A Microsoft-alapító, aki gigantikus magánvagyonából számos területen – így az energetikában is – támogat fejlesztéseket, a tekintélyes Science folyóirat szerkesztőségi cikkében fejtette ki véleményét.

Elismeri, hogy gazdasági válság idején nem tűnik jó ötletnek állami támogatásokért kuncsorogni Washingtonban, ám szerinte az USA nemzetbiztonsági érdeke, hogy vezető szerepet játsszon a nem környezetszennyező energia előállítására irányuló kutatásokban a világon. Éppen ezért szükségesnek tartja, hogy a mostani 5 milliárd helyett 16 milliárd dollárt különítsenek el ilyen célú kutatás-fejlesztésre a szövetségi büdzséből. Miközben ez soknak tűnik, Gates megjegyzi: az energetikai K+F-re fordított összeg a negyedére zsugorodott az elmúlt évtizedekben.

Gates nincs egyedül ezzel a véleményével. Ő is egyik tagja az Amerikai Energiainnovációs Tanácsnak, amely a nagyobb állami szerepvállalást szorgalmazza az iparágban; társai között olyan iparági nagyágyúk vannak, mint a Lockheed Martin korábbi vezérigazgatója, Norm Augustine vagy a General Electric ésa Xerox mostani vezére, Jeff Immelt, illetve Ursula Burns.

Az egykori Microsoft-vezető javára legyen mondva, hogy nem csak az állam pénzét akarja költeni. Bár alapítványa elsősorban egészségügyi kutatásokat támogat, több energetikai érdekeltsége is van a legkülönfélébb területekről. Részesedéssel rendelkezik a TerraPower-ben, amely hagyományos atomerőművek hulladékát akarja energiatermelésre hasznosítani; a Liquid Metal Batteryben, amely olcsó akkumulátorokat fejleszt a szél- és naperőműveken generált áram tárolására, illetve az algaüzemanyagot kutató Sapphire Energy-ben.