Menü
36_Accenture.jpg
Forrás: ITB

Százmilliárdokkal nőhetne a mezőgazdasági termelés néhány év alatt a Digitális Agrár Stratégia készítői szerint. A fejlesztésekből persze nemcsak az agrárium, de az ICT-szektor is profitálhatna.

Négy év alatt 300 milliárd forinttal nőhetne a magyar mezőgazdaság éves termelése, ha az informatikai eszközök és megoldások bevetésével kihasználnánk a benne rejlő tartalékokat – derül ki az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) agrárinformatikai munkacsoportja, a Földművelésügyi Minisztérium (FM), az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetség bevonásával készült Digitális Agrár Stratégiából (DAS). A stratégia célja, hogy elősegítse a hazai agráriumban a digitális gazdaság öt szintjének (a termelési folyamatokat támogató alkalmazások, az üzemszintű termelésirányító rendszerek, a termékpályák mentén létrejövő rendszerek, a szakmai háttérrendszerek, valamint a közigazgatási háttérrendszerek) a mielőbbi átállást.

 

Leküzdésre váró akadályok

A DAS készítői szerint az informatikai eszközök, megoldások, alkalmazások, szolgáltatások már rendelkezésre állnak, és világszerte számos működő példával lehet találkozni, ahol már alkalmazási tapasztalatokkal rendelkeznek. A hazai informatikai cégeknél megtalálhatók a szükséges megoldások, továbbá erősnek mondható az agrárinformatikai területen végzett kutatás-fejlesztési tevékenység is. Azonban az ágazatban az informatika felhasználása a termelésre fókuszál, sok szigetszerű megoldással, ami csak minimális költségcsökkentést eredményez, de nem járul hozzá az ágazat hatékonyságának növekedéséhez.

A stratégia szerint a magyar mezőgazdaságban az informatikai megoldások terjedésének legfőbb gátja a humánerőforrás felkészületlensége, készségei és attitűdje. További akadályt jelent a támogatáspolitika, amely az agrárinformatikai innovációt, a meglévő termékek elterjesztését, valamint a szükséges képzést és tanácsadást nem tekinti prioritásnak. Sem a Vidékfejlesztési Program, sem a GINOP, illetve hazai források sem támogatják a termelők szükséges fejlesztését, attitűdváltását, illetve az alkalmazások, szolgáltatások fejlesztését és elterjedését – állapítja meg a DAS. Nem optimális továbbá a szabályozási környezet, amely nem veszi figyelembe az új technológiák megjelenését, azok gazdasági hatását, így jelentősen nehezíti például a nemzeti adatvagyonhoz üzleti céllal való hozzáférést, valamint a drónok termelési célú alkalmazását.

 

Képzési kényszerben

A DAS az agrárinformatikai fejlesztéseket visszafogó tényezők megszüntetésére két fő területen hat fejlesztési programot fogalmazott meg. A szemléletformálás jegyében egy portált hoznának létre, amely azon túl, hogy bemutatná a jó gyakorlatokat, eszköz, alkalmazás és megoldás katalógusként is funkcionálna, emellett az elérhető közadatok és digitális közszolgáltatások listáját is tartalmazná. Az érdeklődők az informatikai cégekről és termékeikről is tájékozódhatnának, friss információkat kapnának a szabályozás változásokról és még digitális tananyagokat is hozzáférhetővé tennének.

Az oktatásfejlesztési program a már tudatos felhasználók részére nyújt lehetőséget, hogy felhasználói szinten megismerjék a rendelkezésre álló eszközöket, képesek legyenek azonosítani a saját fejlesztési irányokat, valamint kommunikálni az agrárinformatikusokkal. A kezdeményezés célja az, hogy biztosítsák az agrárinformatikai rendszerek alkalmazásához, bevezetéséhez, üzemeltetéséhez és fejlesztéséhez szükséges humánerőforrást. A DAS szerint mintegy 3000, a mezőgazdasági technológiában, a farmmenedzsmentben és az informatikában jártas tanácsadót kellene kiképezni. Emellett szükség lenne az integrátorok – a termelők integrálását végző szervezetek – IT-szolgáltatásainak fejlesztéséhez, termelői szintű bevezetéséhez szükséges szakemberek, tanácsadók képzésére, nagyjából 300 szakemberre.

A tanácsadás-fejlesztési program biztosítaná a válaszokat a termelők, valamint az agrobiznisz (agrárgazdaság, az annak inputjait biztosító egyéb tevékenységek, illetve a termékeit feldolgozó és értékesítő tevékenységek) más szereplőinek kérdéseire egyéni, testre szabott tanácsadás keretében. Olyan tanácsadókat kell képezni, akik képesek a termelők igényeit felmérni, dokumentálni, ismerik a technológiai és farmmenedzsment folyamatokat, az agrárinformatikai megoldásokat (eszközöket, alkalmazásokat és szolgáltatásokat). Továbbá képesek a meglévő lehetőségekből a termelők igényei alapján megoldáscsomagokat összeállítani, rész tudnak venni a megoldások megvalósításában, valamint a bevezetés és az üzemeltetés támogatásában.

 

Új szabályozás kell

A DAS hangsúlyozza, hogy szükséges egy szabályozásfejlesztési program a digitális agrárgazdaság hatékonyságának növeléséhez. Többek között létre kell hozni egy szabványosított ágazati adatstruktúrát, amelyet a szakmai háttérrendszerek, közigazgatási és támogatási rendszerek használnak, és lehetővé teszik a termelői szintű megoldások automatikus adatkapcsolatát. Emellett szükséges a mezőgazdasági drónhasználat szabályozása, a használati feltételek egyszerűsítése, ellenőrizhetősége. A szakmai háttérrendszerek igénybevételi feltételeit is egyszerűbbé, és ami legalább ennyire fontos, ingyenessé kell tenni, és meg kell teremteni a kötelező adatszolgáltatás automatizálásának lehetőségét. A szakmai kiszolgáló rendszerek fejlesztését célzó program biztosítaná az állami digitális szolgáltatások (például időjárás-előrejelzés) és a közadatokhoz való hozzáférés fejlesztését mind informatikai, mind pénzügyi oldalról. Az e-közigazgatás fejlesztése pedig lehetőséget teremtene arra, hogy az agrobiznisz szereplői minimalizálhassák a közigazgatási és a támogatások igénybevételéhez kapcsolódó ügyintézésükre fordítandó erőforrásokat. Ennek érdekében biztosítani kellene, hogy a közigazgatási és támogatási feladatok ellátását segítő informatikai rendszerek esetében a szabályozási programban szereplő új adatkezelési szabályok alapján lehetőség legyen arra, hogy egy adatot csak egyszer kelljen bekérni. A termelői adatbegyűjtés kapcsán ki kell építeni az automatikus adatkapcsolat lehetőségét, az üzemi szintű vállalatirányítási rendszerekkel történő adatkapcsolatot, valamint biztosítani kell webes és mobil alkalmazásokat is. A DAS szerint a rendszerek működése kapcsán begyűjtött adatokat feldolgozva vissza kell juttatni a termelők részére.

Ahogyan azt a stratégia készítői is megfogalmazták, az agrárinformatikai fejlesztések közvetlenül hozzájárulnak az ágazat eredményének javításához. Emellett a fejlesztések a hazai informatikai cégek részére is jelentős üzleti lehetőséget biztosítanak mind a felhasználói, mind az innovációs piac területén.

 

Komplex megoldás

A szakma egyébként a jelek szerint kezd ébredezni, és a legnagyobb piaci szereplőktől a lendületes startupokig több példa is akad arra, hogyan formálnának át egy olyan hagyományos ágazatot, mint a mezőgazdaság a legkorszerűbb technológiákkal.

A T-Systems Magyarországnál például már tesztelik a Tudás és Értékalapú Közösségi Portál (TÉKA) piactér részét. A vállalatnál egy, az agráriumnak szánt komplex portálmegoldáson dolgoznak, amely a tervek szerint négy pillérre épül majd – tudtuk meg Zsoldos Tamástól, a TÉKA üzleti projektvezetőjétől. Ezek közül az egyik a piactér, amely lényegében az agrárszektor szereplői közötti adás-vételi tranzakciók leegyszerűsítését szolgálja. „A megoldás három fő részből áll. Az egyik a gazdálkodó–gazdálkodó közötti piac, jellemzően használt eszközök kistételben történő adásvételére szolgál. A kereskedelmi részen az új eszközök és a nagyobb tételek értékesítése és vásárlása végezhető el. Emellett lesz egy ajánlati piactér is, amely aukciós portál jelleggel működik majd, és közösségi alapra helyezné a kereskedelmet. Ez azt jelenti, hogy a gazdák akár ad-hoc alapon szerveződött csoportjai összefoghatnak egy-egy beszerzés vagy csoportos eladás esetén, de az is előfordulhat, hogy egy kereskedő ajánlati felhívást tesz közzé egy nagyobb tételre – ebben az esetben is lehetőséget teremt a megoldásunk, hogy a termelők közösen teljesítsék az igényeket” – vázolta az elképzeléseket Zsoldos Tamás. A vállalat szakemberei jelenleg is dolgoznak az üzleti modell kialakításán, emellett a műszaki teszteken túl a jövőbeni használók bevonásával is próbára tennék a rendszert. A projektvezető hozzátette: a tervek szerint a harmadik-negyedik negyedév környékén várható a megoldás piaci bevezetése.

A piactér modul mellett a TÉKA még három további egységet tartalmaz majd. Ahogyan a nevében is szerepel, lesz egy közösségi rész, emellett kialakítanak egy tudásbázist, illetve az utolsó fázisban komplex digitális agrárszolgáltatások igénybevételére is lehetőséget nyújt a rendszer – itt többek között olyan megoldásokra kell gondolni, mint például a drón, mint szolgáltatás (drone-as-a-service). Az új technológiák mezőgazdaságban történő alkalmazására jó példa a QuantisLabs által fejlesztett SmartVineyard, amely lényegében egy laptopnyi méretű, napelemes berendezés és a szőlőtermesztéshez nyújt támogatást. A Szőlőőr dűlőnként méri a hőmérsékletet, páratartalmat, a levélnedvességet, csapadékmennyiséget, majd összegyűjti az adatokat, és vezeték nélküli adatkapcsolatokkal egy szerverre küldi. Az így nyert információkat óránként elemzik, így dönthető el, hogy be kell-e avatkozni, ráadásul a gazdák akár mobiltelefonon is követhetik az eredményeket. A megoldást többek között a Pannonhalmi Apátság Pincészet, a Sauska és a Tokaj Hétszőlő Szőlőbirtok is használja már.


A DAS-ban megfogalmazott programok és tervezett finanszírozás (millió forint)

Ismeret és tudatosság fejlesztési program 400
Oktatás fejlesztési program 250
Tanácsadás fejlesztési program 900
Szabályozás fejlesztési program nem szükséges finanszírozás
Szakmai kiszolgáló rendszerek fejlesztési program 2500
E-közigazgatási program 2500
Fejlesztéspolitikai program nem szükséges finanszírozás

Bookmark and Share

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 1961 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Hwanseog Choi

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4653 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Bee Design Agency

A legkeresettebb cégek: