Január elsején arra ébredhettünk, hogy Magyarország – csatlakozása óta először – betöltheti az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztét. Bár a közvélemény elsősorban a nagypolitikai vonatkozásokra figyelt, a szakpolitikusokra is igen sok feladat hárult. A szakpolitikák sorába pedig manapság már nemcsak a halászat vagy a közlekedés tartozik bele, hanem bizony az infokommunikáció is.

 

Hármas feladattal

Év elején Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (azóta más tisztséget viselő) infokommunikációs államtitkára beszélt a magyar szakemberek és politikusok előtt álló feladatokról. Az Európai Unió digitális menetrendjéhez és az információs társadalomhoz kapcsolódó célokat három kiemelt terület köré csoportosítva határozták meg: a stratégia, a biztonság és a spektrum. Ami az előbbit illeti: Magyarország elkötelezetten folytatja az EU 2020 Stratégia részét képező, a gazdasági fellendülést célzó akcióterv megvalósítását, nyilatkozta Nyitrai Zsolt.

Mivel a hálózati biztonságra egyre komolyabb figyelmet kell fordítani, az elnökség kiemelt feladatának tekintette az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) modernizálásáról folyó tárgyalásokat. Minthogy az ENISA eredeti mandátuma 2012. március 13-ig szólt, felmerült a megszüntetésének lehetősége is. A magyar elnökség viszont mindenképpen indokoltnak tartotta az ügynökség további működését, és ezt a célját végül is sikerült elérni. Sikeresen zárult az április 14–15-én, az informatikai biztonság, valamint a kritikus informatikai infrastruktúrák védelmének kérdéseiről rendezett miniszteri konferencia is.

A frekvenciapolitikában és gazdálkodásban a magyar elnökség az európai szintű szabályozás mellett tette le a voksát, hogy minél hatékonyabban lehessen gazdálkodni ezzel a korlátos erőforrással. Ennek megfelelően az elnökségi prioritások között kiemelt területet jelentett az Európai Rádióspektrum Politikai Program (RSPP), illetve a globális spektrumharmonizáció. A magyar elnökség ideje alatt kezdték meg a 2012-es Rádió Világértekezlettel (WRC–12) kapcsolatos előkészítő munkát.

Persze nemcsak az Európai Unió figyelt a magyar kormányzatra, hanem a hazai szakma is. Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége az év elején tette közzé állásfoglalását a NEFMI december végén nyilvánosságra hozott „Digitális megújulás” cselekvési tervéről. „A dokumentum 2011-re a vállalkozások versenyképességének fokozását célzó programok, az innováció, az oktatás és képzés jelentős lökést adhatnak az iparág cégeinek” – fogalmazott Laufer Tamás, az IVSZ elnöke. Különösen jelentősnek tartotta az IVSZ a digitális készségek fejlesztését, a mérnökképzés mennyiségi és minőségi növelését, az innováció felgyorsítását és az elektronikus kereskedelem ösztönzését. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett a szövetség, hogy az akciótervek célkitűzései csak úgy teljesíthetők, ha azok beépülnek a kormány munkájába.

 

Magyar újdonságok

Innovációban pedig nem volt hiány már az év elején sem. A magyar érdekeltségű iPont International Kft. a legrangosabb nemzetközi szórakoztatóelektronikai vásáron, a Las Vegas-i CES-en mutatta be német partnerével közösen fejlesztett, egyedülálló 3d-s technológiáját.

A megoldás különlegessége, hogy 120 fokos látószögön belül szemüveg nélkül is nézhető és élvezhető mozgóképet jelenít meg. A háromdimenziós térérzetet egy speciális hardver és egy speciális szoftver segítségével állítják elő: a fény útjának eltérítésével a monitor a bal és a jobb szem részére más-más képet sugároz, ezáltal az agyunk háromdimenziós képet állít elő. A szoftvert úgy hangolják, hogy agyunkban a lehető leggyorsabban összeálljon a kép, és a legnagyobb térérzetet keltse, így alapvetően érzéki csalódást élhetünk át: azt érezzük, hogy a tárgyak kirepülnek a monitorból.

Bár a másik, januárban bemutatkozó magyar fejlesztés nem jutott el Las Vegasba, valószínűleg többek életét könnyíti meg, mint a háromdimenziós kijelző. A Polygon Informatikai Kft. és a ByBloSys Kft. együttműködésében, 60 millió forintos, két és fél éven át tartó fejlesztéssel elkészült Traffic Information System motorja lehet bármilyen átfogó közlekedési és utastájékoztatási alkalmazásnak. Megvalósítható például, hogy a késő esti buszon zötykölődő utas mobilinternet segítségével ellenőrizze, megvárja-e a villamos- vagy a HÉV-csatlakozást, miközben a valós idejű információs rendszer a járatok szervezőinek, diszpécsereinek is segít egymáshoz igazítani az egyes közlekedési eszközöket. Ugyanígy megoldható, hogy a megállóban várakozók Bluetooth-on keresztül kapjanak értesítést egy járat kimaradásáról.

A rendszer képes együtt kezelni különféle információkat: így lesz a menetrend és a gps-jel kapcsolatából a késésről szóló tájékoztatás, a feltöltött fényképekből, útvonaladatokból és programinformációkból pedig turistatájékoztatás.

Üzenetek és képek

Nem minden szólt a munkáról az év elején, és különösen nem az év végén. Karácsony és szilveszter estéjén, mint minden évben, megdőltek a mobilhívási és különösen az sms-küldési rekordok. 2010 végén aztán érdekes változásnak lehettünk tanúi: a Telenor hívta fel rá a figyelmet, hogy az ünnepi adatforgalom igen nagy része már interneten zajlott. Az érzékelhető változás valószínűleg köszönhető annak is, hogy a felnövekvő Y-generáció tagjai a mobiltechnológiát a mindennapok részének tekintik, magyarázta a jelenséget a mobilszolgáltató.

Hogy ez mennyire így van, azt jól mutatja a Facebook statisztikája. A közösségi hálózat közleménye szerint szilveszter hétvégéjén a mintegy félmilliárd felhasználó (minden eddigi rekordot felülmúlva) több mint 750 millió fotót töltött fel az oldalra, amelyek nagy része valószínűleg a bulikról lőtt fénykép volt. Ez persze nemcsak a felhasználók közlési vágyát mutatja, hanem arra is rávilágít, hogy a Facebook – egyebek mellett – toronymagasan a világ legnépszerűbb fotómegosztó oldala is.

Messze nem ment ilyen jól a Facebook elődjének és egykori legnagyobb riválisának, a MySpace-nek. A valaha szebb napokat látott, az utóbbi időben inkább már a szórakoztatóipar kiszolgálására koncentráló oldal mögött álló cég vezetése januárban elbocsátotta a dolgozók felét, közel ötszáz embert. Az első hírek még arról szóltak, hogy így kívánják biztosítani a stabil és fenntartható növekedést, de ezzel csak az elkerülhetetlen véget tudták elodázni. (Június végén a MySpace gazdát cserélt: a kevéssé ismert Specific Media vette meg 35 millió dollárért, ami igazán jutányos árnak számít ahhoz képest, hogy eladója, a News Corp. hat évvel azelőtt még 580 millió dollárt fizetett érte…)

 

Vásárlás neten és mobilon

De nem csak a Telenor ünnepi statisztikáiból lehetett következtetni arra, hogy azért Magyarországon is tört előre 2010-ben a mobilinternet. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság gyorsjelentéséből kiolvasható volt, hogy 2010 végére 1 millió 307 ezerre nőtt Magyarországon a mobilinternet-előfizetések száma (miközben egy évvel korábban alig haladta meg a 900 ezret), az aktív ügyfelek száma pedig átlépte az egymilliót. Az előfizetők egy hónap alatt 1 millió 373 ezer gigabájt adatot töltöttek le és fel, az egy aktív ügyfélre jutó átlagos forgalom pedig 1,37 gigabájtot tett ki. Volt is mivel forgalmat generálni: 2010 végére a teljes magyar mobiltelefon-állomány 15 százaléka volt okostelefonnak tekinthető, a karácsonyi szezonban azonban már minden harmadik eladott új telefon ebbe a kategóriába tartozott.

Sokan nemcsak passzívan mobilneteznek, hanem már vásárolnak is készülékükről. Erre a következtetésre jutott a GKIeNet–T-Mobile Jelentés az internetgazdaságból című kutatása, amely megállapította: 2010-ben már hazánkban is mérhetővé vált, és elérte a másfél százalékot az okostelefonokkal vásárolt termékek aránya a teljes e-kereskedelmi értékesítésen belül. Nagyjából 1,2–1,4 millióan vásároltak online valamilyen terméket vagy szolgáltatást (a turisztikai és biztosítási szolgáltatásokkal nem számolva), összesen 135 milliárd forintot hagyva a webes kereskedőknél.

Ugyanakkor arra is fény derült, hogy vásárolni szeretünk a neten, de fizetni nem. A KutatóCentrum 2010-es E-shopping report című jelentéséből egyebek mellett kiderült, hogy bár tavalyhoz képest némiképp visszaszorult, még mindig az átvételkor történő készpénzes fizetés a legjellemzőbb az online vásárlók körében: ezt a módot a vevők 62 százaléka választja. A második helyen az átutalás áll, a megkérdezettek egyharmada pedig utánvéttel szokta rendezni a számlát.

Ez a jelentés mutatott rá arra is, hogy miközben a vásárlók száma nőtt, a költések abszolút értéke átlagosan 2-3 százalékponttal csökkent; a legtöbben (40 százalék) egy év alatt 10 és 40 ezer forint között költöttek a világhálón.

 

Az Android éve

Azt már januárban jól látták a területtel foglalkozók, hogy 2011 az Android éve lesz a mobilkészülékek piacán. Az IDC a 2010 végi adatokból – amikor is egy negyedév alatt 23 százalékra ugrott fel az operációs rendszer részesedése Nyugat-Európában, és több mint 4,3 millió androidos készüléket adtak el – arra következtetett (mint később kiderült, helyesen), hogy az Android 2011-ben a legelterjedtebb operációs rendszerré lép elő az okostelefonok piacán. 2010 végén Európa nyugati felén (egyébként Magyarországon is) a Samsung Galaxy, a Sony Ericsson Xperia és a HTC Desire készülékek voltak a legkelendőbbek.

Az Amazon, a világ legnagyobb e-kereskedője is hozzátette a magáét az Android népszerűségének növeléséhez. A cég januárban jelentette be, hogy megnyitja saját androidos alkalmazásboltját, az Amazon Appstore-t, amivel a Google Android Market kivételével minden más androidos piacteret háttérbe szorított. Pedig az Amazon kemény feltételeket szabott a fejlesztőknek. Az alkalmazások gazdái évi 99 dollár fejében regisztrálhatnak az Amazon Appstore-ba; termékeire javasolhat listaárat, de azt az Amazon fogja eldönteni, hogy ténylegesen mennyiért vehetik meg a szoftvert a vásárlók, a fejlesztőnek abba nem lesz beleszólása. Az eladott termékek után vagy a vételár 70 százaléka, vagy a listaár 20 százaléka üti a fejlesztő markát, attól függően, hogy melyik a magasabb. Ráadásul a javasolt listaár nem lehet magasabb, mint amennyiért ugyanazt az alkalmazást más online boltokban adja a fejlesztő. (Októberben bejelentették az Amazon szuperolcsó, és persze Androidot futtató táblagépét, a Kindle Fire-t.)

No persze az Amazon színre lépése még nem rengette meg az alkalmazáspiac egyeduralkodóját. Január 22-én sor került a tízmilliárdodik alkalmazás letöltésre az App Store-ból, ahonnan egyébként összesen több mint 350 ezer fizetős és ingyenes szoftver érhető el. Az Apple mintát teremtő szoftverboltja 2008 júliusában indult, alig 500 alkalmazással; kilenc hónap után megvolt az egymilliárd letöltés; 2010 júniusában elérték az ötmilliárdot, és alig fél év kellett ennek a megduplázásához.

Jutott még egy hír januárra a mobilgyártók világából: kettévált a Motorola. A befektetők régóta panaszolták, hogy nagyon széttagolt a cég portfóliója, és nincs központi erő, amely sikeresen összetartaná azt. A panaszok megértő fülekre találtak, és hosszas előkészületek után a régi cég hamvain újjászületett (és egyből tőzsdére is ment) a két utód, a Motorola Mobility és a Motorola Solutions. Utóbbi kétirányú rádiókat és más biztonsági berendezéseket gyárt MSI márkanév alatt, természetesen főleg céges megrendelésekre.

A Mobility felel az okostelefon-, táblagép- és set-top box-szegmensért, termékei pedig az MMI márka alatt futnak.