google-é és a Facebooké sincsen –, és a vetélytársak nemcsak itthonról vagy a régióból, hanem a világ bármely tájáról érkezhetnek.

„Vállalatvezetőként most az egyik legfontosabb és egyben legnehezebb feladatom pontosan az, hogy az általam tisztán érzékelt sürgetettség érzését átadjam a kollégáimnak, és elhitessem velük: fel kell gyorsulnunk, hatékonyabbá, agilisabbá kell válnunk, változnunk kell. Ők pedig azt kérdezik: miért? Hiszen a számaink jók, a bevételek nőnek, minden a legnagyobb rendben. De egy percre sem dőlhetünk hátra, egy másodpercre sem lankadhat a figyelmünk, azt gondolván, hogy velünk semmi nem történhet. De, nagyon is történhet, akár már a következő percben” – fejtegeti felelősségét a T-Systems saját digitalizációjában Kaszás Zoltán.

Szakmai alázat nélkül ez nem megy. Ha a cég nem hiszi el, hogy a vetélytárs is lehet ugyanolyan jó (vagy még jobb) a piacon, akkor kienged, a konkurencia pedig elrobog mellette. De ha nem becsüli le a vetélytársakat, akkor figyel arra, hogy mindig rugalmas maradjon a működése, hogy meghallgassa az ügyfelek valódi igényeit, hogy folyamatosan innováljon, hogy minél gyorsabban vigye a piaca a termékeit. Ezt teszi a T-Systems is, amikor rendszeresen átstrukturálja a belső folyamatait, amikor agilitást visz a mindennapokba, amikor saját magán próbál ki több új fejlesztést, mondja végül a vezérigazgató.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2036 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Kurtisz Krisztián

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4866 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:ALEF Distribution HU Kft.

A legkeresettebb cégek: