Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


30_Pinterest.jpg
Forrás: ITB

Hogyan kerül egy autista fiatal rajza egy nagyvállalat tárgyalójába vagy a céges noteszre? Miként válhat egy árverés legértékesebb tárgyává egy autizmussal élő gyermek festménye? Úgy, hogy nem magán, hanem közös ügyként tekintünk a segítségnyújtásra, támogatásra.

„Kristóf olyan, mint bárki más. Azzal a különbséggel, hogy autizmussal él, ezért segítségre és megértésre van szüksége” – olvasható az Autistic Art weboldalán. A helyzet az, hogy számtalan „bárki más Kristóf” él köztünk, legtöbbször láthatatlanul, hiszen az ember rendszerint csak akkor figyel fel egy adott (élet)helyzetre, kihívásra, ha közvetlen közelről, személyesen is érintett a témában. A művészet például remek ablakot nyit az autizmussal élők világára – nem félni és idegenkedni kell ettől a világtól, hanem megismerni! Szerencsére egyre erőteljesebben van jelen a társadalmi felelősségvállalás céges szinten; sosem késő CSR-ben (is) gondolkodni.

 

Vizuális gondolkodók

„Ezt a megismerést, bevonódást segítette elő az Infotér Konferencia nulladik napja is: egyrészt azért, mert az oktatási blokkban helyet kapott egy olyan külföldi (követendő) példa bemutatása, amely jól működő, komplett rendszert épített fel a fejlődési nehézségekkel küzdő gyermekek oktatására. Másrészt az aukcióval egybekötött jótékonysági vacsora már-már védjegye lett az ICT-szektor legnagyobb éves rendezvénye előestéjének. Idén azonban még több élményt tartogatott számunkra: az Autistic Art Alapítvány művészeti programjában készült rajzok is kalapács alá kerültek az exkluzív borok mellett – a befolyt összeggel az autista lakóotthonokat és fiatal lakóikat támogathatjuk” – mondta Szani Ferenc, az Infotér Egyesület Oktatási Munkacsoportjának vezetője. Hogyan köthető mindez az informatikához? Roppant egyszerű a válasz: a technológia segítségével olyan okos eszközök fejleszthetők, amelyek például előre képesek jelezni, ha roham várható egy autista gyermeknél.

Színes, erőteljes, impresszív rajzokkal találkoztunk az aukción, az autistákra jellemző stílusjegyekkel – ismétlődő formák, külvilágot kizáró fókusz, a lényegtelen kiemelése a lényegessel szemben. Sok autizmussal élő ember vizuális gondolkodó, képekben és nem a nyelv segítségével beszél.

 

Tiszta Amerika!

Visszatérve a már említett, nulladik napi oktatási blokkra, gondolatébresztő előadás tanúi lehettek a résztvevők. Jeanne Alter, a New York-i Kennedy Children’s Center vezetője, és helyettese, Mary McKillop nemcsak saját intézményük működéséről mesélt, hanem betekintést adott abba is, hogyan működik a fejlődési nehézségekkel küzdő gyerekek megsegítésére létrehozott amerikai rendszer.

A szövetségi és New York állam törvényei garantálják, hogy 3 és 21 éves kora között mindenki jogosult az igényeinek és képességeinek megfelelő oktatásra. Ha egy szülő úgy érzi, hogy óvodáskorú gyermeke valamilyen tekintetben nem fejlődik kellőképpen, jelentkezik a területileg illetékes iskolaszéknél. A gyereket szakemberek vizsgálják meg, majd az értékeléseket egy olyan megbeszélésen összesítik, amelyen a szülő is részt vesz. Itt készül el az úgynevezett személyre szabott oktatási terv (Individual Education Plan, IEP), amely tartalmazza, hogy milyen területeken (kognitív képességek, beszédkészség, mozgás, egyebek) milyen segítségre, speciális képzésre van szüksége a gyermeknek. Az IEP csak akkor lép érvénybe, ha azt a szülő is aláírja – joga van a folyamat bármely szakaszát, eredményét megkérdőjelezni, újabb szakvéleményeket kérni.

A speciális oktatási rendszerbe akkor kerülhet be a gyerek, ha legalább két területen 25 százalékos, vagy egy területen 33 százalék lemaradást mutat kortársaihoz képest. A rendszer célja, hogy a lehető legtöbb gyereket integrálja a szokványos iskolarendszerbe és minél kevesebbet irányítson speciális intézményekbe. (Sok rászorult gyerek nem is jut hozzá a speciális oktatáshoz.) Az a legjobb, ha a hagyományos iskolarendszerbe tud betagozódni, ahol megkapja a fejlődéséhez szükséges segítséget, például egy logopédus rendszeresen felkeresi az óvodában. A következő szintet az integrált osztályok jelentik, ahol a tanulók fele speciális igényű, másik fele nem. Végül pedig vannak olyan osztályok, intézmények, ahol mindenki valamilyen fejlődési nehézséggel küzd.

 

Nem könnyű terep

Ilyen, 3-5 év közötti gyerekekkel foglalkozik a Kennedy Children’s Center (KCC) is. A mintegy 400 gyerek Kelet-Harlemből és Dél-Bronxból származik, többségük szegény, majdnem felük spanyol ajkú családból. (Ennek megfelelően a tanárok közel fele is kétnyelvű.) Minden csoportot egy tanár és két asszisztens vezet, egy-egy csoportba 8 vagy 12 gyerek jár, attól függően, hogy mennyi és milyen segítségre van szükségük. A KCC alapfilozófiája, hogy minden gyerek szeretne és képes tanulni, csak lehetővé kell tenni ezt nekik. Rendkívül fontos, hogy megtanuljanak kommunikálni, mert sokszor ebben van a legnagyobb hátrányuk, mondta Mary McKillop. Ha a beszéd nem, vagy csak nehezen megy nekik, akkor a kommunikáció más módszereit (például a rajzot) veszik elő. A másik fontos cél, hogy olyan szociális és emocionális magabiztossággal ruházzák fel őket, amely segítségével be tudnak illeszkedni kortársaik közé. Az oktatás, a fejlesztés nem ad hoc módon történik: az EIP-ben elérendő célokat is lefektetnek a szakemberek, és azok teljesítését számon kérik az intézményeken.

Különös hangsúlyt fektet a KCC a szülők bevonására, oktatására is. „A szülő a gyerek első tanára, ő van vele a legtöbbet, neki is tudnia kell, hogyan foglalkozzon, kommunikáljon gyerekével. Egy fejlődési nehézséggel küzdő gyerek esetében minden viselkedési forma valamilyen kommunikáció; megtanítjuk nekik, hogy értsék meg ezt a kommunikációt és hogyan reagáljanak rá” – mondta Jeanne Alter. Rendszeresen tartanak foglalkozásokat is nekik, ahol gyakorlati kérdésekről van szó (szobatisztaságra nevelés, asztali viselkedés, hasonlók). Igyekeznek erős szülői közösséget is kialakítani, hogy a szülők egymást is segíthessék, támogassák.

A KCC-ből kikerülő, 5. évüket betöltött gyermekek 60 százaléka speciális intézményben folytatja tanulmányait, 35 százalékuk integrált óvodába kerül, 5 százalékuk pedig „normál” óvodában kapja meg a szükséges segítséget, válaszolta e-mailben feltett kérdésünkre Jeanne Alter.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2041 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Gáspár László

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4897 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:ALEF Distribution HU Kft.

A legkeresettebb cégek: