A rendszerváltás előtti évtizedek átpolitizált személyzeti munkáját hazánkban újszerűnek számító, tudományosan megalapozott emberierőforrás-gazdálkodás váltotta fel.

Nem meglepő, hogy ez a változási folyamat sok területen nehézségekbe ütközött, sőt még ma sem fejeződött be – áll a Perbit hr-tanulmányában.

Kell az informatika

Az integrált személyügyi szoftverek (a munkavállaló-kezelés, a munkakörkezelés, a továbbképzés és a toborzás funkciócsoportjait egységesen támogató szoftverek) használata a legalább 200 munkavállalót foglalkoztató szervezet számára ajánlott. Természetesen ennél kisebb szervezetek is hasznosan alkalmazhatják ezeket a rendszereket, főként, ha tevékenységük összetett és bonyolult, ha a munkavállalók feladatköre és képzettsége egymástól nagyban eltér. Ugyanakkor a szervezeteknek valóban legfontosabb erőforrása az ember, ezt az erőforrást pedig részletesen és alaposan megismerni, értékét fenntartani és folyamatosan növelni az informatika lehetőségeinek kihasználása nélkül nem lehet.

Kis mértékben integrált

Hazánkban csak kis mértékben használják ki az integrált személyügyi informatika nyújtotta előnyöket. A szoftverek alkalmazása csupán a potenciális felhasználók 5-6 százalékára terjed ki, míg ez az arány a fejlett nyugat-európai országokban és az Egyesült Államokban 60-80 százalék között mozog. Kétségtelen azonban, hogy az alkalmazás feltételei nálunk is adottak. Hazánkban csaknem minden nemzetközileg számottevő rendszer magyar adaptációja jelen van, és néhány színvonalas hazai fejlesztésű termék is rendelkezésre áll. A helyzet ellensúlyozására csak akkor van lehetőség, ha az oktatási intézmények, a személyügy szakmai szervezetei és a személyügyi informatika professzionális szolgáltatói összefognak. Rendkívül nagy szükség van ugyanis az ismeretterjesztésen alapuló igények felkeltésére.

Főként alapfunkciók

A VT-Soft kutatása is alátámasztani látszik a fentieket. A vállalatok a szoftvereket a bevált feladatok elvégzésére használják, így a fő hangsúly még mindig a hr-adminisztrációs és a munkaidő-nyilvántartási feladatok elvégzésén van. Az újabb és modernebb modulok, kiegészítő szoftverek – mint a toborzási modul, képzés- és fejlesztésmenedzsment, szervezetmenedzsment – használata és elterjedtsége jóval kisebb az alapfunkciókhoz képest. Például a cégek jóval több mint fele hatékonynak ítéli a hr-szoftverek toborzási rendszerét, de még mindig kevesen használják ezt a funkciót.

A vállalatok nagy része – majdnem 60 százaléka – egyébként már több mint 5 éve használ humánügyviteli rendszert. A humánügyviteli rendszerekkel és szoftverekkel szemben támasztott általános elvárások között a cégek továbbra is a költségmegtakarítást, a szolgáltatási szint és a teljesítmény javulását tartják a legfontosabbnak, cégmérettől függetlenül.