Újból felsejlett egy-két részleg az IT-óriáscégek belső működéséből. A Google és a többi piacvezető úgy tűnik, megegyezett az amerikai igazságügy-minisztériumban egy tavaly nyáron indult per ügyében. A minisztérium azért adta be a keresetet, mert megtudta: hat cég keresztbe-kasul megbeszélte egymással, hogy nem környékezik meg ajánlatokkal a másik munkaerőit. A Google-ön kívül még az Apple, a Pixar, az Intel, az Adobe és az Intiut érintett. A minisztérium úgy tudja, a megállapodások 2005-ben kezdődtek, és mindegyik arról szólt, hogy felszámolják az egymás közötti munkaerő-piaci versenyt, amely a kormány álláspontja szerint szabályellenesek. A hivatal a kezdetektől megállapodásra törekedett, hiszen a keresettel együtt beadtak egy előzetes indítványt a szerintük optimális kimenetelről.

Az első szabályellenes egyezség az Apple és az Adobe közt köttetett; ez utóbbi vállalatot állítólag az Apple rángatta bele az ügymenetbe. Ekkor még nem voltak ősellenségek (az iPhone okán kitört Flash-háború még sehol sem volt, lévén, hogy a telefonra még két évet várni kellett), Steve Jobsék azonban latba vetve befolyásukat, megtorlással és a munkaerő elszívásával fenyegetőzve kényszerítették bele az Adobe-t a dealbe. Az ügymenetet a felsővezetőség felügyelte, az Apple és az Intuit például a Google-nek panaszkodott arra, hogy megszegte az egyezséget; a keresőcég minden esetben (természetesen nem hivatalos) belső vizsgálatot indított, ám mindig arra jutottak, hogy betartották a megállapodást.

A minisztériummal kötendő alku – amely még a bíróság jóváhagyására vár – természetesen tartalmazz a magatartás beszüntetését, a megelőző intézkedéseket és azt, hogy akár hideghívásokkal toborozzanak munkaerőt egymástól – beleértve a közösségi oldalakon való megkereséseket. A Google ezzel kapcsolatban azt közölte: részükről a hivatal által versenyellenesnek tartott megállapodás csupán arról szólt, hogy abbahagyják a hideghívásokat, ám ezt 2009 végén, amikor a minisztérium a körmükre nézett, beszüntették, és azóta is szabad a pálya az ilyen megkeresések ügyében. Az Intel kitart amellett, hogy semmi rosszat nem tett, törvényt legalábbis biztos nem szegett, de ha meg kell állapodni, ám legyen. A többiek egyelőre nem nyilatkoztak.