Amerikában már minden nagyobb szolgáltató a 4G-vel nyomul, és valószínűleg pár hónap hiányzik csak, hogy Magyarországon is felbukkanjon az új világrend előszele. A 4G hívószó, a következő generáció védjegye, a szupergyors, bárhol elérhető mobilnet ígérete: többet nem leszünk szélessáv nélkül. Kár, hogy nem létezik. A T-Mobile, a Sprint és a Verizon marketingtevékenységének ugyanis alaposan keresztbe tett a Nemzetközi Telekommunikációs Szövetség (ITU), amely a vezeték nélküli adatátviteli technológiák szabványaiért felel. A szervezet október végén ugyanis egyszer és mindenkorra kimondta, mit jelent a 4G valójában. A lényeget kiemelve: másodpercenként száz megabitet (azaz több mint 12 megabájtot) vagy többet. Ez még otthoni, vezetékes szélessáv esetében is extrém gyorsnak számít: teljes kihasználtsággal egy perc alatt tölthetünk le vele egy átlagos hosszúságú és tömörítésű filmet mondjuk torrentként.

Ilyen gyors mobilhálózat jelenleg nincs és még nagyon sokáig nem is lesz. Elsőként a Sprint mutatta be az általa 4G-nek nevezett technológiát a piacon, őket követte a T-Mobile, amely rögtön „Amerika legnagyobbjának” nevezte új generációs hálózatát, az AT&T pedig jövőre követi őket. A Sprint megvette a WiMAX technológiát szállító ClearWire cég nagy részét, így most 3-10 megabit/másodpercre képes. A Verizon a Long Term Evolution szabványára esküszik: 5-12 megabit. A T-Mobile is ennyire képes, pedig ők nem tettek mást, csak a már meglévő 3G-s HSPA+-hálózatot fejlesztették tovább. Zavaros, igaz? Ezt használja ki a cégek PR-gépezete, amely lazán 4G-nek nevezi mindezt, holott ez a szükséges sebesség tizede – jó esetben. Persze tény, hogy előrelépésről van szó, amelyre a vállalatok milliárdokat költöttek, de a csúsztatás attól még csúsztatás.

A mobilcégek védekeznek. A Sprint szóvivője szerint leegyszerűsítés csak a sebesség alapján definiálni a 4G-t, hiszen az inkább „egy kihívás a rendkívül éles versenyben”. A T-Mobile nem szólalt meg az ellentmondás ügyében, de egy neve elhallgatását kérő forrás szerint az ITU hibázott. Korábban ugyanis jóváhagyták, hogy a fenti cégek a 4G szó alatt reklámozzák magukat, ám mostani közleményükben erről tudomást sem vesznek. Arról nem is beszélve, hogy a definícióval három-négy évet elkéstek – már mindenki rég dobálózott a szóval, mikor megszólaltak. Az eredmény? A 4G fogalma máris kiüresedett – egyesek szerint már azelőtt el fog tűnni a nyelvből, hogy maga a technológia – vagyis annak „light” verziója – elterjedne.