Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


Eseménynaptár

előző hónapkövetkező hónap
26_PEL_8416.jpg
Forrás: ITB

Javában tart a Digitális Jólét Program végrehajtása, megkezdődött a DJP 2.0 kidolgozása, és már feltűnt a láthatáron a DJP 3.0 is – a digitális gazdaság, társadalom és közigazgatás szinte valamennyi szelete, eddig elért eredménye, kijelölt vagy a közeljövőben kijelölendő feladata szóba került az idén nyolcadik alkalommal megrendezett Infotér konferencián.

A kormányzat aktív kezdeményezésére és koordinációjával folyó, de a tervezésbe és a végrehajtásba minden érintett szereplőt bevonó Digitális Jólét Program hatékony stratégiai modell a digitalizáció sikerre vitelére – mondta Deutsch Tamás, a DJP végrehajtásáért felelős miniszterelnöki biztos nyitóbeszédében. A nyáron kormányhatározatban megerősített DJP 2.0 négy fontos területre összpontosít: digitális gazdaság, kompetenciafejlesztés, digitális állam és infrastruktúrafejlesztés. Egységes módszertan szerint elkészítik az ágazati digitális stratégiákat (kiemelt figyelmet kap majd az agrárium, az egészségipar és a sport), és a kkv-kra szabott Modern Vállalkozások Programjához hasonlóan a mikrovállalkozások vezetőit is személyre szabott segítséggel kívánják előre lendíteni a digitalizációban. A kompetenciafejlesztés részeként több tízezer pedagógus számára teszik lehetővé a digitális oktatási módszerek elsajátítását, és létrejön egy országos hálózat is, az e-Magyarország pontok tapasztalatait felhasználva, ahol mindenki segítséget kaphat a digitális írástudás megszerzéséhez. A cél, hogy a felnőtt korú lakosság körében a rendszeresen internetezők számát a mostani 78 százalékról 85-90 százalék közé tornázzák fel.

A fejlesztés azonban nem áll le 2020-ban, biztosan lesz DJP 3.0 is. A következő évtized során fog eldőlni, hogy mely országok és régiók lesznek sikeresek a digitalizációban, és Magyarországnak jó esélye van, hogy a nyertesek közé kerüljön – állította határozottan Deutsch Tamás. A digitális átalakulás ugyanis olyan folyamat, ahol a kisebb országok is sikeresek lehetnek, és nem csak egyféle út vezet előre.

 

Személyre szabott ügyintézés

Szemléletváltás zajlik a digitális állam kialakításában is. Az eddig külön fejlesztett és működtetett, egymással nehezen kommunikáló, a belső, papíralapú folyamatokat elektronizáló és az ügyfelek – állampolgárok – számára szinte átláthatatlan államigazgatási rendszerek a múlté lesznek. Az új szolgáltatások többsége már a kormányzati adatközpontban és felhőben működik majd, egységes felületen kommunikálnak, elérik az állami nyilvántartások adatait. Ahogy a téma előadói fogalmaztak: az eddig párhuzamosan futó fejlesztések jövőre kerek egésszé állnak össze, minden rendelkezésre áll a modern elektronikus közigazgatáshoz, így 2018 kiemelkedő mérföldkő lesz ezen a területen.

Digitalizáció az építőiparban

Idén először az építőipar is saját minikonferenciát kapott az Infotér 0. napján. Az ágazatnak óriási szüksége lenne arra a segítségre, amelyet a digitális technológiák tudnak (tudnának) kínálni. Az építőipart különösen erősen sújtotta a gazdasági válság – a piac 42 százaléka veszett el. A mostani fellendülésnek pedig az emiatt leépült kapacitások szabnak gátat: évente 600 milliárd forinttal nagyobb a kereslet, mint a kínálat, az iparág azonnal fel tudna venni 15-18 ezer embert. Nem túl jó a jövedelmezőség sem, mert emelkedett az építőanyagok ára, az elvándorlás megállításához pedig 25-30 százalékkal kellett emelni a béreket.

Már megkezdődött az ágazat digitalizációja, működik az e-építési napló vagy a hatósági engedélyezéseket támogató ETDR rendszer. Megújult a országos építésügyi nyilvántartás elektronikus felülete is. Szükség lenne ugyanakkor a különféle, állami és magánkézben lévő adatbázisok összekapcsolására, vagy legalább egységes elérésére. A nagy építőipari vállalatok munkáját számos informatikai eszköz segíti, de az ágazat többségét kitevő mikrovállalkozásoknak szüksége van a digitális ismeretek elsajátítására, a beruházási lehetőségek támogatására, nem utolsósorban pedig ágazatspecifikus infokommunikációs szolgáltatókra, amelyek segítségével pótolni tudják az élőmunkát vagy jobban szervezhetik a munkát.

 

Mindez óriási változást ígér a közigazgatási ügyek intézésében az állampolgárok számára. Megújul az Ügyfélkapu és a jövő év elejétől elérhető lesz a személyre szabott ügyintézési felület. Az ember a saját igényei szerint alakíthatja ki a korábbinál sokkal letisztultabb, a mobil alkalmazásokhoz hasonlóan egyszerű kezelőfelületet, hogy a számára fontos szolgáltatások legyenek mindig szem előtt. Előbb-utóbb jön az élethelyzet alapú ügyintézés is – a rendszer végigvezeti az állampolgárt, hogy milyen teendői és lehetőségei vannak, ha például gyermeke született vagy éppen autót vásárolt, nem neki kell egyenként végigjárni a hivatalos útvesztőket. Mindezeket a lehetőségeket pedig, igazodva a modern elvárásokhoz, mobil eszközökön is elérhetővé teszik.

 

Smart city: igények alapján

Merre tart a világ, jobban mondva a jövő városa? Okos épületek, okos lakóházak, okos parkolóhelyek és tömegközlekedés, valamint a megújuló energiafelhasználás felé. Sajnos, mindez még valóban a jövőt és nem a jelent jelenti, bár kétségtelen, hogy vannak jó példák, pozitív előrelépések és törekvések smart city ügyben itthon is – állami, önkormányzati és versenypiaci szinten egyaránt.

Ahogy az Infotér konferencia okosváros előadásain és kerekasztal-beszélgetésein elhangzott: okos fejlesztések terén jól állunk, a technológiai, illetve a szolgáltató cégek egymásra licitálva kínálják eszközeiket és megoldásaikat, ám sokszor nem a felhasználók (például egy konkrét település vagy intézmény) egyedi igényeire hangolják azokat. Ez probléma, mint ahogyan az is, hogy sokan még a smart city pontos meghatározásával sincsenek tisztában. Az okosváros-fejlesztés általában kimerül az energiatakarékos izzócserében, holott sokkal többről van szó.

Az előadók példaként említették azon célokat, hogy a közeljövőben akár a tömegközlekedési eszközökön is lehessen bankkártyával, egy érintéssel fizetni, vagy a város saját maga termelje meg és használja fel helyben a világításhoz szükséges energiát. A cél az önfenntartó rendszerek megteremtése, a település erőforrásainak környezettudatos és hatékony kiaknázása, a helyi gazdaság élénkítése, a költségek mérséklése és a városlakók életminőségének, komfortérzetének javítása (lenne). Könnyen belátható, hogy mindez jóval összetettebb kihívás, mint egy szimpla izzócsere. Problémát jelent a beruházás nagysága is, a mindent átfogó digitális transzformáció plusz források megteremtése nélkül rendszerint nem megvalósítható, ahogyan a felhasználók digitális tudásának hiányában sem fognak hatékonyan működni a jövőbemutató fejlesztések.

 

A jövő iskolái

Programozd a jövőd! – szó szerint. Erre a címre hallgat az NFM oktatásfejlesztési programja, amely piaci szereplők bevonásával olyan informatikai kurzusokat biztosít a hallgatóknak, amelyek eddig csak a piaci szférában (drágán) voltak elérhetők. Ennek megfelelően idén ősszel 21 magyar felsőoktatási intézményben indulnak el díjmentes, az informatikus hallgatóknak szóló képzések, melyeken a diákok vezető informatikai vállalatok naprakész tudásanyagát sajátíthatják el.

De nemcsak a munkaerőhiány szempontjából kerültek terítékre az oktatásra vonatkozó kérdések az Infotér konferencián. Korunk technológiai forradalma, az informatika világa meghatározza mindennapjainkat, és életünk minden szegmensét érinti. Az oktatást sem kerülheti el – a digitális környezet, az információs hatások és a kommunikáció nagymértékű változása az iskolában is az eredményességet, a hatékonyságot szolgálja. A Digitális Jólét Program részeként tavaly elfogadott Digitális Oktatási Stratégia (DOS) főbb pontjai és eddigi eredményei is elhangzottak az informatikai konferencia oktatási blokkjában, ahogyan az idén nyáron indult, az oktatás és a képzés rendszerében új szervezeti egységet jelentő Digitális Pedagógiai Módszertani Központ programját is megismerhették az érdeklődők. Mint elhangzott: a DOS fő célkitűzése nem(csak) az intézmények digitális eszközökkel történő ellátása, hanem annak biztosítása, hogy a köznevelési intézményrendszert senki ne hagyja el úgy, hogy nem rendelkezik a megfelelő digitális kompetenciákkal. Utóbbi természetesen nem azt jelenti, hogy valaki szörfözni tud az interneten vagy létre tud hozni egy profilt valamelyik közösségi médiafelületen.

 

Mindemellett a big data, az adatbányászat és az adatkezelés oktatást érintő, aktuális kihívásait is megvitatták az előadások során, és – könnyedebb témaként – erősen vitaindító kerekasztal-beszélgetést eredményezett a kütyük jelenlétének engedélyezése, avagy tiltása az iskolákban

 

5G: ígéret, kérdőjelekkel

Nem az a meglepetés, hogy átalakulnak a médiafogyasztási szokások, hanem az, hogy ez milyen ütemben történik. A Netflix előfizetőinek száma az Egyesült Államokban már meghaladta a hagyományos kábelszolgáltatók előfizetőinek számát. A fiatalabb korosztályok számára a tévézés egyértelműen az online streaming szolgáltatások nézését jelenti – említett két példát Dóbé Sándor, az Antenna Hungária stratégiai igazgatója a HTE MediaNet október elején tartott konferenciáján. Ebben az új médiavilágban alapvető elvárás lesz a platformfüggetlenség, mind fontosabbá válnak kiegészítő tartalmak és felértékelődnek a közösségi média kapcsolatok.

Digitalizáció az egészségügyben

November elsejétől elvileg minden, adatszogláltatásra kötelezett, közfinanszírozott egészségügyi ellátó intézménynek csatlakoznia kell az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez (EESZT). Október elejére az érintett szolgáltatók mintegy 90 százaléka ezt már megtette, a legjobban a kórházak állnak. Az eHealth konferencián az is elhangzott, hogy egyelőre azoknak sem kell szankciókkal számolniuk, akiknek nem sikerült a határidőig a csatlakozás, azonban az egészségügyi kormányzat természetesen azon dolgozik, hogy mielőbb meglegyen a száz százalékos arány. Az EESZT mostani fázisának mielőbbi lezárása azért is fontos, mert jön az EESZT 2.0, ami új szolgáltatásokat és egyben új adatszolgáltatói kört is jelent, hiszen a magánkézben lévő egészségügyi szolgáltatókat is érinti.

Az eHealth konferencián részletesen bemutatták az Egészséges Budapest Programot, valamint a közép-magyarországi régióban tervezett egészségügyi fejlesztéseket. Az esemény zárásaként tartott kerekasztal-beszélgetésen pedig többek között felmerült az a kérdés, hogy a szakemberhiány gondot okozhat ezeknél a beruházásoknál is, illetve elhangzott az is, hogy az informatikai megoldások mellett az azokat alkalmazó egészségügyi személyzet képzésére is nagy figyelmet kell fordítani.

 

Mindez szükségessé tenné az OTT-szolgáltatások szabályozásának megnyugtató rendezését is – erre azonban még várni kell. Egyelőre nem lehet tudni, milyen üzleti modellek alakulhatnak ki, de az OTT-szolgáltatóknak valamilyen formában hozzá kell járulniuk a hálózatok fenntartásához. Ezt a kérdést azonban Magyarország egyedül nem tudja megoldani, ezért még az NMHH is a folyamatban lévő európai szabályozás eredményét várja.

Természetesen a HTE MediaNet konferencián is szóba került az 5G kérdése. Jelenleg az egész világ a felkészülés lázában ég, és ezen a téren Magyarország nincs lemaradva. Az egyik kitörési lehetőség abban áll, hogy valós körülmények között is tesztelni lehessen az 5G felhasználási lehetőségeit – ezért is fontos az építés alatt álló zalaegerszegi tesztpálya. A szakemberek szerint a frekvencia nem lesz akadály. A 700 MHz-es sáv felszabadításáról már született európai szintű határozat, és van már magyar ütemterv is; várhatóan 2020-ban rendelkezésre fog állni ez a sáv. Tesztelésre ugyanakkor addig is használható a 3,5, illetve 26 GHz-es frekvenciasáv. Vannak azonban olyan tényezők, amelyeket a nagy hurráoptimizmus közepette kevesen vesznek figyelembe. Az 5G minden előrejelzés szerint először az az ipari és IoT-rendszerek körében akar hódítani, ám számos jelenlegi alkalmazásnak kiválóan megfelelnek a GSM-hálózatok, az üzemeltetőknek eszük ágában sincs lecserélni a végberendezéseket, mondta Huszty Gábor, az NHIT szakértői tanácsadó testületének tagja. Ez pedig kérdésessé teszi, hogy a szolgáltatók milyen megtérüléssel számolhatnak, hiszen az 5G hálózatok infrastruktúrája – még a frekvenciákért fizetendő díjakon kívül is – óriási összegeket emészt fel.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2028 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Alföldi István

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4835 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:ALEF Distribution HU Kft.

A legkeresettebb cégek: