A lengyel példával ellentétében Magyarországon viszonylag kis visszhang és még kevesebb párbeszéd előzte meg az ország csatlakozását a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodáshoz. Hazánk több európai állammal egyetemben Tokióban írta alá az ACTA-t, vállalva az együttműködést az egyezményhez csatlakozó további országokkal. Magyarország nem az egyetlen EU tagállam, amely most csatlakozott az egyezményhez, hazánkon kívül további 22 uniós tagállam, valamint az Európai Unió is aláírta azt. Több tagállam próbálta titokban tartani csatlakozási szándékát, mivel a megállapodás sokak szerint a szólásszabadság korlátozását jelenti. Az Európai Unió sokáig szkeptikus volt az egyezménnyel kapcsolatban és még az aláírást megelőző napokban is olyan véleményeket lehetett hallani, hogy habár a tagállamok önállóan aláírhatják a megállapodást, az EU mint szervezet egyelőre tartózkodik tőle.

Az aláírás önmagában még nem jelenti azt, hogy a csatlakozó államok az ACTA tagjai, a nemzeti törvényhozásnak is el kell fogadnia a csatlakozásról szóló törvényt. Hazánkban a már meglévő szerzői jogi szabályozás szinkronban van az Uniós joggal és megfelel az ACTA elvárásainak is, így az itteni törvény meghozatala és kihirdetése mindössze formaság. Az Európai Unió esetében az Európa Parlamentnek kell meghoznia a megfelelő törvényt, ami véglegesíti a csatlakozási folyamatot, ez azonban nehézségekbe ütközhet.

Az aláírási ceremónia után több ország jogvédő szervezetei is a demokrácia megcsúfolásának nevezték, hogy a kormányok a törvényhozás megkerülésével írtak alá egy szándéknyilatkozatot. A várható tüntetések mellett az sem elképzelhetetlen, hogy az Európa szerte megerősödött kalózpártok is igyekeznek majd akadályt gördíteni a törvénykezési folyamat elé. Hazánkban hivatalos nyilatkozat még nem született az ügyben, az Index információ szerint csupán annyi tudható, hogy a csatlakozást véglegesítő törvény elfogadása még 2012 első félévében várható.