Ma: 27°CRészben felhős

Több területen is sereghajtónak bizonyult a magyar főváros abban a felmérésben, amely a vállalkozások számára kedvező üzleti környezetet, illetve a vállalkozók elégedettségét vizsgálta. Budapest az összesített listán az utolsó előtti lett, Közép-Európából viszont Varsó a harmadik helyezést érte el.

Frankfurt, Malmö és Varsó tartozik az európai vállalkozók legkedveltebb városai közé – derül ki a francia ECER Alapítvány 2010-es tanulmányából. A jelentés 4500 vállalkozó megkérdezésével és 170 ezer európai vállalkozás adatainak felhasználásával próbálta meg feltérképezni, hogy mely európai városokat is kedvelik leginkább az üzleti szféra képviselői. A vállalkozói rangsor első tíz helyezettje a következőképpen alakult: 1. Frankfurt 2. Malmö 3. Varsó 4. Hamburg 5. Berlin 6. Lisszabon 7. Helsinki 8. Köln 9. Lyon 10. Stuttgart.

Nincs mit szépíteni, Budapest leszerepelt. (forrás: uxsup.csx.cam.ac.uk)

A jelentés készítői elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy milyenek a vállalkozások létrehozását megelőző, illetve azt követő feltételek (akár a tanácsadás, akár a lehetséges partnerek felkutatásának elősegítése kapcsán), és vizsgálták a hitelekhez, pénzügyi forrásokhoz való hozzáférés lehetőségét is. A korábbi évek jelentéseihez képest újdonság, hogy az idei évben a fenntartható fejlődés és az életminőség vizsgálatára is nagy figyelmet fordítottak.

A tavalyi listához képest némi átrendeződés tapasztalható. Az akkor a hetedik helyen tanyázó Frankfurt ugyanis abszolút az élre tört, mögötte szorosan Malmövel (a tavalyi negyedik helyezettel). A harmadik helyet pedig rögtön egy kelet-európai nagyváros, Varsó foglalhatta el, amely 2009-ben még csak a tizedik helyen tanyázott.

Budapest ugyanakkor jócskán rontott, hiszen míg tavaly 37 város közül a 23. lett, addig az idén az utolsó előtti (36.) posztra tudott csak felkapaszkodni. A sereghajtó egyébként Róma (37.) lett. Érdekesség, hogy a tavalyi utolsó helyezett Birmingham az idén a 25. helyre tudta feltornászni magát. Ami a közép-kelet-európai régiót illeti, Varsó (3.) után Bécs ért el még viszonylag kedvező pozíciót (14.). A lista 23. helyét Bukarest foglalhatta el, mögötte négy hellyel lemaradva pedig Prága (27.) található.

A tanulmány az egyes szakterületek vagy témák szerint is külön-külön rangsort készített. A cégalapítást megelőző időszak támogatásait illetően Budapest abszolút leszerepelt, hiszen a 37-es listán sereghajtó lett. A legjobb helyezést itt Helsinki érte el. A magyar főváros a pénzügyi támogatások terén se muzsikált valami fényesen, ezen a területen ugyanis 35. lett (az első pedig Varsó). A fenntartható fejlődéshez nélkülözhetetlen kedvező környezet területén (ide tartozhatnak a megfelelő logisztikai és közlekedési hálózatok, az ingatlanhelyzet vagy akár a meglévő üzleti hálózatok minősége) Budapest az utolsó előtti lett (36.), ezen a téren pedig a legjobbnak Frankfurt bizonyult.

Összességében egyébként elmondható, hogy a gazdasági válság az európai vállalkozók hangulatára is alaposan rányomta a bélyegét, és a tanulmány által mért úgynevezett elégedettségi ráta valamivel alacsonyabb a tavalyinál.

Forrás: NFÜ, ECER

Bookmark and ShareCikk nyomtatása
xEzt is figyelmébe ajánljuk:

Innovációs műhely diákoknak

Egyelőre a Nokia és a Microsoft számít a budapesti Demolára, amely a műszaki szakirányon ”combosodó” diákoknak ad kiugrási lehetőséget.
<1/3>
Üzenőfal elrejtése
Név:
E-mail:
Hozzászólás:

A rovat ajánlója
A közeljövőben a pénzügyi tranzakcióink is mobilizálódnak, így a bankkártyás fizetési mód idővel eltűnhet a piacról. Az NFC technológia küszöbön álló térhódításával a mobiltelefon...

Aktuális lapszámunkból

CEO, CIO két jóbarátNéhány éve már fel van adva a lecke az informatikai vezetőknek. Fiskális szigor. A tulajdonosok és a szabályzók kemény elvárásai a hatékonyabb és átlátható működés iránt. Gyorsan változnak a technológiák. Változó szolgáltatásfogyasztási módok. Mindez új megvilágításba helyezi a cio-t: több üzleti szellemet, innovatív képességet kell felmutatnia.

Kalózok: bűnözők vagy demokraták?A „kalóz” szót pejoratív értelemben már bő háromszáz éve használják a copyright-sértőkre, a digitális forradalom azonban a 21. századra radikálisan módosította a megítélésüket. A világ mintegy hatvan kalózpártja – köztük a most megalakult magyar Kalózpárt – a szerzői jogok alapos reformjánál jóval többet hirdet.

Előre a válság hátánA portálrendszerek terén is megfontolandó alternatívát jelentenek a nyílt forráskódú megoldások.