Manapság már mindenre ráaggatják azt a bizonyos smart jelzőcskét. Smart a telefonunk, a különböző kütyüink, a mérőóránk, de úgy kompletten az otthonunk is lehet az, sőt egy egész várost is lehet intelligensnek nevezni. A kérdés az, illetve ennek az intelligenciahányadosnak a meghatározója is egyben, hogy hogyan képesek az egyes városok az információs és kommunikációs technológiák által kínált társadalmi, gazdasági és környezeti előnyöket kihasználni.

Merthogy a dolog mérhető, csak éppen ritkán botlani az okos városokat rangsoroló felmérésekbe. A svéd Ericsson ezt az űrt próbálta meg kitölteni az Arthur D. Little közreműködésével készült, friss Networked Society City Index (Hálózatba kapcsolt társadalom városrangsor) publikálásával, mely a városok hatóságainak és döntéshozóinak segít felmérni a város pozícióját és fejlődését a többi városhoz képest az ict-fejlődési görbén. A tanulmány a világ 25 legnagyobb városát rangsorolta a fenti kritériumok alapján, s közülük Szöult, Szingapúrt és Stockholmot találta a három legjobbnak. Az első 10 város között van még London, New York, Párizs, Los Angeles, Tokió, Sanghaj és Peking is. Budapest nem szerepelt az Indexben – egyébként is alig akadt kiadó hely az európai nagyvárosoknak.