Mostanra többé-kevésbé sikerült tisztázni az alapfogalmakat. Nagyjából mindenki egyetért abban, hogy a szolgáltatásnak három fő típusa van: infrastruktúra-, platform- és alkalmazásszolgáltatás (közkeletű angol rövidítéssel IaaS, PaaS, SaaS). Az IaaS esetében  az ügyfél gyakorlatilag csak processzorteljesítményt, tárkapacitást, esetleg alapszoftvert vesz igénybe; egyik legismertebb példája az Amazon Elastic Compute Cloud (EC2).

Fejlesztőeszközöket, adatbázis-kezelőket, portálmotorokat, munkafolyamat-kezelő szoftvereket és alkalmazások futtatókörnyezeit lehet igénybe venni platformszolgáltatásként. a felettük futó alkalmazásokról már az ügyfélnek kell gondoskodnia. Ilyen például a Microsoft Azure vagy a Google App Engine. SaaS-t igénybe véve a felhasználó minden készen kap: megnyitja a böngészőt, és ott fut benne az alkalmazás. SaaS-ként veszi igénybe a magánember a Gmail-t és a Farmville-t, a vállalkozás pedig a salesforce.com-ot vagy a Microsoft Office 365-öt.

Hozzáférést tekintve a felhő lehet nyilvános (public): a szolgáltató infrastruktúráját minden ügyfél közösen használja; lehet saját (private): a rugalmasan alakítható infrastruktúrát csak egy adott szervezet veszi igénybe; végül értelemszerűen lehet hibrid is.

Egyre több pénz

Abban minden piackutató és piaci szereplő egyetért, hogy a következő években a felhőszolgáltatások alaposan átrendezik az informatikai piacot. Az IDC számításai szerint nyilvános felhőszolgáltatásokra 2010-ben 21,5 milliárd dollárt költöttek a világon a különféle szervezetek; ez az összeg 2015-re 72,9 milliárd dollárra emelkedik. Vagyis évről-évre jó 27 százalékkal nő az erre fordított pénz nagysága, ez az ütem négyszeresen felülmúlja a világ informatikai piacának növekedéséét.

Frank Gens, az IDC egyik vezető elemzője szerint a felhőszolgáltatások szorosan kapcsolódnak más, szintén „felforgató” jellegű technológiákhoz, mint a mobilitás, a „nagy adat” vagy a közösségi hálózatok. Ezek összességéből fog összeállni a nagygépes és a pc-s korszakot követő harmadik nagy informatikai platform, amely – elődjeihez hasonlóan – egészen új felhasználókra és felhasználási módokra terjeszti ki az informatikát.

A Gartner úgy véli, hogy az egyre olcsóbbá váló felhőszolgáltatások 2015-re felemésztik a legnagyobb outsourcing-szolgáltatók bevételeinek 15 százalékát, és nagyjából olyan hatással lesznek az ezermilliárd dollár értékű informatikai szolgáltatási piacra, mint amilyet a fapados légitársaságok feltűnése jelentett a légiközlekedésben.

A Cisco a felhők adatforgalmának növekedésére hívja fel a figyelmet. 2010-ben a számítási felhők az adatközpontok forgalmának mindössze 11 százalékát generálták. 2015-re ez az arány 34 százalékra növekszik, így havonta 137 exabájt, éves szinten pedig 1,6 zettabájt írható majd a felhők számlájára a teljes (4,8 zettabájtos) adatközponti forgalomból. A felhő alapú szolgáltatásokra való áttérés következtében a számítási felhők adatforgalma kétszer gyorsabb ütemben növekszik globálisan, mint az adatközpontoké.

Élesedik a verseny

Ezekután nem csoda, hogy minden piaci szereplő, a felhőt és a felhőszolgáltatásokat állítja stratégiájának középpontjába. A piaci verseny éleződni fog. Az IaaS-szolgáltatások rövidesen elérik a „commodity” státuszt, tehát különösebb versenyelőnyre ezen a téren sem a szolgáltatók, sem az ügyfelek nem tudnak szert tenni. Üzleti értéket inkább már csak a vertikális, vagyis egy-egy iparág igényeire specializált IaaS-megoldások adhatnak.

A fókusz az alapinfrastruktúrák felől az összetettebb alkalmazásplatformok és teljes ökoszisztémák kiépítése felé mozdul el. Itt az adatközpont-piac mélyen beágyazott szereplői (IBM, HP, Microsoft, Oracle) olyan komoly vetélytársakat kapnak, mint az Amazon, a Google, a Salesforce.com vagy éppen a VMware. Új hír: a felhőszolgáltatásban képzeli el közeljövőjét a Symantec és a Fujitsu is.

Jól felfogott üzleti érdekükből nem maradhatnak ki a távközlési és az adatközpont-szolgáltatók sem, amelyek például privát felhőt kínálhatnak nagy ügyfeleiknek. Az IDC szerint a kialakulóban lévő piacok jellegzetességeinek megfelelően a felhőszolgáltatások piacán is komoly egyesülési-felvásárlási hullám várható jövőre.

Kezdeti lépések

A potenciális ügyfelek többsége már érti, hogy mi a felhő és mit remélhet tőle. De még kevesen vannak, akik sikeresen túljutottak a bevezetési fázison, viszont egyre többen tesztelik a szolgáltatások képességeit és lehetőségeit.

Még maguk az informatikai vezetők is úgy látják: embereik nem készültek fel a felhőszolgáltatások igénybevételére a Symantec idei felmérése szerint. A vállalati informatikusok több mint fele sem rendelkezik elegendő tudással az ilyen szolgáltatások kezelésére.

Gyakori visszatartó erő a biztonság hiányától való félelem. Ez, a tapasztalatok felgyűlésével, illetve a szolgáltatók együttműködésével és független minősítések bevezetésével csökkenni fog. A Gartner szerint 2016-ra a világ ezer legnagyobb vállalatának fele már bizalmas ügyfél adatokat is fog a felhőben tárolni; de a cégek 40 százaléka csak akkor lesz hajlandó felhőszolgáltatást igénybe venni, ha azt független biztonsági szakértő tesztelte és tanúsította.