Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


20_lynda.jpg
Forrás: ITB

Van egy mondás, ami sokszor jut eszembe mostanában: nem az a fontos, hogy mindenáron azt mondjuk el, amit akarunk. Azt kell elmondanunk, amitől a másik fél azt akarja majd, amit mi akarunk. Ez önző, sőt akár manipulatív, kétszínű hozzáállásnak is tűnhet – először. De mint az élet minden területén, ezúttal is az a helyzet, hogy használhatjuk ezt a technikát jól és rosszul, illetve jóra és rosszra egyaránt.

A tárgyalástechnika és a másokkal való interakció szemszögéből a legfontosabb a jó (és gyors) felismerő képesség. Rá kell éreznünk a másik fél gondolkodásmódjára, és észre kell vennünk a kulturális különbségeket is. Utóbbihoz nem kell külföldre utazni, lehet neveltetésbeli különbség is. A lényeg, hogy ne a saját mondandónkra figyeljünk, hanem a másik reakciójára. Ugyanis azon keresztül tudjuk még jobban átlátni az adott szituációt, és formálni a mondandónkat olyanra, ami a másik számára leginkább befogadható lesz.

 

Hiánykészség a kommunikáció?

Mindez persze rengeteg felkészülést, gyakorlást és tanulást igényel. Miért éri meg? Hiszen ha jók vagyunk a szakmánkban, akkor az ilyen készségek, sőt a soft skillek is feleslegesek. Vagy mégsem? A LinkedIn CEO-ja, Jeff Weiner szerint a jövő legnagyobb hiánya nem a kétkezi munkás vagy az adatelemző lesz, hanem a jó soft skillekkel rendelkező szakember. Egyre nagyobb hangsúlyt kap az emberközi kommunikáció, mivel egyre átfogóbb kollaborációra van szükség a vállalati csoportok és a partnerek között is.

Egy 2018-as kutatás a 100 nagyobb amerikai város álláshirdetéseinek és jelentkezőinek adatait elemezte. Némileg meglepő módon az emberközi kommunikáció területén van a legszembetűnőbb eltérés az kereslet-kínálat skáláján. Jeff Weiner szerint a közösségi hálózatukon látható adatok alapján a kommunikáció és a kollaboráció készsége hiányzik leginkább. Hogy perspektívát kapjunk, csak Amerikában közel félmilliós a fejlesztőhiány. A jelentkezők jó része pedig nem jelzi a kommunikációt, mint készséget. Pedig a menedzserek és a HR-esek egyre jobban tesztelik a jelentkezők soft skilljeit is – derült ki a Journal of Education 2016-os tanulmányából.

„A legfontosabb készség, amit a siker érdekében meg kellett tanulnom, az az emberekkel való bánásmód” – mondta Richard Branson, a Virgin alapítója. Nos, bármilyen szituációról is legyen szó, amikor valakivel vagy valakikkel beszélünk, akkor minden és mindenki mást ki kell zárnunk. Csak a partner(ek)re fókuszálunk. Egy baráti vacsorán megismerkedtem valakivel, aki olajmezőkön dolgozik. Órákig beszélgettünk. Másnap felhívott a házigazda és elmesélte, mennyire „elbűvöltem” ezt az embert. Megjegyezte, milyen érdekes és mély beszélgetésünk volt. Csodálkoztam. Én, mint érdekes és jó beszélgetőpartner? De hát alig szólaltam meg! Ha akartam volna, se tudtam volna, hiszen alig tudok bármit is az olajmezőkről. Az egyetlen dolog, amit tettem az, hogy aktívan hallgattam. Azért, mert őszintén érdekelt a téma és ezt nyilván ő is észrevette. Jeleztem neki, milyen érdekes az élete és milyen szívesen nézném meg egyszer a saját szememmel is mindazt, amiről mesélt.

Mostanra tehát remélem, egyetértünk abban, hogy a másokkal való megfelelő kommunikáció valóban kritikus pont az életben, és elengedhetetlen az érvényesüléshez.

A hármak tesztje

Akár városi legenda is lehet, mégis tanulságos a történet és bármilyen interakciós szituációban felhasználható. Az ókori görögök nagyra tartották Socrates bölcseleteit; egy nap izgatottan rohant hozzá az egyik tanítványa, miszerint hallott valamit egy másik tanítványról. Socrates türelemre intette és arra kérte, játsszák el a „hármak tesztjét”. Az első teszt az igazságé. Vajon teljes bizonyossággal tudható-e, hogy amit a tanítvány mondani akar, az igaz? A második teszt a jóságról szól. Vajon pozitív és jó dolgot szeretne mondani a tanítvány a társáról? A harmadik tesz a hasznosságé. Vajon hasznos lesz-e a mester számára, ha megtudja, amit a tanítvány mondani akar? Lévén mindhárom kérdésre „nem” volt a válasz, Socrates így szólt: “Miért akarnál elmondani olyasmit, ami nem hasznos számomra, nem is pozitív, de még csak azt sem tudhatjuk, hogy egyáltalán igaz-e?” A diák – bár szégyentől teljesen ment haza –, valószínűleg sokat tanult a „leckéből”.

 

Hallgatni arany

Íme, három hívó szó, amit nap mint nap alkalmazok: hallgass, kérj, segíts! Nézzük részletesen! A jó soft skillekkel rendelkező szakemberek legfőbb erénye a hallgatási képesség. Képesek teljes fókusszal figyelni a másik félre, majd a gondolataikat egyértelmű módon átadni. A kedvenc technikámat empatikus hallgatásnak hívják. Lehet, hogy azért szeretem annyira, mert valójában nagyon nehéz. Ugyanis hallgatás közben ki kell zárnunk mindenféle előítéletet, beleértve a saját gondolatunkat, véleményünket, ítélkezésünket. A múltbeli benyomásaink és élményeink nem homályosíthatják el a jelenben való figyelmünket, hogy ténylegesen és őszintén tudjunk mások gondolataira hangolódni. Mindez megnyilvánul a reakcióinkban, a testtartásunkban és az érzelmi szinten való kapcsolatteremtésben. Az empatikus hallgatás aktív hallgatást jelent: saját szavainkkal ismételjük meg, amit a másik mondott, kvázi tükrözzük az ő érzelmeit – ezzel segítve a gondolatai formálását.

Csak akkor beszéljünk, amikor valóban értéket tudunk adni az adott témához! Pusztán a saját hangunk hallatása miatt inkább ne szólaljunk meg. Mielőtt pedig hozzászólnánk a beszélgetéshez, előtte gondoljuk át, hogy véleményünk valóban támogató-e a témában. A belénk vetett bizalmat mások meghallgatásával építhetjük tovább legjobban.

 

Ne szégyelljünk kérni és merjünk segíteni

Nagy hívője vagyok a kéréseknek. Egy kérésben ugyanis még nincs semmi, nyugodtan vissza lehet utasítani, tehát a legrosszabb, ami történhet, hogy nemet mondanak vagy kicsit „pofátlannak” tartanak, de ez belefér. Érdemes kipróbálni, akkor is, ha kényelmetlen. Kezdjünk teljesen tét nélküli dologgal, mint például 10 százalék kedvezmény a kávézóban vagy valamilyen rendezvényen.

Ennek másik módja, ha egyszerűen csak azt mondjuk valakinek: „Segíts kérlek, mert elakadtam.” A segítségkérés a kérés intézményének továbbgondolása, amikor is a bajba jutott szerepébe helyezzük magunkat, és ezt felvállalva merünk kérni. Mindezzel pedig olyan pozícióba helyezzük a másikat, amitől jól érezheti magát, hiszen segíthet, jót tehet valakivel.

Azt mondják, hogy évekbe telik a hiteles reputáció felépítése, viszont percek alatt tönkre lehet tenni. Saját tapasztalataim alapján az emberek általában két okból segítenek másoknak: szeretnének valamit „visszaadni” és pozitív hatással lenni másokra, vagy a segítségükért cserébe elvárnak valamit. Mindegyik indok jó, hiszen a tettük alapból segít másoknak.

 

Amikor megtanultam, milyen fontosak a soft skillek

Egyik gyerekkori álmom volt, hogy egyetemi tanulmányaimat az Egyesül Államokban (is) végezhessem. Amikor megvalósult, nem is gondoltam, milyen tapasztalatokat szerezhetek majd. Üzleti és közgazdasági képzésen vettem részt a University of Southern Californián. Több diákszervezetbe is csatlakoztam, például az Ázsiai-amerikai Üzleti Klubba. De mit keresett ott egy európai cserediák? Láttam egy hirdetést, miszerint 40 dollárért (körülbelül 10 ezer forintért) három napos kirándulásra lehet menni Las Vegasba, ahol hotelmenedzserekkel és marketingesekkel is találkozhatunk. Hihetetlen élmény volt látni a luxuslakosztályokat, amelyek több millió forintba kerülnek éjszakánként. A részleg vezetője elmondta, hogy akik mindezt megengedhetik maguknak, azoknak mindenük megvan, ami pénzzel megvehető. De mit lehet adni nekik – még? A figyelmet és az exkluzivitást. Tudni kell, hogy mire vágynak, például olyan festményt tenni a nappalijukba, amelyhez egyébként nem juthatnának hozzá.

Egy másik élményem még ezt a gondolatot is tetézte. Ha nem ismerős Steve Wynn neve, akkor képzeljünk el egy Las Vegasban játszódó filmet (például az Ocean’s Elevent) és gondoljunk arra a szállodaigazgatóra, aki a fél várost a kezében tartja. Ő Steve Wynn. A vagyona több mint 3 milliárd dollár. A legnagyobb hotel-kaszinók szállodaigazgatói posztja után létrehozta saját egységét, amit szerényen magáról nevezett el. Éppen ebben a hotelben voltam, amikor egy zártkörű túra közepén megjelent Steve Wynn. Egyből tudta, hogy mi USC-sek vagyunk, üdvözölt bennünket és megkérdezte, ki mit tanul. Büszkén kiabáltuk be, hogy pénzügy, marketing, számvitel, vállalkozástan stb. Ő mosolygott és rávágta: „bullshit”.

 

Megérteni másokat, megértetni magunkat

Szinte pontosan ugyanazt mondta, amit a LinkedIn CEO-ja, csak más aspektusból: teljesen mindegy, milyen szakmában helyezkedünk el, a hard core skilleket úgyis a munkaadóink fogják megtanítani. Amire viszont sokkal korlátozottabban lesz lehetőségünk az egyetem után, az a különböző kultúrák megismerése, a nyelvtanulás és a másokkal való kommunikáció művészetének elsajátítása. (Wynn akkor 60 év körül lehetett. Éppen egy új kínai dialektust tanult és utána a japánba akart belekezdeni.) Majd egy példával folytatta: az Egyesült Államokban a „Szia!” helyett „Hogy vagy?”-gyal köszönnek egymásnak az emberek. Ha pedig jó ismerőssel találkozunk, egy ölelés is társul mellé. Ám a „Hogy vagy?” már egészen mást jelent, ha az egyik barátunkat látogatjuk meg a kórházban. Sőt, ha ugyanezt a laza köszöntést egy japán női vendégnek löknénk be hátveregetéssel megspékelve, abban a pillanatban otthagyna bennünket, de még egy szexuális zaklatási pert is a nyakunkba akaszthat.

„Két dolgot kell megjegyezni az életben: tanuljunk nyelveket és ismerjünk meg minél több kultúrát. Minden mást megtanulhatunk a munkahelyünkön” – ajánlotta számunkra Steve Wynn. Összegezve tehát, lehetünk akár a legjobbak is valamiben, ha nem tudjuk jól megértetni és eladni magunkat, és azt sem értjük, mi miért történik körülöttünk a világban. A megfelelő kommunikációs készségek elsajátítása és alkalmazása nélkül nem leszünk hatékonyak és sikeresek, bármi legyen is a szakmánk.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2041 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Gáspár László

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4897 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:ALEF Distribution HU Kft.

A legkeresettebb cégek: