Az ezredforduló a távközlési piac mérföldköveként került be az iparág történelmébe. A telekommunikáció forradalmi változásokon ment keresztül az elmúlt két évtizedben, s a világ egyik leggyorsabban tért nyerő iparágává lett; főként az 1990-es évek közepétől, a technológia rohamos fejlődésének köszönhetően. Tizenöt éve még alig voltak olyan országok, ahol kiépült hálózatok és előfizetői bázisok lettek volna akár a mobiltelefóniában, akár az internet területén.

A globális szinten is robbanásszerű növekedés azonban 2000 óta lefékeződött, jóllehet az információs technológia szektora még ma is növekszik, a távközlésére jellemző a stagnálás, ami a bevételeket illeti. Az elektronikus ideálgazdaság továbbra is várat magára. Elemzők szerint az elkövetkező időszakban a mobilkommunikációs és internetszektor válik a fejlődés egyik motorjává; ennek egyik feltétele, hogy a szolgáltatók felismerjék és kiaknázzák a fogyasztói magatartásban rejlő potenciált, és ehhez illeszthető népszerű felhasználásokat fejlesszenek ki. A távközlési iparág két évtized alatt óriási mértékben növelte részesedését, szolgáltatásai pedig beépültek az emberek mindennapi életébe.

Az elmúlt időszakban a növekedés első számú motorja az előfizetők számának gyarapodása volt, de mostanra a fogyasztói piac a világ e szempontból legfontosabb országaiban telítetté vált.

 

Ez a piac nem fejlődőképes

Az biztos – a neves külföldi piackutatók elemzéseiből is ez derült ki –, hogy a távközlési piac jelenlegi formájában nem képes további fejlődésre. Szakemberek szerint az új generációs hálózatokon alapuló, több platformon nyújtott, komplex, integrált szolgáltatásoké a jövő. Azé a modellé, amely ugyanakkor egy ügyfél-orientáltabb, felhasználóbarát rendszert is feltételez. A digitális átállás küszöbén állunk, az ajtók előtt ott sorakoznak az újabb technológiák is. Arról, hogy mégis melyek lesznek az ezekhez kapcsolódó hazai trendek, Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom elnök-vezérigazgatója beszélt lapunknak.

Megerősítette, hogy szerinte sem tud jelenlegi formájában továbbfejlődni az iparág. De tovább is ment: úgy véli, hogy a távközlésben egyetlen szereplőnek sem érdeke a jelenlegi forma fenntartása. Annál érdekesebb viszont, hogyan lehetne új irányokat adni az iparágnak.

„Létezik néhány figyelemre méltó trend, amelyekkel mostanában szembesül a szektor. Ezek minden bizonnyal lökést fognak adni az iparágnak, ahol – ennek következtében is – lassan összemosódnak a határok” – mondta Christopher Mattheisen. Egy gyártó is könnyen válhat szolgáltatóvá, ugyanakkor a szolgáltató is könnyedén beléphet más piacokra. „Arra gondolok itt – folytatja az elnök-vezérigazgató –, hogy a Magyar Telekom is elsősorban a hang alapú szolgáltatásokra koncentrált, de már évekkel ezelőtt beléptünk a televíziózás és a tartalomszolgáltatás piacára is. Ugyanakkor egy hagyományos készülékgyártó is elég erős tud lenni ma már ahhoz, hogy könnyedén nyisson a tartalomszolgáltatás irányába.”

 

A távközlés át fog alakulni

Átalakul, s a Magyar Telekom szerint az lesz a szolgáltatók elsődleges feladata, hogy az átalakulás során minél szélesebb távlatokat nyissanak meg a fogyasztók számára. „A mi szempontunkból – folytatja Christopher Mattheisen –, az egyik legérdekesebb a jövőbeli trendek közül a cloud computing. Ez eleinte üzleti szolgáltatásként jelentkezett az alkalmazásszolgáltató központok képességéből adódóan, mára viszont számos, a lakosság részére is elérhető szolgáltatás létezik, ami valakinek az adatfelhőjében van.” Példaként a Yahoo! e-mailjeit hozta fel, hiszen innen nézve az is egy egyszerű cloud computing-szolgáltatás. Sőt, ennél mostanában már sokkal érdekesebb az Amazon szerepvállalása e rendszerben.

Az új modell egyébként egyszerű: a szolgáltatóknak a jövőben az értéknövelt szolgáltatásokra kell fektetniük a hangsúlyt. A fejlesztések is ebbe az irányba mutatnak, már piacra kerültek a legújabb technológiájú, illetve több technológiát ötvöző termékek, bár a szolgáltatók fejlesztéseikkel a készülékgyártók előtt járnak. Sokszor azonban meglepetésszerűen terjednek el bizonyos felhasználások, és ezeket a szolgáltatók nem tudják mindig pontosan előre jelezni. Viszont ezek akár újabb trendeket is szülhetnek.

Christopher Mattheisen egy másik trendre is utalt, amire a vállalatnál felfigyeltek. Egyre terjednek azok a „kütyük”, amelyek néhány éven belül olyan nagy tudású készülékek formájában kerülnek piacra, amilyenekre korábban nem is gondoltunk volna. Ráadásul ezek egyre szorosabb összeköttetésben vannak a virtuális világgal is. „Kíváncsian várom, mi történik majd akkor, ha hasonló eszközök, alkalmazások tömegesen jelennek majd meg például az egészségügyben vagy az energiaiparban” – mondta a Magyar Telekom első embere.

Az egészségügy nagyon érdekes és a fejlesztésekre nyitott terület, ám nemcsak nálunk, de mindenütt a világon komoly problémákkal küzd. Az eszközök azonban – gondoljunk például az érzékelők fejlettségére – előbb-utóbb betörnek majd erre a piacra. A most belépő cégek ma még egy teljesen friss területen tevékenykedhetnek. Az új technológiákkal már az olcsóbb megoldások, tehát a megfigyelés és megelőzés kerülhetne előtérbe. Ugyanígy van az energiaszektorban is. Christopher Mattheisen elmondta: e szektorból már megérkeztek az első fecskék, ennek köszönhetően terjed most az úgynevezett smart metering (okos fogyasztásmérés) is.

„A következő években érdemes lesz figyelnünk e két terület technológiai reformjaira. Az új eszközöket valakinek majd felügyelnie, irányítania kell, és úgy vélem, hogy a távközlési cégek rendelkeznek az ehhez szükséges szakértelemmel” – magyarázta az elnök-vezérigazgató. A távközlési szektor vállalatai szerinte felismerték (vagy előbb-utóbb felismerik), hogy további növekedésüket az értéknövelt szolgáltatások, tehát az adatátviteli termékek biztosítják a jövőben.

Sok múlik azonban a szolgáltatás bevezetésének időzítésén, illetve a termékek pozicionálásán. Christopher Mattheisen úgy véli, e téren is sokat tanultak. Példaként említette az iptv piacra vezetését. „Be kellett látnunk, hogy az új szolgáltatásokat egyszerűen nem lehet elintézni egy 30 másodperces reklámspottal! Időt kell szánni a felhasználókra, és időt kell hagyni nekik arra, hogy az előfizetőink legyenek.” Hozzátette: fontos, hogy a felhasználók családi és baráti körben adják tovább az új szolgáltatások ismeretét és alkalmazását, amely komoly mértékben hozzájárulhat az adott szolgáltatás terjedéséhez. Erre egyébként szükség is van, hiszen a hazai statisztikák korábban rámutattak: a hazai lakosság meghatározó részének még nincsenek kellő ismeretei a digitális átállásról, amely a vezetékes hálózatokon már zajlik, a földfelszíni műsorszórásban pedig 2012-ben várható.

 

Jósolni nem könnyű

A fogyasztói magatartás sok esetben hozott váratlan fordulatot a távközlésben eddig is – ezzel számolniuk is kell a szektor vállalatainak. Ezért sem könnyű megjósolni bizonyos szolgáltatások sikerét. Christopher Mattheisen szerint, az új szolgáltatásoknak elsődlegesen a fogyasztó kényelmét kell szolgálniuk, hosszabb távon ez lehet a bizalom alapja. Az európai mobilpiac jelenlegi penetrációjával telítetté vált, és ez új versenyhelyzetet eredményezett. A szoros verseny pedig már nem piacnövekedéssel, hanem sokkal inkább árcsökkentéssel jár.

Magyarországon is telítődik a mobilpiac: a magyar fogyasztóbázis jelenlegi piaci magatartásával és várakozásaival – mint az kiderült – képtelen volna több szolgáltatót eltartani. Itthon ráadásául az adatforgalom sokszorta gyorsabban növekszik, mint a bevételek. A központi hálózat több ponton is rövidesen elérkezik kapacitásának határához. Ma még megfelelő szintű profit termelődik az iparágban, de ha a vállalatok lépést akarnak tartani a fejlesztésekkel, akkor dönteniük kell az új helyzethez választandó stratégiáról, és annak szellemében kell befektetniük. Egy valami máris biztos: a szükséges lépéseket most kell megtenni.

E fejlődést megcélozva a Magyar Telekom már 2008-ban bejelentette nagyszabású új generációs (next generation network) hálózatfejlesztési koncepcióját, amelynek keretében öt éven belül 1,2 millió háztartásba húzhatják be a száloptikát vagy vezetik be a Eurodocsis 3.0‑t a kábelen. A szélessávú mobilinternet ma már a növekedés egyik motorja, a dvb-s-sel (a műholdas tévével) kapcsolatos fejlesztések pozitívumai pedig már most érezhetőek. Nagyon sok függ attól is, hogyan osztanak majd frekvenciákat – magyarázza Christopher Mattheisen –, ahogyan a frekvenciadíj-struktúrától és a készülékektől is.

 

Valami akkor is hibádzik

A probléma leginkább abból adódik, hogy a hazai távközlés aranykora egész egyszerűen lezárult. A BellResearch e témában készített trendelemzése és szakértői modellezése egyértelműen rávilágított arra, hogy a kiskereskedelmi távközlési piacok (vezetékes- és mobiltelefon, internet, adat- és üzleti kommunikáció, valamint tv- és multimédia-piacok) összesített nagysága elérte maximumát, megtört a korábbi emelkedő trend, a görbe lefelé fordult.

Mint a távközlési szektor – különösképpen a mobilszegmens – egészében, Magyarországon is az értéknövelt szolgáltatásoké a jövő, illetve ebben rejlik a vállalatok további növekedésének lehetősége. Magyarországra némi fáziskéséssel gyűrűznek be a világgazdaság tendenciái, azonban a mobiltávközlési szektor, illetve a szolgáltatások köre nyugat-európai szintű fejlettséggel rendelkezik. „Bárhonnan is nézzük, a magyarországi mobil szélessáv különösképpen megállja a helyét, ráadásul teszi ezt nagyon magas szinten” – mondta Christopher Mattheisen.

Igaz, hogy a vezetékes szolgáltatás a legalapvetőbb szolgáltatás, és igaz az is, hogy itt tapasztalható a legnagyobb lemorzsolódás, más területeken viszont a szolgáltatók sokkal többet tudnak nyújtani az ügyfeleiknek, s ez a profitabilitás szempontjából is meghatározó. A Magyar Telekomnak a tévéoldalon mért piaci részesedése 2008-ban mintegy 10 százalékot tett ki, mostanra e szegmensben inkább 20 százalék körüli arányszámot mondanak az elemzők. „Amennyi hagyományos telefonügyfelet veszítünk, annyi új tévé-előfizetést értékesítünk. Az árbevétel szempontjából növelni kell az eladásainkat, és úgy látom, erre képesek is leszünk” – mondta a Magyar Telekom első embere.

Az idei 5-8 százalékos visszaesés után csak 2011-ben stabilizálódik a mobiltávközlési szektor, a szolgáltatók pedig úgy látják, elsősorban a mobilinternet hajtja majd 2010-ben is előre a piacot. Az idén még nem lesz fellendülés, de erősödik az a szakmai vélemény, hogy 2010-ben nem csökken tovább a mobil-előfizetők száma. A T-Mobile többek között az előfizetői lojalitási program fejlesztésével azon dolgozik, hogy a negatív trend lelassuljon, és az eredmények pozitívba forduljanak.

Ennek egyik módja lehet a szélessávú előfizetés – amelynek terjedését segíti a mobilinternet is –; a piacon tavaly értékesített internet-előfizetések 49 százaléka mobilinternet volt. A korlátlan mobilnetes adatforgalom szélesebb körű elterjedését a sokkal gyorsabban és olcsóbban üzemeltethető következő generációs mobilhálózat, az lte bevezetése fogja dinamizálni. (A globális gazdasági recesszió itt is éreztette hatását: ebben az iparágban is kevesebb jut kutatásra-fejlesztésre és beruházásra, ezért az első lte-hálózatok hazai megjelenése 2012 előtt biztosan nem várható.)

 

Lépést tartani az igénnyel

A nagyobb gondot mégis az jelenti, hogy tartani kellene a beruházások szintjét, másképpen nem lehet lépést tartani a fogyasztói igényekkel. Hamarosan mobilon, számítógépen és tv-n, azaz minden jelentős képernyőn szélessávú adatátvitelt kell nyújtani. Az egyre összetettebb szolgáltatást nyújtó elektronikus szórakoztató rendszerek és az internet egyre nagyobb mérvű használatához kapacitástöbblet szükséges, és gyorsan eljuthatunk odáig, hogy elengedhetetlenné váljék az új technológiák bevezetése. (A Magyar Telekom már több mint 150 ezer lakást fedett le optikai hálózattal, és jelentős mértékű beruházást tervez a továbbiakban is.) Ráadásul azért is szükséges ez a lépés, mert a dsl-piac gyakorlatilag növelhetetlenné vált. A rézvezetékeken már nem lehet nagyobb adatforgalmi sebességet nyújtani, itt az ideje a technológiaváltásnak.

A fejlesztésekkel párhuzamosan viszont a piac is egyre inkább átrajzolódik. A telekommunikációs iparág – ami eredetileg a tulajdonosok birtokában lévő kábelek és áramkörök zárt rendszere volt – egyre inkább portál alapúvá válik. A Google, a Yahoo!, a Windows Live és társaik szolgáltatások mind szélesebb körét nyújtják a biztonságos elektronikus azonosítástól a személyes tárhelyen át a telefonálásig. Emellett a felhasználók ugyanazon a szélessávú kapcsolaton keresztül jutnak nagy sebességű interneteléréshez, televízióhoz és telefonhoz.

E szolgáltatásokkal felfegyverkezve, a sikeres újoncok világszerte piacokat hódítanak el a hagyományos szereplőktől. Csak idő kérdése, hogy a Google mikor fog előfizetéses telefon-szolgáltatást nyújtani. Mindeközben a telefontársaságok megpróbálnak sokoldalú portálokká válni. Az eddigiekből az következik, hogy a távközlési iparág jövőjét a vezetékes hálózatokat birtokló hagyományos szereplők és az online piac feltörekvő újoncai közötti verseny alakítja majd. A népszerű portálok egyre több szolgáltatással jelentkeznek a telekommunikáció birodalmában is, míg a telefontársaságok arra törekednek, hogy sokoldalú tartalmat és internetes alkalmazásokat egyaránt biztosító portálokká alakuljanak. Mindez a kommunikációs szolgáltatások elkerülhetetlen konvergenciájához vezet. Fennáll ugyanakkor annak a veszélye, hogy a piaci szereplők egyszerűen „felfalják” egymást.

„Lesznek áldozatok. Rengeteg lehetőség van mindkét oldalon, garancia viszont sehol sincs arra vonatkozólag, hogy egy adott cég stratégiája sikeres lesz-e” – mondja Christopher Mattheisen. Arra a kérdésre, hogy mégis honnan szeretne a Magyar Telekom piaci részesedéshez jutni, az elnök-vezérigazgató ismét a már korábban felhozott egészségügy és energetika példáira utalt. Szerinte e két területen létrejövő piacok teljesen új versenyhelyzetet eredményeznek majd, ahol idejében ott kell lenni. Közeleg az idő, amikor már nemcsak emberek, hanem a különböző eszközök is használni fogják a webet. Christopher Mattheisen víziója szerint ezek az eszközök emberekkel és gépekkel, berendezésekkel egyaránt kommunikálni fognak, amelyhez egy következő generációs adatátvitelre lesz szükség; sokkal több eszköz sokkal több megoldásra lesz képes. „Ebben az a legizgalmasabb, hogy mi, szolgáltatók sem tudjuk előre megmondani, hogy hol fognak megjelenni az új megoldások” – magyarázta az Magyar Telekom első embere. Szerinte a világ tele lesz olyan ember–ember, ember–tárgy viszonyokkal, amelyeket most még talán elképzelni sem tudunk.

A közeljövő egyik nagy dilemmája, hogy a hagyományos telekommunikációs szolgáltatók megfizettetik-e a fogyasztókkal az állandó, igazán jó minőségű szolgáltatást, amely jelenleg még mindig csak náluk érhető el. De az is kérdés, hogy minderre vajon hogyan reagálnak majd a nagy portálok? Jelenleg ugyanis ők rendelkeznek mindennel, amire a többiek vágynak: népszerűséggel, biztonságos adatkezeléssel és a felhasználói közösségekkel. Ám ki kell alakítaniuk egy olyan működési modellt, amelyben hirdetési bevételekből tudják fedezni jelentős költségeiket. Ugyanakkor: a piaci szereplők és a felhasználók egyaránt abban érdekeltek, hogy a tökéletes hang- és képátvitel, az internet és a vezetéknélküli kapcsolat egyetlen közös szolgáltatásként működjön. E konvergenciára irányuló törekvésben minden szereplőnek megvan a maga helyzeti előnye és az ebből adódó lehetősége.

„A Magyar Telekom élni is tud ezzel a lehetőséggel; hivatalos statisztikák azt mutatják, hogy jelenleg második helyen állunk a televíziózás piacán” – mondta Christopher Mattheisen.

Egy év alatt megduplázták a piaci részesedésüket, és nem tartja irreális célkitűzésnek, hogy hamarosan az első helyre lépjenek a tévépiacon is. (E terület azért nagyon kecsegtető, mert sokkal több pluszszolgáltatásra van mód, mint a hang alapú szolgáltatások esetében.)

 

Hát a hanggal mi lesz?

A technológiai modellváltással együtt az is nagy kérdés, hogy mi legyen az egyébként alapvető szolgáltatásként működő hang alapú megoldásokkal? A France Télécom például a napokban bejelentette új szolgáltatását, kristálytiszta hangot ígérve a felhasználóknak. Christopher Mattheisen hangsúlyozta: „a kapcsolt vonalak világából egyértelmű, hogy menekülni kell!”, de nem dobják sutba a hang alapú technológiát. Elmondása szerint az ip-centrikus világban a hd-hangzás lehet egy új megoldás, de biztosan nem az egyetlen lesz. A kristálytiszta hangzást egyébként a Magyar Telekom új generációs videókonferencia-rendszere is „tudja”, de Christopher Mattheisen szerint az is nagyon fontos része a történetnek, hogy az átlagos fogyasztói sávszélesség-növekedés eredményeként már nemcsak az üzleti szféra tudja elérni e technológiai újításokat.

A távközlési cégek egyre közelebb kerülnek az internetes szolgáltatásokhoz. Christopher Mattheisen a jövő egyik kulcsát az innovációra nyitott szemléletben látja. Már most is számos olyan iparág létezik, ahol rendkívüli ütemben fejlődnek a kommunikációs lehetőségek – a távközlési cégek számára is komoly üzleti lehetőségeket ígérve. A Magyar Telekom alkalmazkodását az új trendekhez az új technológiai érában várhatóan All IP (minden ip alapú) vállalkozássá alakulásban lehet majd tetten érni, méghozzá „olyan piaci stratégiával, amelynek megvalósításával már a felhasználóorientált értékesítési modell kerülhet fókuszba. Mindehhez azonban szükség lesz egy stabilabb gazdasági környezetre, hiszen a bizonytalan pénzügyi környezetben a nagy volumenű befektetések is jóval nagyobb kockázattal párosulhatnak” – mondta Christopher Mattheisen.