Az informatikai piacon már jó ideje széltében-hosszában emlegetik – s egyre sűrűbben – a cloud computingot, s szoros tartozékaként a szoftver mint szolgáltatás (saas) kifejezést. Ám megoszlanak a vélemények arról, hogy milyen célcsoportoknak adhatók el: nagyvállalatoknak vagy inkább kisebb vállalkozásoknak? A szakemberek értelemszerűen tudják, miről van szó, a piac szereplői azonban – különösen a kis- és középvállalatok – edukációra szorulnak. Ez a szegmens még az asp (alkalmazásszolgáltatás) fogalmával sem igen barátkozott meg, a saas-ról meg – kevés kivételtől eltekintve – végképp nem hallottak – sorolja a problémákat ifjabb Faur Kálmán, az ügyviteli szoftvereket fejlesztő Libra Szoftver Zrt. vezérigazgató-helyettese. Pedig az Európai Unióból kiinduló állami törekvések is abba az irányba igyekeznek terelni a vállalatokat, hogy az informatikát ne beruházásként, hanem szolgáltatásként vegyék igénybe.

 

Új szemlélet

Mindenki, aki ismeri az it-piac teljes vertikumát, tapasztalhatja, hogy óriási szakadék tátong a nagyvállalati (adott esetben multinacionális), illetve a kis- és középvállalati szektor mindennapi felhasználói mélysége, képessége között. Számos cég máig elavult technológiai környezetben dolgozik, nekik nagyon nehéz elmagyarázni az infokommunikáció legújabb vívmányainak használatát és hasznát. A felhőben kínált szolgáltatások vagy akár egy virtuális munkakörnyezet alkalmazása is csak akkor jelent megoldást számukra, ha képesek elsajátítani egy merőben új szemléletet – fűzi hozzá Taivainen Krisztián, a dokumentumkezelési felhőszolgáltatásokat nyújtó Elastoffice ügyvezetője. Optimális helyzet az, ha a cégvezetés megérti, hogy a cloud technológiai környezetben talál igazán eredményes és megfizethető eszközöket problémái orvoslására. Míg a nagyobb cégek befektettek a megfelelő informatikai infrastruktúra kiépítésébe, addig a kisebbeknél ez elmaradt, s így nem alakult ki az informatikai rendszerek fenntartásának, kezelésének szemlélete sem.

Oktatni tehát van kit, sőt még lejjebb is lehet menni, egészen az egyén, a magánember, illetve a mikrovállalkozás szintjéig. Egyébként az alulról felfelé történő terjedésre már van példa: a mobiltelefon (később okostelefon) így lett a szolgáltatás-hozzáférés egyik lényeges munkaeszköze, amelyet időtől és helytől függetlenül lehet használni, s akkor, amikor és ameddig szükség van rá. Végső soron ez az elve a szoftverszolgáltatásnak is. Mindenesetre célszerű lenne olyan útmutatást adni a cégeknek, amely alapján össze tudják hasonlítani a saját beruházásban kiépített it-infrastruktúrát a bérleményként igénybe vett platformmal, szolgáltatással.

 

Utolsókból elsők

A fejlődési lánc néhány szemének kihagyása végső soron végbemehet önkéntes alapon is. A Librának például sok olyan céges ügyfele van, amelyek az ügyviteli szoftvernek még mindig a dos-os változatát használják – az egy dolog, hogy meg vannak vele elégedve, de emellett pénzük sem igen volt korszerű informatikai rendszert létrehozni. Most viszont belőlük, utolsókból lehetnek az elsők, ha, viszonylag kis ráfordítással, áttérnek a saas-modellre. Az áttérés a Librának sem jelent lényeges többletfejlesztést, hiszen a modell már régóta működik a cég és az ügyfelek között, csak most új csatornára tevődik át – teszi hozzá Faur Kálmán.

A Nexonnál is bevett gyakorlat, hogy ugyanazt a szolgáltatást két üzleti modellben bocsájtják rendelkezésre – veti közbe Kovács László szolgáltatási igazgató. Az első változatban a licencértékesítés alternatívájaként kínálják a szoftverüket a felhőből, a másik változat az outsourcingból indul ki. Egy program leggyakrabban használt, kiszervezésben igénybe vett alapmoduljain kívül szükség lehet más modulokra is – s ezeket lehet felhőszolgáltatásként kínálni. Ebben az esetben sokkal könnyebben születik üzleti döntés a cloud használata mellett, hiszen egyszer már lemondtak a saját szoftver használatáról, s beleegyeztek, hogy a céges adatok házon kívülre kerüljenek.

A szállítók oldalán továbbá van még egy-két tényező, amely befolyásolhatja ennek a szolgáltatásmodellnek az elterjedését. Egyrészt, hogy egy ideje már nincsenek nagy it-projektek sem a nagyvállalati, sem az állami szférában, másrészt a vállalkozások még a kisebb beruházásokra sem akarnak költeni. A szállítóknak tehát a ritka forint helyett meg kell elégedniük a sűrű fillérrel – abból kiindulva, hogy egyre több kisebb cég fogadja majd el a testre szabott, felhasználás alapú árazást, amit költségként el tudnak számolni – teszi hozzá Faur Kálmán.

Meg kell vizsgálni a bevételek alakulását is. Az ugyanis, hogy egy szolgáltató hogyan szolgáltat, hogyan tesz szert ebből profitra, eddig az ő dolga volt. Most azonban olyan együttműködési modellek jelentek meg, amelyekben a gyártó már bevétel- és nyereségmegosztásban gondolkodik. Tehát nem egyszerűen odaadja a terméket a szolgáltatónak, hanem segíti, hogy a szolgáltatás megtérüljön, s ez neki is érdeke – világít rá György László, a Cisco Magyarország ügyvezetője.

Ugyanakkor az it-piac meghatározó cégei „kinőtték” a kis- és középvállalati szegmenst. Termékeik, megoldásaik teljesítményben túlméretesek, árban ennek a szektornak megfizethetetlenek. Mindeközben a szállítók erről az értékes vevői potenciálról nem mondanának le, a vevők is szeretnének egyre korszerűbb megoldásokat. A két fél egymásra találásának és a hatékony, méretgazdaságos kiszolgálásnak a megoldására a cloud technológia kiváló, amelyet ma már a kommunikáció fejlődése (növekvő sávszélesség, megbízhatóság) is nagyban segít – fogalmaz Ákos György, az Oracle Hungary hardverértékesítési igazgatója.

 

Három paradigma

A cloud computing kérdéskörével kapcsolatban számos probléma felmerül, a legfontosabb három paradigma azonban a marketing területén ütközik ki – magyarázza Sugár Mihály, a BellResearch vezető elemzője. Az első maga a termék, a szolgáltatás. Ebben az az ellentmondás, hogy míg a szállítók tömegtermékként értékesítik a piacon, addig a felhasználók olyan, üzleti folyamatokat támogató megoldásokat helyettesítenének vele, amelyekkel korábban egyedileg foglalkoztak. Az ügyfélnek tehát el kell hinnie, hogy amit kínálnak neki a felhőben, az éppen olyan jó neki, mint egy házon belüli fejlesztés. A második probléma a keresleti oldalon jelentkezik, ahol kettős igényrendszer áll szemben egy üzleti megoldással. E megoldás első számú gazdája értelemszerűen a menedzsment, a kivitelezés azonban nem megy informatika nélkül. Az it azonban nem érdekelt egy külső megoldásban, hiszen ez a létét fenyegeti. A gond csak az, hogy az ügyletben érdekelt üzleti vezető sem áll a helyzet magaslatán ahhoz, hogy felül tudja bírálni az it (ellen)véleményét, s eldöntse, fizikailag lehet-e vállalni a felhőszolgáltatást. Ráadásul, ha összehasonlító költségelemzést végez, könnyen kiderül, hogy a cég költségtudatossága meglehetősen hiányos – ugyanis azok a tételek, amiket eddig figyelembe vettek (beleértve a rezsiköltségeket is), nem állíthatók szembe a fix havidíjjal. A harmadik paradigmát a kínálati oldalon kell keresni, ahol okosan kellene kezelni a fentebb említett kettős igényrendszert. Ehhez azonban a szállítónak nincsenek olyan értékesítési erőforrásai, akik kompetensek lennének kezelni ezt a problémát, s ennek érdekében akár több hónapot is rászánni az ügyfél megnyerésére.

Gazdasági meggondolás

Ám akadnak olyan cégek is, amelyek mind a felhasználó helyi gépére telepítve (on premise), mind igény szerinti szolgáltatásként (on demand) ugyanannyit kérnek a szoftverek használatáért. Fehér András, a Humansoft igazgatója szerint azonban hiába volt az azonos árazás, eddig a felhasználók határozottan visszautasították az igénybevételt szolgáltatásként, inkább kiépítették saját infrastruktúrájukat. A jég most látszik megtörni a kis cégeknél – a bizalmatlanság kezd átcsapni gazdasági meggondolásba. Ínséges idők járván ugyanis, az ügyvezetés elgondolkodik azon, hogy valóban szüksége van-e saját adatbázis-kezelőre, drágán megvett és folyamatos frissítést igénylő szoftverre, illetve szerverre.

Bellák Zoltán, a EuroCloud 1100 tagot számláló iparági egyesület alelnöke szerint a kis- és középvállalatok másként élik meg a technológiai innovációt, mint a nagyvállalatok. Az innovációs terjedési modell pedig megváltozott. Míg az elmúlt évtizedekben az újítás jellemzően felülről, kutatóintézetekből, fejlesztőközpontokból indult ki s szivárgott le a nagyvállalatokhoz, majd a kisebbekhez és az otthonokhoz, addig mostanra megfordult az irány. Az iPhone vagy akár a cloud computing irodai alkalmazásai a magánfelhasználásból indulva jelentek meg a vállalkozások életében – sőt az esetek egy részében maguk a felhasználók fejlesztik tovább a technológiákat. Ezt figyelembe véve a kis- és középvállalati szektor akár jobb helyzetben is lehetne, mivel az itteni felhasználók igényei közelebb vannak a mindennapi felhasználókéhoz. Ezért képzési szempontból inkább az üzleti tudás, üzleti technikák átadására kell figyelni, mintsem az it-edukációra.

A gazdasági és pénzügyi recesszió tépázta piaci környezetben a költségek nagymértékben befolyásolják az új modellek befogadását. Pedig a drága licencdíjak és komoly infrastrukturális beruházás helyett igen kézenfekvőnek tűnik a szoftvereket szolgáltatásként igénybe venni – mutat rá Taivainen Krisztián. Egy ilyen program bevezetése előtt érdemes felmérni, hogy az milyen szintű változásokat okoz a cég napi szintű működésében és a munkavégzésben.

Hasznos megvizsgálni és előre tisztázni továbbá azt is, hogy mennyi energiát és időt emészt fel a rendszer bevezetése. Minden esetben a vezető gondos hatékonyság- és költségelemzése, megtérülésszámítása szükséges az új modell alkalmazása melletti döntéshez. Előfordulhat ugyanis, hogy a havi díjas szolgáltatásokat többletköltségként értelmezik, s emellett vannak félelmek a biztonsággal kapcsolatban is. Holott a végén kiderül, nemhogy többletköltség, de megtakarítás érvényesíthető, a biztonságot pedig nem lehet egy lapon emlegetni a közösségi oldalak sokat szidott biztonságával.

Ilyen körülmények között érthető, hogy a szállítónak (szolgáltatónak) versenyképes árat kell adnia, amire egy nagy multi képtelen a mamuttermékével. A versenyképes árba természetesen nemcsak a használati díj, hanem a támogatás is beleértendő. Az első egy-két évben, meglehet, a szolgáltatás nem gazdaságos, de az ügyfélszám növekedésével egyre inkább azzá válik – fűzi hozzá Faur Kálmán. Növeli az esélyeket, ha a szállító kitalálja, miként lehet úgy testre szabni egy szolgáltatást, hogy az mindenkinek jó legyen.

Teljesen igazuk van azoknak, akik azt mondják, hogy a felhőszolgáltatás melletti döntés pénzügyi számítás kérdése, ebből a szempontból is határozottan el kell választani egymástól a licencen és a felhőn alapuló szolgáltatást – mondja Bőgel György, a CEU Business School professzora. Az utóbbinál viszont ügyelni kellene arra, hogy a felhasználói felület egyszerű, könnyen érthető, sőt játékos legyen, különben nem használhatók ki a cloud előnyei.

 

Új távlatok

Az, hogy egy szervezet saját maga építi ki szolgáltatási infrastruktúráját vagy a felhőből veszi igénybe, attól függ, hogy melyiknek kedvezőbb a költsége – persze, ugyanazoknak az elvárásoknak az alapján – erősíti meg Horváth András, az IBM Magyarország csoportmunka-szaktanácsadója. Egyes szektorokban a költségen kívül más szempontok is érvényesülhetnek; a kormányzatban például saas igénybevétele esetén ragaszkodhatnak ahhoz, hogy az adattárolás az országon belül történjen.

S máris itt a megbízhatóság és a biztonság kérdése. Helyi szolgáltatás esetében lényeges a hozzáférés szabályozása, míg a nyilvános felhő igénybevételekor nemigen tudni, merre kóborolnak az adatok. Manapság, sajnos, nincs százszázalékos garancia semmire, mindazonáltal a szolgáltatók igyekeznek a legnagyobb biztonságot adni.

Ezzel együtt a szoftver mint szolgáltatás új távlatokat nyit az informatikai fejlesztésekhez, a választás szabadságát adva a cégeknek, mérettől és iparágtól függetlenül. Azaz ezek a fejlesztések történhetnek hagyományos eszköz- és licencbeszerzéssel, telepítéssel stb., de végbemehetnek egyszerű szoftverbérléssel is.

 

Együttműködés

A mind teljesebb kiszolgálás érdekében egyébként a szolgáltatónak célszerű partnerségre lépnie kiegészítő termékeket kínáló gyártókkal is. A cloud szolgáltatásban azért is fontos az együttműködés, mivel az nemigen járható út, hogy minden szoftverszállító saját adatközpontot alakítson ki. Ha öt-hat cég összefog, s a bérszámfejtés, könyvelés mellé oda lehet tenni a dokumentumkezelést, a csoportmunka-támogatást, kis crm-et, akkor hatékonyabban lehet elérni az ügyfeleket, s ez a jövő útja – mutat rá Faur Kálmán. Taivainen Krisztián viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy a cloud infrastruktúrájának üzemeltetését is célszerű másra bízni, így érdemes profi adatközpontokat is bevonni az együttműködésbe.