Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


Eseménynaptár

előző hónapkövetkező hónap
80_Softbrick.jpg
Forrás: ITB

A gazdaság szereplői most fedezik fel maguknak a digitalizáció jelentette előnyöket, így az informatikus szakemberhiányt a gazdaság elszívó hatása is erősíti. A HR-osztálynak proaktívan ki kell vennie a részét a hiány mérsékléséből, így nemcsak a toborzás metódusa, de a munkaerőt megtartó jó gyakorlatok is előtérbe kerültek.

A jó informatikusnak már nem kell a cégér, nem kell portfóliót készítenie, CV-írással bajlódnia, ha új állást keres. Elég, ha a péntek esti sörözéskor elejti a barátainak, hogy megunta az eddigi munkahelyét, netán nem tetszik neki, hogy nem figyelnek rá kellőképpen, nem biztosít elegendő kihívást az adott munkahely. Hétfő reggel nagy valószínűséggel már tíz álláslehetőség, megkeresés várja a postaládájában, így lesz miből választania.

 

A piac képez

A magyar (és a nemzetközi) munkaerőpiac átalakult, nemcsak az informatikai fejlesztésekkel foglakozó vállalatok keresik az IT-s szakembereket, hanem olyan cégek is alkalmazottként vennének fel informatikust, amelyek korábban a piactól, egy szerződéses cégtől vásárolták meg az informatikai tudást. Azonban az informatika oly mértékben átszőtte a hagyományos iparágakat is (hiszen a digitalizáció minden szektort érint), hogy azok elszívó hatása egyre inkább érezhető a munkaerőpiacon. Vagyis az IT-vállalatok már nemcsak egymással, hanem a többi vállalattal is harcolnak a tehetséges munkaerőért.

Elméleti példánk fontos változásra hívja fel a vállalatok figyelmét: a munkaerő megtartása szinte már fontosabb, mint a munkaerő megszerzése. Az IVSZ Munkaerőpiaci Tünettérképéből kiderül például, hogy a felsőfokú oktatás minőségével is gondok vannak, a piaci cégnél tapasztalatot még nem szerzett pályakezdők sokszor az alapvető fogalmakkal sincsenek tisztában. Persze ez nem tántorítja el a cégeket attól, hogy felvegyék ezeket a jelölteket is, mert belső ösztöndíjprogramok, képzési programok biztosításával saját maguk nevelik ki a megfelelő munkaerőt úgy, hogy emellett még az elkötelezettséget is növelik.

Munkaerőhiány számokban

Három évvel ezelőtt, 2015-ben készítette el az IVSZ az azóta nem megismételt kutatását, mely a hazai informatikai munkaerőpiacon tapasztalható munkaerőhiányról szólt. Az akkori adatok 22 ezer betöltetlen állásról szóltak, amelyeket ha sikerülne betölteni, akkor további 72 ezer embernek adhatna munkát a nemzetgazdaságban. 2018-ban is aktuális ez a szám, hiszen csak a szakemberek egy részét sikerült megtalálni, átképezni, miközben az igény irántuk folyamatosan nő. Az infokommunikációs iparágban a becslések szerint 200 ezren dolgoznak, az ICT-szektor 130 ezer főt alkalmaz, és további 50-60 ezer ember dolgozik az ágazaton kívüli informatikai munkakörökben.

Magyarországon már ma is a GDP több mint 20 százalékát adja, és a foglalkoztatottak csaknem 15 százalékának biztosít munkát a tágabb értelemben vett digitális gazdaság, ugyanakkor a terület legfőbb erőforrásaiért – a képzett szakemberekért – hatalmas harc folyik a világban. A szűkebb szektor a nemzetgazdasági foglakoztatás 4,1 százalékát, a versenyszféra 6,2 százalékát adja. A havi bruttó átlagkereset az ICT-szolgáltatás szektorban a második legmagasabb az ágazatok között, és mintegy 90 százalékkal haladja meg a nemzetgazdasági átlagot. Egy másik IVSZ-becslés szerint, ha 10 ezret töltenénk be az üresen álló informatikusi állások közül, akkor éves szinten 150 milliárd forinttal nőhetne a GDP. Ugyanakkor egy informatikus szakember átlagosan évi 15 millió forintnyi hozzáadott értéket termel, ez 4-szer, 5-ször magasabb a nem tudásalapú iparágakhoz képest.

 

A megtartásra összpontosítsunk

A kutatás szerint nem a jelöltek száma jelenti a legnagyobb kihívást, hanem az, hogy átalakult a munka világa, már nem lehet a régen bevált, megszokott csomagokkal felvenni és megtartani az alkalmazottakat.

A multinacionális vállalatok az egyedüliek, akik meg tudják fizetni az IT-s munkaerőt, a kkv-knak és a mikro vállalkozásoknak alternatív röghöz kötő stratégiákat kell alkalmazniuk. A munkáltatói márkaépítés és a munkaerő-megtartás elemei még sosem voltak olyan fontosak, mint napjainkban – már, ha olyan szervezetet szeretnénk működtetni, ahol a cég a piaci ütemnek megfelelően képes fejlődni és nem kell projekteket lemondani csak azért, mert nem áll rendelkezésre a szükséges munkaerő.

És hogy milyen munkaerő-megtartó stratégiákat kövessünk? Biztosan nem kell egy harmadik csocsóasztal az irodában lábatlankodó kutyának sem, de az élményt jelentő programok – mint például a közös pénteki reggeli vagy egy családi sportnap – sokat segítenek. Mindenekelőtt őszinte és folyamatos kommunikációval alapozzuk meg a közös vállalati célokat, és építsünk ki egy kreatív munkakörnyezetet, ahová szívesen és büszkén járnak be a kollégák nap mint nap dolgozni. Ha lehet, tegyük őket is érdekeltté (például teljesítménybónusszal vagy munkavállalói részvényprogrammal) a vállalat céljainak minél hatékonyabb elérésében. A személyes oktatás, fejlődési lehetőségek biztosítása is fontos, ahogyan a tiszta jövőkép is lojális munkatársat eredményez.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2070 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Kisgergely Kornél

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4933 cég szerepel adatbázisunkban.

A legkeresettebb cégek: