Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


Eseménynaptár

előző hónapkövetkező hónap
54_ebay.jpg
Forrás: ITB

Alapvető tanulmány a kurrens ICT-technológiáról, a reklámokról és a közösségi médiával való kényszerű, de kötelező együttélésünkről Giorgio Griziotti könyve, a Neurocapitalismo. Korunk minden ICT-menedzserének kötelező darab (lenne) 2017-ben.

Az információs kapitalizmus versenyhelyzet elé állította a világ gazdaságait, a hálózati gazdaság feltételrendszere komoly erőpróbát jelent valamennyi gazdasági aktor számára. A globális gazdaság bináris hálózati logikája alapján azok a régiók, melyek képtelenek megfelelni a követelményeknek, kirekesztődnek a rendszerből.

A közösségi média uralma idejében a számítógépek és a mobiltelefonok határozzák meg az életünket. A világ nemhogy egyszerűbb, de sokkal komplexebb lett a digitális reformációtól, politikai és gazdasági szempontból is. Giorgio Griziotti Neurocapitalismo című (Mimesis, 2016) könyvében plasztikusan írja le a technológiával való szimbiózisunkat.

A poszthumanizmus idején a kapitalizmust sokan már meghaladott fogalomnak gondolják, pedig most, az Apple regnálása idején éli talán utolsó virágkorát. Azt pedig senkinek sem kell külön elmondani, mennyire összefonódik manapság a technológia és a politika. Aki látta a sci-fi műfaj egyik klasszikusát, a 2001: Űrodüsszeia című filmet, biztos emlékszik arra a részre, amikor a majmok feltalálták az eszközhasználatot – azóta a technológia robbanásszerűen terjed. Sőt mondhatni, az 1990-es évek óta sokkal invazívabban hódít, nem kíméli már a magánéletünket sem. A Marx által megtagadott és kritikai aspektussal illetett indusztriális kapitalizmus már a múlté, ma a (bio)kognitív korszakába lépett. Gyárak még léteznek ma is, de az Ipar 4.0 idején az automatizmusok, a robotok jelentik a jövő zálogát és nem az emberi erőforrás. Ettől függetlenül még szükség van rá, az emberek a gépek irányításában és vezérlésében találhatják meg elveszett munkahelyeiket. Mindezt a legtöbb esetben a képernyők előtt ülve teszik meg, ez is egyfajta termelés, a big data korában a kognitív kapitalizmus így termel profitot. Az információ hatalom, és már könnyedén adattá konvertálható minden. Társadalmunk a tudásra és az információra épül – gondoljunk csak a Szilícium-völgyre, ahol startupok sokszor olyan ötletekkel lesznek sikeresek, amelyeknek első pillantásra semmilyen gazdasági hasznuk nincs.

A neurokapitalizmus alapja a hálózatba kötöttség, az okostelefonok által megvalósult folyamatos online jelenlét. A kognitív kapitalizmus így éri el szinte a társadalom összes egyedét okosan, a rendszer pedig folyamatosan bővül és fejlődik, a gyermekek már mobilon szocializálódnak, nincs menekvés a hálózat csapdája elől. Nem is érdemes menekülni, hiszen aki kimarad, az nem részesülhet az áldásaiból. A klasszikus gyár és termelés fogalma, a magánélet eltűnik, akkor is dolgozunk, amikor adatokat fogyasztunk, bárhol is vagyunk.

Giorgio Griziotti szerint pont az Apple a legeklatánsabb példája a neurokapitalizmusnak: feltalálták az iPhone-t, de az FBI-ügy kapcsán éppen ők szerepeltek a magánélet harcos védelmezőjeként. (A Szövetségi Nyomozó Iroda azt kérte az almás cégtől, törje fel a kaliforniai San Bernardinóban 2015. december 2-án merényletet elkövető iPhone-ját – a szerk.)

A technológia nem játékszer, 2017 húzóágazata, a mesterséges intelligencia (MI) már „fenyeget”, hogy mindenkiből gép lehet. A poszthumanizmus ugyan kedvező jövővel kecsegtet, de a valóság sokkal kiábrándítóbb lehet. Igaz, még bizakodnak, nem véletlen nem lehet elválasztani a neurokapitalizmust a transzhumanizmus jelenségétől.

 

Az ember továbbfejlesztése

A transzhumanizmus nem más, mint a futurológusok vallása – egy jövőorientált gondolkodás, radikális, új megközelítésbe csomagolva. Alapvetése, hogy az emberi faj nem az evolúció vége, sokkal inkább annak kezdete. A tudomány, a technológia, a kreativitás és a testi korlátok átlépésére irányuló eszközök lehetőségeinek és veszélyeinek tanulmányozása. Szellemi és kulturális mozgalom, mely az emberi állapot alapvető megváltoztatásának lehetőségét hangoztatja a kortárs ICT-technológia felhasználásával, annak érdekében, hogy megszüntesse az öregedést és megnövelje az ember szellemi, fizikai és lelki képességeit is.

A transzhumanisták úgy vélik, hogy a technológiai fejlődés és a tudományos ismeretszerzés gyorsuló iramával belépünk az emberi faj történetének teljesen új szakaszába. A közeljövőben a valódi mesterséges intelligencia kilátásaival szembesülünk. Létre tudjuk hozni a kognitív eszközök új fajtáit, melyekben az MI egy új interfész technológiával egyesül majd. A molekuláris nanotechnológiára támaszkodva pedig megvan az a lehetőség, hogy mindenki számára bőséges anyagi forrásokat teremtsenek, és teljes körű ellenőrzést biztosítsanak testünk biokémiai reakciói felett, kiküszöbölve a betegségeket. Utópia ez, amelyről Morus Tamás álmodott, de működőképes magyar származású korifeusa, a transzhumanista szerző, Zoltan Istvan szerint, aki még az amerikai elnökválasztáson is indult.

 

Észrevétlen befolyásolás okosan

Hol lehet tetten érni a neurokapitalizmust a hétköznapokban? – teszi fel joggal a kérdést az olvasó. A válasz egyszerű: a reklámok világban. A neuromarketing ma már kötelező, mindenki bele akar látni a fejünkbe, aki valamit el akar adni számunkra. Nem árulunk el titkot, hogy a vásárlói döntések 90 százaléka érzelmi alapon történik, a kívánt termék által nyújtott élmény az, amire vágyunk, míg a fizikai paraméterek sokszor nem is számítanak. A cégek már akkor is az érzelmeinkre játszanak, amikor hirdetéseikben azt hangoztatják, hogy segítik a természetvédelmet, figyelnek az egészség megőrzésére vagy a fogyatékossággal élőkre. A reklámok rejtett hatásaira ma már az agykutatás neuromarketinges módszereit is használják: orvosi gépekkel, fMRI-vel (funkcionális mágneses rezonanciavizsgálattal) és EEG-készülékekkel (elektroenkefalográfiával) dolgoznak. Hungaricum is van ezen a területen, a 2014-ben alapított magyar Synetiq a Szilícium-völgyben elismert cégnek számít, ahhoz nyújtanak segítséget, hogy a marketingesek hatékonyabb reklámokat, a nézők szórakoztatóbb tartalmakat kapjanak az agykutatás tudományának felhasználásával.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2074 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Németh Péter

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4964 cég szerepel adatbázisunkban.

A legkeresettebb cégek: