Menü
38_offshoringtbos.com.jpg
Forrás: ITB

A magyar gyártócégek is belátják, kifizetődőbb, ha emberek helyett robotokba fektetnek – az ipar számos területéről van már erre példa. Először az unalmas, ismétlődő feladatokat automatizálják, ezért az alacsonyabb végzettségű emberek munkanélküliségének megoldása lehet, ha a helyettük dolgozó robotokat megadóztatják. A robotok jogi státuszának meghatározásán is dolgoznak a jogalkotók.

A szaúd-arábiai Future Investment Initiative rendezvényen egy robot vitte el a show-t. Kevés hírportál írta meg, hogy a szaúdi kormány ezen a fórumon az ország olajfüggőségének enyhítésére keresett megoldásokat. Arra viszont már jóval többen emlékeznek, hogy a Hanson Robotics által gyártott Sophia robot itt kapott szaúdi állampolgárságot – bármit is takarjon ez a jogi fogalom. Az biztos, hogy a cég által gyártott Einstein babák forgalmára kihatással volt ez a kiemelten PR jelentőségű esemény.

A világ komolyan foglalkozik az önálló döntések meghozatalára képes eszközök jogi státuszának meghatározásával, de erre nem a teljes jogú állampolgárság a válasz (erről lásd keretes írásunkat). A be nem teljesült szerelemből született Sophia tényleg igyekszik az emberi arc mozdulatait másolni – a válaszokat programozók is igyekeztek viccessé formálni azt a figurát, aki tesztfázisában még elpusztította volna az emberiséget. Szórakoztatóiparban, netán recepciósként egy nagyvállalatnál megállná a helyét, de komoly, kreatív munkát még nem lenne képes elvégezni.

Elektronikus személyek

A szaúdi állampolgársági viccet félretéve az Európai Unió idén év elején már foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy kell-e valamiféle jogi személyiséggel felruházni a robotokat. Az „elektronikus személy” jogi kategória megteremtése egy sor felelősségi kérdést tisztázna. Például elektronikus személy lehetne egy otthoni ápolással foglalkozó robot is, akinek feladatai közé tartozik az étel rendelése, és az esetlegesen felmerülő fogyasztóvédelmi problémákat a robot is megoldhatná. Az önvezető autók kapcsán is szükséges lenne egy új jogi kategória megteremtése, hogy biztosítást lehessen kötni az adott járműre. A digitális állam megteremtésében élenjáró Észtországban már azon gondolkodnak, hogy a hasonló eszközök „robot-megbízott” (robot-agent) státuszt kapnának, ami egyfajta köztes állapot lenne az önálló jogi személyiség és egy személy vagyontárgya között.

 

Az automatizálásban hisznek

Szeretjük vagy sem, félünk tőlük vagy sem, a magas fokú automatizálás egyre inkább jellemző a hazai iparra is. Például a biztonsági kamerákat gyártó ARH 2018 harmadik negyedévében tervezi befejezni a perbáli gyárát, ahol külön, teljesen automatizált gyártósorok segítségével, emberi beavatkozás nélkül készülnek majd a vállalat termékei. Wolf Richárd értékesítési vezető becslése szerint 50 ember helyett csupán 5-re lesz szükségük a gyár működtetéséhez.

Az autóalkatrészeket gyártó, hazánkban is jelen levő nagyvállalatok is az automatizálásban hisznek. A biorobotnak is csúfolt betanított munkást kollaboratív robotokkal cserélik fel. A számítások egyszerűek: egy operátor éves bére nagyjából 19 ezer euró évente (közel 6 millió forint). Ahhoz, hogy a gyár napi 24 órában működjön, négy embert kell egy állásra felvenni – amellett, hogy lasszóval kell fogni a szakembereket. Érdemesebb tehát robotba fektetni a pénzt: a 100 ezer eurós (31 millió forintos) robot jó befektetésnek bizonyul, másfél éve alatt megtérül. Egy eszközt, vagyis robotot általánosan nyolc évig használ egy gyár, ez azt jelenti, hogy a robot hat és fél évig tiszta hasznot termel úgy, hogy nem megy vakációra és nem is reklamál.

Lássuk be, a mostani robotkarok egyre ügyesebbek, elég kicsik és okosak ahhoz, hogy ne kelljen őket ketrecbe elzárni, emberek mellé állíthatók különösen szigorú munkavédelmi intézkedések bevezetése nélkül. Az is fontos, hogy már alapszintű mérnöki tudás birtokában is egyszerűen és gyorsan beprogramozható a robotsegéd az újabb mozdulatsorra.

 

Jön a HR-es robot

Foglalkozások és automatizálási valószínűségük

Pénztáros: 97%
HR-asszisztens: 90%
Ingatlanértékesítő: 80%
Orvosi asszisztens: 30%
Szoftverfejlesztő: 13%
Újságíró: 11%
Projektvezető: 3,5%
Fotós: 2,1%
Adattudósok: 1,5%
Ügyvezető igazgató: 1,5%

Minél bonyolultabb, összetettebb munkát végzünk, annál nagyobb az esélye annak, hogy munkánk 10-15 év múlva is megmarad. Az egyszerűbb, ismétlődő feladatokat nagyobb valószínűséggel fogják robotok végezni. Nemrég, a budapesti HR Feszt rendezvényen az izraeli Intervy startup interjúztató alkalmazását próbálhattam ki. A megoldásban egy udvarias hölgy előre felvett kérdéseit vetítették le, a válaszaimat rögzítették, beszédfelismerővel le is írták.

Az idősebb korú Steve Jobsra megszólalásig hasonlító ügyvezető igazgató, Jacky Hazan lelkesen magyarázta a megoldás lényegét: egy állásinterjú alatt mindenkinek ugyanazokat a kérdéseket kell feltenni, így lehet jól dönteni. Megoldásukkal ez az unalmas feladat egy képernyőnek adható át. A jelölt reakcióját, válaszát rögzítik, az arc mikrokifejezéseiből pedig kiolvassák, hogy a jelentkező lelkes vagy sem az állással kapcsolatban, illetve a mondatszerkezetek alapján következtetnek általános műveltségére is. A végeredmény egy szám, amely azt fejezi ki, mennyire felel meg az adott személy a meghirdetett állásra. Valami jól működik benne, mert rólam kiderült, analitikus gondolkodású vagyok és szeretem a tényeket.

 

Fizessenek ők is adót

Hosszú távon tehát biztosan robotok végzik majd a rengeteg automatizálható feladatot. Mindig lesznek azonban olyan emberek, akik nem akarnak (vagy nem tudnak tanulni), így ők munka nélkül maradnak. Gondjaik enyhítésére ideiglenes megoldást jelenthet a robotok megadóztatása: ahogy az emberi munkavállaló után társadalmi hozzájárulást, nyugdíjjárulékot fizetnek a munkaadók, úgy a robotok után is kellene néhány százalékot a közös kasszába csorgatni. Ebből a pénzből pedig a munkanélkülieket tanítanák meg új szakmákra – javasolta az év elején nem más, mint a Microsoft alapítója, Bill Gates. Ötleteit az Európai Unió is átvette, ám a robotgyártók nagy örömére végül nem szavazták meg, mondván, nem kívánják újabb teherrel sújtani az innovatív termékeket fejlesztő cégeket. Az is lehet, hogy nem kívántak gátat szabni az ugyancsak elméleti síkon létező, minden állampolgárnak alanyi jogon járó alapjövedelemnek.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 1983 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Hesz László

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4718 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:HRP Europe Kft.

A legkeresettebb cégek: