Menü
68_IMC_Fachhochschule_Krems.jpg
Forrás: ITB

A magyar vállalkozások jó része még nem készült fel a digitalizáció jelentette kihívásokra, még kevésbé a lehetőségek megragadására. Változtatni kellene a szervezeten, a gondolkodásmódon, de sok múlik az informatikai vezető személyén is.

A digitalizációnak nem a ténye, legfeljebb a sebessége lehet kérdéses. A változás már exponenciális sebességű: előrejelzések szerint az egy főre jutó hálózati eszközök száma a mostani kettőről 2020-ra megduplázódik. Ezzel párhuzamosan viszont a hálózatokon továbbított adat mennyisége már évente duplázódik. A lakosság a jelek szerint készen áll az új lehetőségek igénybevételére, sőt egyre inkább elvárja, hogy a mobiltelefonján vagy tabletjén keresztül minden információt és szolgáltatást elérjen – mondta a novemberi ITB Clubon tartott bevezető előadásában Marton László, az Invitech Solutions nagyvállalati és kormányzati igazgatója.

 

Nem opció

Marton László, Invitech Solutions
A nagy kérdés inkább az, hogy a versenyszféra mennyire képes állni a digitális rohamot. „Meggyőződésem, hogy a régi informatikai megoldások és szokások nem alkalmasak az új korszak igényeinek kiszolgálására, és sajnos a magyar vállalatok nagy része nem áll felkészülten a változások elé” – vázolt nem túl kedvező képet a magyar állapotokról a szakember. Jellemző adat, hogy a felhőtechnológiákat a magyar vállalatoknak alig 8-10 százaléka használja, és sokan nem annyira eszközként, mint inkább célként tekintenek a felhőre.

A hagyományos informatikai megközelítések nem fognak működni – figyelmeztetett Marton László. A klasszikus vállalati informatikai infrastruktúra általában egy központi rendszerből áll, amely köré az új technológiák és igények megjelenésével (közösségi média, mobilitás, big data) új és új szatellitrendszereket épít ki a cég. Ilyenkor fordulhat elő, hogy a webes értékesítésre megterveznek és létrehoznak egy szerverkörnyezetet – csak éppen nem tudnak megbirkózni azzal, ha a tervezett 50 ezer helyett 500 ezer vásárló lepi el a webáruházat.

Már nem érdemes hagyományos környezetben gondolkodni. Az új technológiáknak, az ügyfelek által elvárt szolgáltatásoknak kiegészítő elemből a rendszer szerves részévé kell válniuk, mégpedig minél gyorsabban. Másrészt a saját üzemeltetésű infrastruktúra helyett érdemes nagyobb arányban támaszkodni a szolgáltatásokra, például kapacitásvásárlásban. Így semmilyen vásárlói roham nem érheti felkészületlenül a céget. „Az új világra való felkészülés nem opció. Az a cég, amelyik figyelmen kívül hagyja a digitalizációt, nem egyszerűen másképp fog működni, hanem előbb-utóbb kiszorul a piacról” – hangsúlyozta Marton László.

 

Új fogyasztók, új igények

A digitális transzformáció két tényező miatt tényleg több, mint a jelenkori változásokra ráaggatott buzzword – vette át a szót Bödör László, az OTP Mobil informatikai igazgatója, egyúttal az Év fiatal CIO-ja díj idei nyertese és a Vezető Informatikusok Szövetségének (VISZ) újonnan megválasztott elnökségi tagja. Egyrészt az átalakulás dinamikája drámaian felgyorsult: szó szerint percről percre változik a technológia, az üzleti környezet, a szabályozás és az ügyféligények. Másrészt a technológia is sokkal komplexebb lett, mint bármikor korábban. Egyszerre jelennek meg és hatnak olyan trendek, amelyek közül egy is komoly változást hozna (IoT, big data, robotika, egyebek).

Bödör László, OTP Mobil
Az OTP Mobil a saját bőrén tapasztalja a fogyasztói szokások átalakulását és annak következményeit. A mostani fiatal (15-25 éves) generáció már kimondottan mobilon éli és intézi az életét (lásd Mobilra ragadva című írásunkat). „Ők hamarosan fizetőképes keresletet fognak jelenteni, viszont nem kérnek a régi ügyintézési módszerekből. Nem mennek postára befizetni a sárga csekket, nem várnak napokat, amíg megérkezik az átutalt pénz. Ha pedig van ilyen kereslet, azt inkább előbb, mint utóbb ki is elégíti valaki – ha nem a bankok, akkor egy új startup” – mesélt a bankszektor előtt álló kihívásokról Bödör László.

Vállalati oldalon az egyik megoldás az lehet, amit az OTP Bank is követett. A bank már évekkel ezelőtt felismerte, hogy komolyan kell venni a piaci és a feltörekvő fintech cégek jelentette kihívásokat. Proaktív stratégiájának részeként, válaszul létrehozta az OTP Mobilt: a leányvállalat öt fővel, amolyan csoporton belüli startupként alakult meg, hogy rugalmasan tudjon reagálni az ügyféligényekre, gyorsan tudjon kipróbálni új megoldásokat és rapid piacra lépési stratégiát valósítson meg. Három év elteltével már ötvenen dolgoznak az OTP Mobilnál (köztük közel 30 fő az IT-n), amely ez idő alatt kivételes kompetenciaközponttá fejlődött – egy zöldmezősen induló startup cégből mára komoly fintech innovációs központtá vált, amely több vonatkozásban is meghatározó szerepet lát el a magyar m-commerce és e-commerce piacokon.

 

Átalakuló folyamatok

Sajnos nem minden cég ennyire innovatív Magyarországon, sok helyen még az informatika működtetésére fordítanak sok energiát, ahelyett, hogy az alapvető üzleti tevékenységükre koncentrálnának. Paradox módon ezzel együtt az informatika beágyazottsága elmarad a kívánatostól – említett egy újabb problémát Marton László.

Felmérések szerint például a vállalatok fele folytat valamilyen szintű analitikus adatgyűjtést. Ez sem túl magas arány, de ennél is rosszabb, hogy még ezeknek is alig kétötöde alapozza üzleti döntéseit a begyűjtött adatok elemzésére. „Vagyis sok helyen csak gyűjtik és gyűjtik az adatokat, de nem használják ki a stratégiai irányok meghatározására, az üzletpolitika esetleges módosításaira. Véleményem szerint nem elég nyitottak, innovatívak a vállalatok, hogy alkalmazzák az ehhez szükséges technológiákat” – tette hozzá az Invitech Solutions igazgatója.

A rugalmasság megvalósítása nem is olyan egyszerű – hozott egy külföldi példát Kerékfy Pál informatikai szakértő. A Barclay’s Bank például megpróbálkozott az agilis fejlesztéssel. Ennek módszertana szerint a szoftverekben egy nap alatt kellene végrehajtani kisebb módosításokat. A banknál viszont minden változáshoz 28 különféle dokumentumot kell kitölteniük, amelyek jóváhagyása 20 napig is eltart.

Éppen emiatt több felszólaló is kulcsfontosságúnak érezte a sikeres digitalizáció szempontjából az üzleti és munkafolyamatok újragondolását. Nem úszható meg a céges folyamatok feltérképezése és átnézése: el kell dönteni, hogy tényleg szükség van-e rájuk, milyen értéket teremtenek, milyen információt lehet kinyerni belőlük. Pusztán azért pedig nem szabad megtartani egy folyamatot, mert már tíz éve is azt követték.

Az üzleti célok érdekében a nagyobb szabású átalakításoktól sem szabad félni. Marton László saját cégét hozta fel példának. Az Invitel tíz évvel ezelőtt klasszikus távközlési vállalat volt, aztán egyre nagyobb hangsúlyt kaptak az informatikai szolgáltatások. Amikor a tevékenység eljutott arra a szintre, hogy többé már nem fért bele a távközlési vállalat kereteibe és folyamataiba, külön vállalatba szervezték ki – ebből született az Invitech Solutions.

Mobilra ragadva

Úgy érzi, nem tud élni a mobilja nélkül? Nyugodjon meg, nincs egyedül.

Az emberek negyede még zuhanyozáshoz is magával viszi telefonját – idézett felméréseket Bödör László. Egy átlagember naponta ötvenszer nézi meg a telefonját, és kimondottan idegesíti, ha rövid időn belül nem érkezik e-mail vagy más üzenet – ilyenkor az az érzése támad, hogy már nem is fontos. Nagyjából húsz percbe telik, hogy feltűnjön, nincs mellettünk a telefonunk – ugyanez az idő a pénztárca esetében már három óra.

 

Sok múlik az emberen

Abban is egyetértés volt a klub résztvevői között, hogy a digitalizáció sikere sokban múlik az informatikai vezető (és a többi döntéshozó) személyén, illetve hozzáállásán. Csak akkor tudják a folyamataikat és ezzel a vállalatukat is átalakítani, felkészíteni az új igényekre, ha nyitottak, és hajlandók meghallani az új hangokat.

Az elköteleződés fontosságára figyelmeztetett Bödör László is. „Csak akkor vágjon bele egy cég a digitális transzformációba, ha azt komolyan is gondolja, és annak van egy felkent apostola a cégen belül. Lehet az az informatikai vezető (CIO), lehet a chief digital officer (CDO) vagy bárki más. A lényeg az, hogy csak ezzel foglalkozzon és vállaljon felelősséget, tehát a digitális transzformációs törekvéseket a legfelső szinteken kell képviselni egy szervezeten belül, és azoknak egy kézben kell összpontosulniuk. Így célszerű gondolkozni és építkezni” – magyarázta az OTP Mobil CIO-ja.

Az informatikai vezető akkor tud az élére állni a változásoknak, ha felfogja, hogy az ő szerepe már nem a szerverterem kulcsának őrzése. A műszaki kérdések mellett (vagy akár helyett) az üzlettel is kell foglalkoznia, hogy kiépítse a bizalmat az üzleti területekkel, és új üzleti lehetőségekben gondolkozzon. Ha ez létrejön, és zökkenőmentes az együttműködés az informatika és az üzleti területek között; mi több, ha az informatika áll elő újabb, az üzletet támogató ötletekkel, és a technológiai innovációkat az üzlet szolgálatába képes állítani, a hierarchia kérdései is maguktól megoldódnak, vélte Bödör László. Az ilyen CIO nem a menedzsment harmadik-negyedik szintjén csücsül majd, hanem közvetlenül az első számú vezetőnek jelent.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 1976 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Márton Zoltán

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4699 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Clarmont I.S. Kft.

A legkeresettebb cégek: