Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazása az üzleti életben már forradalmi változásokat hozott, kevésbé hasznosult azonban az önkormányzatoknál, pedig e technológiák a városok hatékonyabb működésében, a városlakók életminőségének javításában is segíthetnek. Erre világít rá az Okos városok (Smart cities) címmel készült tanulmány, amelyet az MTA Regionális Kutatások Központjának Nyugat-magyarországi Intézete készített az IBM Magyarország megbízásából.

Hagyományos és modern infrastruktúra (Forrás: menainfra.com)

Egy város attól lehet „okos(abb)”, élhetőbb, ha sikerül az emberi tőkébe, a hagyományos és modern infrastruktúrába eszközölt befektetéseivel ösztönöznie a fenntartható gazdasági fejlődést és a magas életszínvonalat. Az „okos” város ma már sokféle intelligens technológiát használhat, hiszen az újszerű információelemzési technológiák révén képesek vagyunk a különböző érzékelők és mérő-műszerek által összegyűjtött nagy mennyiségű adat értelmezésére, új összefüggések feltárására és tudás megszerzésére. Ezek alapján pontosabban és gyorsabban meghatározhatjuk a szükséges beavatkozási lépéseket, mellyel hatékonyabbá tehetjük rendszereinket, folyamatainkat és infrastruktúránkat. Az ilyen új intelligencia elterjedése teheti a várost és működését igazán okossá.

A kutatás rávilágított azokra a területekre (alrendszerekre), ahol az egyes városok adottságaiknak, vagy korábbi fejlesztéseiknek köszönhetően kiemelkedően teljesítenek. Az „emberek” alrendszerben az olyan nagy egyetemi központtal rendelkező városok bizonyultak a legsikeresebbeknek, mint Szeged, Pécs, de melléjük csatlakozott a szintén kiváló humán adottságokkal rendelkező Veszprém is. Az üzleti alrendszerben Győr, Veszprém, Tatabánya és Szeged fejlettsége emelkedett ki, a kommunikációs alrendszerben Székesfehérvár és Győr kiváló pozíciója rajzolódott ki. A közlekedési alrendszerben is kiemelkedett Székesfehérvár, amelyet három város: Miskolc, Veszprém és Pécs követ. Az energiagazdálkodás és vízgazdálkodás területén pedig nem volt jelentős különbség az egyes városok között.

Itthon az IBM a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karával együttműködve, a városok vezetésével, illetve a városüzemeltetésben dolgozó szakemberekkel közösen határozott meg olyan konkrét területeket, amelyeket az új technológiákat alkalmazva egy modern városüzemeltetési rendszer segítségével hatékonyabban lehetne működtetni. Ilyen terület például az intelligens közlekedés, az intelligens városüzemeltetés, az intelligens turisztika és az intelligens elektronikus ügyintézés.