Az internet és a közösségi oldalak
használatának rohamos terjedésével egyenes arányban nő a nyilvánosság, s ez a
cégeket igen érzékenyen érintheti. Ugyanis, ha egy jelenlegi vagy volt
alkalmazott olyan információkat tesz közzé, amely sérti a vállalat gazdasági
érdekeit vagy jó hírnevét, ezzel hatalmas károkat okozhat a cégnek.
A Magyarországon
régebb óta képviselettel rendelkező nemzetközi jogi iroda, a DLA Piper helyi
szakértője szerint ezért az egyik legfontosabb kérdés, hogy az alkalmazott mit
posztolhat ki a munkáltatóról a különböző közösségi oldalakon. A jelenleg
hatályos szabályozás csak annyit rögzít, hogy a munkavállaló nem
veszélyeztetheti munkaadója jogos gazdasági érdekeit. Ám a 2012. július 1-jével
hatályba lépő új Munka Törvénykönyve (mt.) ezt már kiterjeszti a munkaidőn
kívüli időszakra is.
Problémát jelenthet ugyanakkor a munkáltatónak,
hogy a közösségi oldalak jogi értelemben magánszférának számítanak, a munkaadó
pedig az új mt. alapján a munkavállalót csak a munkaviszonnyal összefüggő
magatartása körében ellenőrizheti, a munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető.
Mindez igen nehéz helyzetbe hozhatja a
vállalatokat, hiszen a munkavállalók által látogatott internetes oldalak nem
ellenőrizhetők korlátlanul, egy rosszul sikerült „razzia” eredményeként adott
esetben még a munkavállaló indíthat pert a munkáltató ellen személyhez fűződő
jogainak megsértése miatt. (Az új szabályozás leginkább a közszféra
szervezeteinek gyakorlatát befolyásolhatja. A versenyszférában, a munkavállalói
érdekképviseletet jellemzően nélkülöző Magyarországon a munkáltatónak nem kell
részletesen megindokolni, miért küldi el a dolgozót… – a szerk.)
