Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


Eseménynaptár

előző hónapkövetkező hónap
16_Raconteur.jpg
Forrás: ITB

Előfordulhat, hogy egy szektort közvetlenül nem érint egy-egy új technológiai trend, de a hatásai alól akkor sem tudja kivonni magát. Ezért aztán azoknak is oda kell figyelnie az új tendenciákra, akik amúgy konzervatívnak nevezhető iparágban dolgoznak.

Fintech, proptech, mesterséges intelligencia, blokklánc, biometrikus azonosítás – már nem csak a szaksajtóban repkedő, bár sokszor csak félig megértett (vagy egészen félreértett) hívószavak. Mit tud kezdeni velük négy, nagyon különböző iparág, illetve az ott működő cégek, mi nehezíti az újdonságok alkalmazását – erre kereste a választ az idei INSIDE ITB technológiának szentelt kerekasztal-beszélgetése.

 

Automatizált jog

Egy ügyvédi iroda például egyelőre nem túl sokat. „Az ügyvédi irodák egyelőre nem az innováció élharcosai Magyarországon”, mondta (ön)kritikusan Dr. Horváth Katalin, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda partnere. Ugyanakkor a felsorolt technológiák közül többet is el tudna képzelni szakmája napi gyakorlatában. Ilyen lehetne például a blokklánc, amelynek az okos szerződésekben juthatna nagyobb szerep. A folyamatok automatizálásában is óriási tartalékokat lát: a formalizálható jogi munkákban (mint például a szerződések megírásában, a hitelesítésben) ilyen megoldások kiválthatnák az alacsonyabb beosztású ügyvédek vagy az asszisztencia munkájának nem kis részét. A mesterséges intelligencia pedig a jogi háttérmunkát segíthetné. Egy jogi szakvélemény elkészítéséhez óriási joganyagot (jogszabályokat, bírósági döntéseket, egyebeket) kell átnézni. „Ha mindez rendszerezetten a rendelkezésünkre áll és mesterséges intelligencia segít a releváns részletek megtalálásában, sokkal gyorsabban és magasabb minőségben tudnánk kiszolgálni ügyfeleinket. Nekünk ehhez, a jobb ügyfélkiszolgáláshoz kellenek az új megoldások” – fogalmazott a jogász.

Hasonló a helyzet egy ettől nagyon távoli területen, a szerencsejátékok világában is. Technológiai forradalomról nem beszélhetünk, de annak hatása erősen érezhető, például a felhasználói igények változásában – mondta Csillag Dávid, a Szerencsejáték Zrt. informatikai igazgatója. Az online vásárlásnál vagy a banki ügyintézésnél az ügyfelek ugyanis már megszoktak egyfajta kiszolgálási szintet, ügyfélélményt (egyszerű fizetési lehetőségek, folyamatosan elérhető szolgáltatások, azonnal reakciók, és így tovább), ezeket pedig már tőlük is elvárják. Ezért aztán a Szerencsejáték Zrt. számára a digitalizáció elsősorban az ügyfélélmény folyamatos fejlesztése szempontjából fontos. Ebbe pedig beleértik azt is, hogy egy-egy új igényre minél gyorsabban tudjanak reagálni, az ötletből minél hamarabb legyen használatba vehető megoldás.

 

Biztonságosan nehezebb

Az új technológiák ugyanakkor új veszélyeket is hoznak magukkal. Szembesült ezzel a Szerencsejáték Zrt. is, amikor 2013-ban nyitottak az online és mobil fogadás felé. Felkészültek az új veszélyek elhárítására, még ha tudják is, hogy 100 százalékos biztonságos nem létezik. „Figyeljük a hasonló veszélyeknek kitett iparágakat, mint például a banki és biztosítási szektort, és az ott alkalmazott folyamatokat, megoldásokat mi is igyekszünk bevezetni” – mesélt az ellenszerről Csillag Dávid.

Nem minden a technológia?

Lesznek-e olyan területek, munkakörök, amelyeket nem érint a technológiai forradalom? – tették fel a kérdést a kerekasztal résztvevőinek. Néz Péter reményei szerint nem lesz ilyen, és hasonló véleményen van Csillag Dávid is. A felhozott példát („vízvezeték-szerelőre mindig szükség lesz”) azzal egészítette ki, hogy még abban a szakmában is elképzelhetőek olyan digitális megoldások, amelyek pontosan feltérképezik a csövek helyét és állapotát a falakban, vagy segítenek megtalálni a csőhálózat optimális útvonalát.

Szabó János azért említett egy olyan szakmát, amit szerinte nem lehet gépekkel helyettesíteni: a kórházi ápolóét.

 

Számos új, a felhasználók életét megkönnyítő megoldást azért is nem lehet még bevezetni, mert a biztonsági aggodalmakat egyelőre nem rendezték megnyugtatóan. Szabó János, az IBM Magyarország industry solutions architect-je a biometrikus azonosításhoz használt információk megosztását említette példaként. Manapság ezeket az információkat jellemzően egy eszköz (egy kártya, a mobiltelefon) tárolja, és onnan nem is kerül ki. De mi lenne, ha mondjuk ATM-ből tudnánk pénz felvenni kártya nélkül, pusztán az ujjlenyomatommal? Ehhez meg kell osztani az azonosításra használt információt, innentől kezdve viszont az ki van téve az ellopás veszélyének. Ezzel csak az egyik probléma, hogy a megszerzett ujjlenyomattal számos helyen vissza tudnának élni a hackerek – az is legalább ekkora gond, hogy egy jelszóval vagy PIN-kóddal ellentétben az ujjlenyomatot nem lehet megváltoztatni, miután rossz kezekbe került.

Az is előfordul, hogy a szabályozás nem tart lépést a technológiai fejlődéssel. Az ügyvédi munkában rendkívül fontos a titoktartás – a szabályok jelenleg viszont csak arra terjednek ki, hogy legyen az irodában egy hangszigetelt szoba, ahol a kihallgatás veszélye nélkül lehet beszélgetni az ügyféllel, említett egy példát Horváth Katalin. Semmiféle előírás nincs ugyanakkor a ma már sokkal gyakrabban használt (és komolyabb biztonsági kockázatot jelentő) elektronikus kommunikációs csatornákra. Emiatt az is előfordul, hogy egyes nagy ügyfelek a megbízási szerződésben kizárják a nyilvános felhőszolgáltatások használatát, ami persze megnehezíti a kapcsolattartást.

 

Amikor a gyors a jobb

Újítani, de milyen ütemben és milyen távra? Felülírhatják a rövid távú előnyök a hosszú távú tervezést? Olyan kérdések ezek, amelyekre előbb-utóbb minden cégnek választ kell adnia. Különösen élesen vetődik fel ez a probléma a MOL-csoportnál, amely jelenleg egy átfogó digitalizációs programot hajt végre.

Néz Péter, a csoport informatika vezetője elmondta, hogy a bankszektorból érkezve őt meglepte, hogy az olajipar általában mennyire lemaradt a digitalizációban. Az olajipari társaság most azon dolgozik, hogy logikailag különválassza kiskereskedelmi üzletágát, és ennek érdekében zajlik most az informatika korszerűsítése. Ennek során fontos szempont az ügyféligények kielégítése, utalt vissza a kerekasztal többi hozzászólójának mondanivalójára, de az ügyféligények kielégítése is csak profitábilis módon történhet.

„A transzformáció során szinte naponta felmerülnek olyan kérdések, hogy most, gyorsan vezessünk be egy előre tudhatóan ideiglenes megoldást, vagy várjunk még egy kicsit, amíg a végleges megoldást tudjuk implementálni? Ilyenkor mindig a megtérülés számít. Ha a két hónap alatt bevezethető rendszer megadja az üzletnek, amit az szeretne, akkor már lépünk is. Bevezetjük, még ha a bevezetés napján már azon gondolkodunk is, hogy később mivel fogjuk kiváltani” – mesélt arról, hogyan oldja fel a MOL a dilemmát.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2028 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Alföldi István

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4835 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:ALEF Distribution HU Kft.

A legkeresettebb cégek: