Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


16_Medium.jpg
Forrás: ITB

Időnként előfordul, hogy a technológiai szektor legsikeresebb képviselői is úgy viselkednek, hogy joggal gondolhatnánk azt, a saját vállalatuk ellen dolgoznak. Elon Musk az agresszív pr-nek és egy meggondolatlan megjegyzésnek köszönhetően került célkeresztbe, Mark Zuckerberg egész egyszerűen lebukott, az Ubert alapító Travis Kalanick pedig úgy viselkedett, mintha nem lett volna gyerekszobája.

Kell egy csapat! – fogalmazta meg küldetését Minarik Ede, a mosodás, a „Régi idők focija” című filmben, és ahogyan a Csabagyöngye „felépítése” mögött is egy nagyot álmodó, és az álmainak mindent alárendelő ember állt, úgy számos nagy technológiai vállalkozás mögött is találhatunk ilyen illetőt. A nagyszerű ötleteket megfogalmazó és azokat megvalósító zsenik azonban hosszú távon nem mindig bizonyulnak sikeresnek a vállalatépítésben, és az elmúlt 1,5-2 évben több példát is láthattunk arra, amikor a cégalapító lényegében az általa létrehozott társaság egyik legnagyobb ellenségévé vált.

 

Botrányos bejegyzés

A közelmúltból erre az egyik legemlékezetesebb példa Elon Musk esete. A Tesla és a SpaceX alapítója rövid idő alatt több kellemetlen helyzetbe is került, ami ellene fordította a közvélemény jó részét, és ami ennél is fontosabb, a befektetőket, sőt az amerikai tőzsdefelügyeletet (SEC) is. A kínos történések sora júliusban kezdődött – olvasóink bizonyára emlékeznek még a heves esőzés miatt egy barlangban rekedt thaiföldi fiú focicsapatra és edzőjükre. Az ő történetük és a megmentésükre tett kísérletek hosszú ideig tartották izgalomban a világot, és Elon Musk is felajánlotta a segítségét egy mini-tengeralattjáró formájában (a koncepció szerint ezzel könnyebb lett volna kihozni a gyerekeket az elárasztott járaton keresztül).

A mentésben résztvevők azonban nem kértek ebből, mire Musk kedvenc kommunikációs csatornáján, a Twitteren egy meglehetősen sértődött bejegyzést posztolt. Ennek legproblémásabb része az volt, hogy egész egyszerűen pedofilnak nevezte a mentésben résztvevő, és tulajdonképpen az életét kockáztató egyik brit búvárt. A július 15-én, vasárnap kelt poszt miatt másnap elszabadult a pokol, legalábbis a Twitteren, voltak olyan bejegyzések is, amelyek Musk eltávolítását követelték. Sokan felvetették azt is, hogy egy 22 millió követővel rendelkező véleményvezérnek jobban meg kellene fontolnia, mit oszt meg a közösségi médiában, és ez az incidens ismét felhívta a figyelmet arra, hogy mennyire agresszív és sokszor támadó a Tesla és vezetőjének pr-kommunikációja.

A vezető szava szent és (s)érthetetlen?

A kommunikációs korban egyre inkább igaz a mondás: „a valóság mennyiségi kérdés”. Vajon sikeres lehet napjainkban az a vállalkozás, amelyik nem veszi figyelembe a tömegek véleményét? A válasz egyértelműen: nem. Természetesen fontos megtartani a cégalapítók felsőbbrendű célját és küldetését, viszont figyelni kell a szűkebb-tágabb környezetre, a munkatársak és a piac véleményére egyaránt. Ugyanis a kommunikációs kor egyik legfontosabb jellemzője a rugalmasság és az, hogy több nézőpont is érvényesülhet egyszerre, ezáltal bárki irányítóvá (véleményformálóvá) válhat egy adott témával kapcsolatban, és bárki az egekig repítheti vagy a mélybe ránthatja egy cég reputációját.

Manapság a sikeres vezető az úgynevezett „felhatalmazó vezető”, aki képes arra, hogy mások véleményét, mint stratégiát elfogadja, és eközben képes arra is, hogy a saját véleményét, mint küldetést elfogadtassa másokkal. A legnagyobb csapda, ha a vezető egy kalap alá veszi a célt és a stratégiát. Ugyanis lehetnek olyan részcélok a stratégián belül, melyeket éppen a munkatársak (vagy csoportvezetők) látnak jobban azáltal, hogy több (és különböző) véleménnyel találkoznak napi szinten, azaz valóság közelibb képpel rendelkeznek.

A cégalapítónak, az első számú vezetőnek tehát, képesnek kell lennie meghallgatni és meghallani azokat a nézőpontokat is, amelyek a munkatársaitól érkeznek, más szóval folyamatosan intenzív érdeklődést kell mutatnia mások véleménye iránt.

Szerepi Zsolt

 

Egyezségbe menekült

Míg ez az incidens inkább csak a személyes brandje és a cég megítélése miatt volt problémás, néhány héttel később egy másik Twitteres bejegyzés már jóval súlyosabb helyzetbe hozta az extravagáns ötleteiről is ismert vállalkozót. Augusztus 7-én ugyanis olyan posztot tett közzé, amelyből az derült ki, hogy biztosítva van az anyagi fedezete annak, hogy részvényenként 420 dolláros áron kivezessék a Teslát a tőzsdéről. A társaság magánkézbe vétele korábban ugyan felmerült, de elvetették ezt az opciót, Elon Musk azonban a jelek szerint nem mondott le róla teljesen. Mindenesetre a hír érthető módon alaposan megmozgatta a befektetőket, pár óra alatt hét százalékkal nőtt a Tesla részvények értéke. Azonban erre a posztra felfigyelt az amerikai tőzsdefelügyelet is és vizsgálatot indítottak, csalással vádolták meg a cég alapítóját és még az is felmerült a lehetőségek között, hogy örökre eltiltják attól, hogy tőzsdei társaság igazgatóságában szerepet vállalhasson.

Ehhez képest viszonylag „olcsón” megúszta Musk az esetet, szeptember végén egyezséget kötött a SEC-kel, amelynek értelmében ő is és a Tesla is 20 millió dollárt fizet, emellett pedig lemond a vállalat elnöki posztjáról. Megtarthatta ugyanakkor a vezérigazgatói pozíciót, amit kimondottan pozitívan értékelt a piac, a hír hallatán ugyanis több mint 10 százalékkal megugrott a Tesla részvények árfolyama.

 

Tagadás után Canossa-járás

Bár Elon Musk teljesítménye a „hogyan ártsunk minél többet az általunk alapított cégnek” versenyben meglehetősen erősnek tűnik, akad rajta kívül még pár fontos személyiség a technológiai szektorban, akik hasonló érdemeket tudtak felmutatni. Mark Zuckerberg például a 2016-os amerikai elnökválasztást befolyásoló álhírek és a Facebook felelőssége kapcsán tudott olyan nyilatkozatokat tenni, melyek mind a felhasználók, mind a hirdetők körében jelentős visszatetszést szültek. Azt nem kell részletezni, mekkora meglepetést okozott, hogy Donald Trumpot választották az Egyesült Államok elnökének. Már a voksolás előtt is, de utána fokozottan kezdett foglalkozni az amerikai média azzal, hogy Oroszország beavatkozott a közvélemény befolyásolásával, és ehhez a Facebookot használták fel. Erről az elméletről Mark Zuckerberg először nemes egyszerűséggel azt nyilatkozta, hogy „meglehetősen őrült elképzelések”. Később persze elismerte a felelősségüket, és a közösségi oldal rengeteg erőforrást fordított arra, hogy valahogy gátat szabjon az álhíreknek.

 

Tovább bonyolította a helyzetet a Cambridge Analytica-botrány, amelynek kipattanása után az első napokban egész egyszerűen nem akart megszólalni a Facebook atyja. Aztán persze korrigálnia kellett és jött az emlékezetes „Canossa-járás”, először az amerikai törvényhozásban, majd az Európai Bizottság előtt. A sorozatos botrányok eredményeként október közepén arról érkezett hír, hogy több befektető kezdeményezte Mark Zuckerberg elmozdítását az igazgatósági elnöki posztról. Erről várhatóan csak jövő májusban, a részvényesek szokásos közgyűlésén döntenek majd, és ha sikerül is megőriznie ezt a posztot is a cégalapítónak, az eljárás mindenképpen figyelmeztető lehet számára a jövőre nézve.

 

Lemondást hozott a viteldíj-vita

Nem nagyon maradt viszont más választása Travis Kalanicknek, az Uber alapítójának és sokáig első emberének, mint a lemondás a vállalat irányításáról 2017 júniusában, miután az azt megelőző hónapokban botrányok sorával sodorta nehéz helyzetbe úgy önmagát, mint a cégét. Arról már az autómegosztó szolgáltatás korai éveiből is érkeztek beszámolók, hogy finoman szólva is furcsán kezelték a nemi kérdést a társaságnál, majd 2017 februárjában egy volt Uber-fejlesztő, Susan J. Fowler tett közzé egy bejegyzést a cégnél uralkodó szexizmusról, ennek hatására belső vizsgálat is indult. A The New York Time pedig arról számolt be, hogy egy speciális szoftvert használtak arra, hogy kiszűrjék a szolgáltatás ellenőrzését végző hivatalnokokat azokon a területeken, ahol még nem volt engedélyük.

A legnagyobb botrányt azonban valószínűleg az az eset kavarta, amikor Travis Kalanick egy Uber-sofőrrel kezdett el vitatkozni a viteldíjról és annyira minősíthetetlenül viselkedett, hogy később elnézést kellett kérnie emiatt, és elismerte, hogy életvezetési tanácsadásra van szüksége, hogy a jövőben elkerülhesse a hasonló botrányokat.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2041 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Gáspár László

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4897 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:ALEF Distribution HU Kft.

A legkeresettebb cégek: