Nyugodtan kijelenthetjük, hogy az utóbbi évek egyik legdinamikusabban fejlődő területe a nanotechnológia. A nanotudomány és nanotechnológia a 100 nanométernél kisebb mérettartományba eső szerkezetekkel foglalkozik, ahol az anyagok tulajdonsága jelentősen eltér a megszokottól. Ilyen kis méretek esetén a jelenségek vizsgálata, illetve alkalmazásuk már nem köthető kizárólagosan egyetlen tudományághoz – vagyis multidiszciplináris területről van szó. A nanotechnológia megértése és hasznosítása igényli a fizika, kémia, biológia, informatika valamint a mérnöki tudományok ismeretét. A nano-alkalmazásoktól többek között olyan területeken várhatunk megoldásokat, mint a környezetvédelem, energetika, egészségügy, vagy akár a szórakoztató elektronika.

NanoDemo csoportkép (forrás: MTA MFA)

A nanotechnológia világszerte a legdinamikusabban fejlődő K+F és üzleti területté is vált, és hamarosan alapvetően befolyásolja majd mindennapi életünket. Pont ezért furcsa, hogy a közvélemény viszont alig rendelkezik megbízható ismeretekkel a technológia lehetőségeiről, korlátairól. Ennek a tájékozatlanságnak a csökkentésére írt ki az MTA MFA pályázatot olyan kísérleti eszközök megalkotására, amelyek szórakoztató és közérthető módon mutatnak be alapvető nanotechnológiai jelenségeket. Az év elején meghirdetett „NanoDemo” pályázat eredményét a héten tették közzé.

A pályázatra beérkezett pályaművek közül a zsűri egy fődíjas, hat ötletdíjas és egy ifjúsági díjas munkát emelt ki. A fődíjat elnyerő páros, Kárpáti Tamás és Fürjes Péter ötlete az úgynevezett Lótusz-effektus demonstrálásán alapul. A vízinövény levélfelülete a speciális nanoszerkezetének köszönhetően pergeti le magáról a vizet. Ezt a nanoszerkezetet alakítanák ki és építenék be az ötletgazdák egy hagyományos labirintus játékba. A kísérletező vizet cseppent a labirintus kiindulási pontjára, majd terelgeti a cseppet a „labirintusban”. Mivel a víztaszító felületet a vízcsepp nem nedvesíti, ezen a területen a vizet golyó formában lehet görgetni. Amint a vízcsepp elhagyja a megmunkált felületet, elterül a felületen, ami egyben a játék végét jelenti. Tehát a nano-jelenséget felhasználva a játék során a vízcseppet használják golyóként.

A legjobb ötleteket megvalósítják, és a Csodák Palotája kiállításán, valamint egy mozgó interaktív nanotechnológiai kiállításon szeretnék bemutatni a nagyközönségnek.