Menü
52_Depositphotos_34097669.jpg
Forrás: ITB

Harminchét éve, azaz 1981 óta folyamatosan csökken hazánk lakossága. Kevés gyermek születik, ennek pedig több oka is lehet, például nem megfelelőek a gazdasági körülmények, a nők a karrier és a gyermek között kényszerülnek választani. A kormányzati ösztönzők hatása egyelőre nem mutatkozik, a szakértők nem látják a pontos irányt.

Mediterrán országban kellene élni ahhoz, hogy több gyermek szülessen? Teremtse meg a politika a nők egyenjogú munkavállalásának feltételeit? Támogassa az egy- és kétgyermekes családokat is?

Az idei nyár eleje nemcsak a természetben jelentett megújulást számomra, hanem a közvetlen környezetemben is – egyre több a várandós anyuka. Két olyan kismamát is ismerek, aki már a negyedik gyermekét várja őszre; egy másik, tanárként dolgozó anyuka pedig nyolcéves kislánya mellé várja (várják) a második babájukat év végére. Mikrokörnyezetünkben tehát mi, a kétgyermekes, fiús család vagyunk a kivétel – sokszor hallom is ám a kérdést, hogy mikorra várható egy kislány... Persze, mi már megtettük a magunkét a magyar népesség szaporításához: azzal, hogy lassan húsz évvel ezelőtt Erdélyből Budapestre költöztünk, a kárpát-medencei utánpótlás részesei lettünk, két gyermekünk pedig tovább javítja a statisztikát.

 

Munkáltatójával egyeztetett

IT-s körökben sokan ismerik az Oracle PR-vezetőjét, Kerekes Anitát, aki a multinacionális vállalatnál töltött pozíciója ellenére két gyermeket is vállalt, miközben a munkahelye is megmaradt. Igaz, terveit a munkáltatójával is megbeszélte, és a két gyermeket is úgy tervezte, hogy ne legyen köztük se túl nagy, se túl kicsi a korkülönbség, hogy még közösen nőhessenek fel, de ő maga ne hiányozzon túl sokat a munkából a gyermekvállalás miatt. Így három év különbség van a két gyerkőc között. Tudatosan tervezte a gyermekvállalást úgy, hogy fenn tudja tartani a szakmai, munkahelyi pozícióját, de a menedzseranyukák körében szokásos hat hétnél többet töltsön a babákkal. Első gyermekével egy évig volt otthon (ez idő alatt egy külsős ügynökség látta el a munkáját), ezután két évet dolgozott a második baba születése előtt. A munka alatt szerencséje volt, mert anyósa vállalta az anyapótló szerepet. A második gyermekkel is egy évet maradt otthon, majd miután munkába állt, bébiszittert alkalmaztak. Munkatársai, felettesei is megértették, hogy családot szeretne alapítani, miközben a szakmai életét sem kívánja feladni. Rugalmas munkavégzési formákat biztosítottak számára az átmeneti időszakokban, de azután is a megszokott feladatait kellett elvégeznie. Nem szalagmunkát végez, és nem kell a kártyát sem lehúznia az irodában, az elvégzett munka és az eredmények számítanak. Ez azzal jár, hogy állandóan dolgozik. Beszélgetésünkkor épp egy amerikai csapattal kellett egyeztetnie, így este hétkor volt a következő megbeszélése a tengerentúli teammel. Igaz, az is belefér, hogy adott esetben csak 11-kor kezdje el a munkát. Harmadik gyermeket már nem tervez, de amikor felmerül a téma családi körben, férje érvként hozza fel, hogy a nagycsaládosoknak nagyobb adókedvezmény is jár.

 

Vagy dolgoznak, vagy gyermeket nevelnek

A PR-vezető kiváltságos helyzetben van. A magyar nők választásra kényszerülnek, vagy dolgoznak, vagy pedig gyermeket nevelnek – véli Vajda Róza szociológus, az MTA munkatársa, akinek előadását egy, a TASZ által szervezett családügyi konferencián hallgattuk meg. Szerinte az intézkedéseket nem a szülés ösztönzésére kellene összpontosítani, hanem a munkavállalók jólétére, ami majd magával hozza a születések számának növekedését is. Az általa ismert kutatások azt mutatják, hogy ahol kisebb a férfiak és a nők közötti egyenlőtlenség a munkaerőpiacon, ott magasabb a születésszám.

A képzetlen munkavállalók egy része belemenekül a gyermekvállalásba, és gyakori, hogy a gyermek mellett a nők tartósan vagy végképp kiszorulnak a munkaerőpiacról. A munkaerőpiac rugalmatlan, hiányoznak a munka és magánélet egyensúlyát megteremteni hivatott intézkedések. Sokan – még a magasabb képzettségű nők is – a gyermekvállalásban a szegénység kockázatát, a kiszolgáltatottságot látják, vagy egyszerűen csak az önállóság megszűnésétől tartanak.

A nők foglalkoztatását kellene jobban segíteni Szikra Dorottya szociálpszichológus szerint is. A szakember úgy fogalmazott: ahol a szociálpolitika, az állam a nők munkahelyi elhelyezkedését segíti, ott a nők az első gyermek után másodikat és harmadikat is mernek vállalni.

Három gyermekben általában csak egy szűk réteg gondolkodik, jellemzően a társadalom tetején és alján lévők. A kormányzati intézkedések kidolgozásakor a középosztály szempontjait kellene leginkább figyelembe venni, hogy esetükben ösztönözzék legjobban a több gyermek vállalását.

Eljött a Családok éve

A kormány az idei, 2018-as évet a Családok évének nyilvánította. A politikai intézkedések mellett olyan szimbolikus gesztusokra is sor kerül, mint például új, a családok évére emlékeztető hátoldallal látják el az 50 forintosokat, de kibocsátottak egy-egy érmét a gyűjtőknek is: ezüst 10 ezrest és színesfém 2000-est.

Komoly támogatást jelent a családi otthonteremtési kedvezmény, vagyis a CSOK, de csak a három gyermekeseknek és a magasabb fizetéssel rendelkezőknek. Több olyan családot is látok a környezetemben, akik új házba költöztek és az autójukat is lecserélték a harmadik gyermek születése után, vagyis már jobb anyagi körülmények között élnek.

Hogy ezekben a családokban a kedvezmények nélkül is megszületett volna-e a harmadik gyermek, azt csak találgatni lehet, a népességkutatással foglalkozó szakemberek sem tudják a pontos választ. A statisztikai adatok nem mutatnak jelentős gyarapodást a gyermekek számában az elmúlt időszakban. A CSOK feltételeit 2015 végén módosította a kormány, 2016-ban 93063 baba született Magyarországon (vagyis picurkával több mint a 2015-ös 91690), míg 2017-ben csupán 91600 új gyermek látta meg a napvilágot.

Az adatok szerint 1980 volt az utolsó év, amikor még gyarapodott a lakosság, 1981 óta folyamatos a fogyás itthon, azóta egy millióval csökkent a magyarok száma.

 

Menedzser férfi, a sok gyermekes

Hogy valóban a karrier és a gyermek között kell választania a nőknek, azt egy kutatás is alátámasztja. A 2011-es népszámlálás adatait feldolgozva kiderült, hogy a vezető beosztású férfiak esetében a termelékenységi ráta 2 gyermek feletti. A listát az általános orvosok vezetik, majd sorban következnek a vezetők – legyen az egészségügyi szervezetnél, helyi önkormányzatnál, üzleti szolgáltatásnál, társadalmi szervezetnél, pénzintézetnél. Ezzel szemben a nők esetében a vezető foglalkozások a lista alján foglalnak helyet 1,3 -1,4-es termelékenységi rátával. Így például kevés gyermeke van a személyzeti vezetőnek, a lapkiadónak vagy szerkesztőnek, a kulturális egység vezetőjének, a jogásznak, jogtanácsosnak, a PR-tevékenységet végzőknek és az újságíróknak is. Ugyanakkor például a szemétgyűjtő, az utcaseprő nőknek 2,91 gyermekük van átlagosan a statisztikák szerint, ahogy sok gyermekkel rendelkezik az egyszerű mezőgazdász, házi gondozó vagy húsfeldolgozó is.

 

Azok a rideg számok...

Magyarországon egyébként az elmúlt időben nőtt a teljes termékenységi arányszám, ez a szám egyszerűsítve az egy nő által szült átlagos gyermekszámot jelzi. A 2011-es években ez az arány 1,2 körül volt, míg 2017-ben 1,5-re nőtt (ugye, a meglévő lakosságszám fenntartásához 2-es arányra lenne szükség). A növekedés részben magyarázható a kormányzati intézkedésekkel. Hazánkban 37 éve csökken a gyermekek száma, ami azt jelenti, hogy egyre kevesebb a gyermeket szülni képes (vagy akaró) nő – és azt is jelenti, hogy kevesebb nő szüli meg (többnyire) ugyanazt a gyermekszámot, mint a korábbi évek nagyobb nőcsoportja. A kutatók az okok közé sorolják még azt a tényt is, hogy az utóbbi időben stagnált az első gyermeket szülők életkora. Ez azért jó hír, mert minél hamarabb kezd el gyermekeket szülni egy nő, annál biztosabban lesz több gyermeke.

A gyermekvállalást az iskolai végzettség, a munkaerőpiacon betöltött pozíció, a vallási nézetek is befolyásolják. Például az alacsony, nyolc vagy annál kevesebb osztályt végzettek körében magasabb a termelékenységi ráta – azért, mert korábban kezdenek el gyermekeket szülni az átlagnál, így van idő arra, hogy több gyermek szülessen. A nők és a férfiak tekintetében nagy különbség van ezen a téren: az alacsony iskolázottságú nők több gyermekkel rendelkeznek, mint a férfiak. Az ok az anyagi helyzetben keresendő, hiszen a nyolc általános osztályt végzetteknek valószínűleg kevésbé jól fizető munkájuk van, így férfi létükre a házasság szempontjából nem bizonyulnak kelendő párnak, nem tudnak családjuknak megfelelő anyagi körülményeket biztosítani.

 

Munka is meghatározza a gyermekek számát

Hasonlóan nagy a különbség a magas iskolázottságú férfiak és nők esetében, itt a férfiak javára. A jól szituált, jól kereső férfiak kelendőek a „párkapcsolati piacon”, sok gyermeket nemzenek, míg a magas végzettségű nők nem könnyen találnak maguknak párt, és eleve sokkal idősebben lesznek anyák, így nincs esélyük több gyermeket szülni. Az érettségizett szülőknek van a legkevesebb gyermekük, míg a főiskolai diplomával rendelkezők az átlagos gyermekszámú családok közé tartoznak – a férfiak és nők között egyik végzettség esetében sincs különbség. A végzettség pedig a karrierrel áll szoros összefüggésben, vagyis a vezető beosztású nőknek és az alacsony beosztású férfiaknak kevés a gyermekük, így a nőknek tényleg választaniuk kell a karrier és a család között. Az iskolázottság és a kor mellett még a világnézet, a vallásosság is befolyásolhatja a születendő gyermekek számát, ám Makay Zsuzsanna szerint érdekes, hogy a vallásos nők az átlagosnál több gyermeket terveznek, ám a megvalósítás nekik is hasonló arányban sikerül, mint a nem vallásos lakosság esetében.

 

Külföldön jobb szülni?

Bár a magyar születési statisztikákba nem számolják bele, de tény, hogy sok magyar anyuka külföldön szüli meg gyermekét. Makay Zsuzsanna, a KSH Népességtudományi Intézetének munkatársa szerint az adatok azt mutatják, hogy a 2011-ben Nagy-Britanniába kivándorolt magyar állampolgárságú nők termelékenységi rátája magasabb volt a magyar rátánál (1,63 vs. 1,24). Az okok nem írhatók egyértelműen a jobb családtámogatási rendszer vagy a jobb életkörülmény javára. Eleve a fiatal, nemzőképes, párkapcsolatuk elején lévők vándorolnak ki. Azt sem ismerjük, milyen helyzetben élnek külföldön a magyarok: a nők is dolgoznak vagy „csak” férjüket kísérték el a jobb munkahelyre és saját munkanélküliségüket kihasználva előbbre hozták a gyermekvállalást. Vagy esetleg a jobb anyagi helyzet ösztönözi őket a gyermekvállalásra? Csak találgatni lehet.

 

A közösségi oldalak segítségével megkérdezett ismerőseim (és azok ismerősei) szerint se kizárólag a jobb anyagi körülmények miatt szülnek a nők gyermeket. Szalai Viktória komoly fizikai munkát végzett Angliában, így első terhessége alatt emiatt elvesztette a babáját. Az orvos azt tanácsolta neki, hogy várjon a következő terhességgel még, de gyorsan jött az új baba. Szerencsére ekkorra magasabb pozícióba került a munkahelyén, már irodai munkát végzett, így jobban tudott a magzatra is vigyázni. Angliában szült, a kórházban minden körülménnyel (az ellátással és a dolgozókkal is) meg volt elégedve. Azonban nagyon hamar szembesült azzal, hogy bizony sokba kerül a gyermek, bölcsődét kell fizetni két napra (ez átszámolva 170 ezer forintba kerül havonta), kevés a szociális támogatás és autót is kellett vásárolnia. Nem szűkölködnek, de a gyermek születése után a párnak már jobban be kell osztania a pénzt. Amíg külföldön dolgoznak, nem terveznek második gyermeket.

Egy másik friss anyuka az egészségügyben dolgozott Angliában, éppen szülészeten, és az ottani körülményeket bennfentesként ismerve ragaszkodott ahhoz, hogy Magyarországon adjon életet gyermekének. Nem a pénz miatt ment külföldre dolgozni, a kalandvágy hajtotta. Amint párjával összegyűjtenek annyi pénzt, hogy itthon kertes házat vásárolhassanak, hazaköltöznek.

 

Máltán mediterrán a hangulat

Mint fogalmaz, a magyar politikai és társadalmi valóság miatt költözött külföldre és találta meg második otthonát családjával együtt Máltán Odrovics Szonja, aki UX-kutatóként és termékmenedzserként keresi a kenyerét. Második gyermekük útjában itthon sem állt volna semmi, ha mégis itt lett volna terhes, az csak felgyorsította volna a külföldre költözés folyamatát. Málta egyébként nem bánik túl bőkezűen a kismamákkal – igaz, a déli fekvésű, mediterrán szigetországban nincs szükség extra kormányzati intézkedésre ahhoz, hogy az emberek sok gyermeket szüljenek. A napsütötte vidék, a meleg éghajlat, a kiszámítható, nyugodt, ráérős környezet (ha elfelejti az ember befizetni a számlát, három hónap elteltével figyelmeztetik először, de mindez fordítva is igaz: nem sietik el a különböző ügyek intézését a hivatalok), a megfelelő közbiztonság is mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy az anyukák gyermekvállalási kedve már a húszas éveik elején megjöjjön, extra ösztönzők nélkül.

Odrovics Szonjának a magyar támogatási rendszerből a hosszú szülési szabadság hiányzott leginkább, kisfiát négyhónapos korában bölcsődébe kellett, hogy adja. A teljes munkaidős irodai munkát nem bírta hosszú távon, megegyezett az őt alkalmazó céggel, így most más cégeknek szabadúszóként, home office-ból dolgozik. Ugyanis a fizetett szabadság fejében az anyukának vállalnia kell, hogy visszamegy dolgozni egy évig, közös megegyezéssel vagy a szabadságpénz visszafizetésével azonban ez a kötelezettség kiváltható.

 

Chipkártyás babák

A bölcsődék fizetősek Máltán, de ha a szülők dolgoznak, akkor az állam a munka idejére (plusz az oda- és a visszaútra) teljesen megtéríti a költségeit. Chipkártyás rendszerrel tartják nyilván, mennyi időt tölt a gyermek a bölcsődében: csipogtatni kell a kártyát, amikor viszik és hozzák a babát. A túlórát viszont ki kell fizetnie a szülőknek, és akkor sem vállalja át a költségeket az állam, ha extra sokat hiányzik a bölcsődéből a gyerek (azt, hogy a kicsik gyakran betegek, beleszámították ebbe az időbe).

Az egész máltai rendszer az amerikai berendezkedésre emlékezetet, ahol az anyukáknak nagyon kevés a fizetett szabadsága, és sokan már két-három hét után visszamennek dolgozni, mert kell a pénz vagy mert karriert (is) szeretnének építeni. Az okok változatosak. Emellett az a tradicionális felfogás is megtalálható, hogy a dolgozó férfiak tartják el az otthonülő anyukákat és a gyermekeket. Azért családtámogatás persze jár a gyermekek után, ennek mértéke fillérre pontosan megegyezik a magyar családtámogatás összegével. Kora miatt Szonja már nem vállalna több gyermeket, azonban azt látja, hogy a kinn élő magyar családoknál sorra születnek a babák. Nagyobbik lánya jóvoltából az oktatási rendszerre is van rálátásuk: magániskolába járatják, melynek költségét leírhatják az adójukból. Egy percre sem bánták meg, hogy külföldön kezdtek új életet.

Kis CSOK-statisztika

Az idei márciusi adatok szerint a kedvezménnyel 68 ezer családnak, vagyis 270 ezer embernek 190 milliárd forinttal segítettek az otthonteremtésben. Az országon belül a budapestiek és a Pest megyeiek a legaktívabbak a CSOK-igényléseket tekintve: az igénylések 14-14 százaléka érkezett ezekből a térségekből, és a támogatási összeg szerint is a főváros és Pest megye áll az élen. A legkevesebb igénylés Tolna, Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád megyéből érkezett, az összes igénylés 3, 2 és 1 százaléka.

 

Mitől függ a gyermekvállalási kedv?

A gyermekek születése, a gyermekvállalási kedv alakulása mindig is komplex kérdés volt és az is marad. „Kutatásainkból az derül ki, hogy az anyagi helyzet befolyásolja elsődlegesen a gyermekvállalási kedvet, ezután következik a lakáshelyzet, a munkapiaci és párkapcsolati helyzet, mint befolyásoló tényező” – mondja Makay Zsuzsanna. A politikusok anyagi ösztönzők segítségével igyekeznek a gyermekvállalási kedvet elősegíteni, de ezek hatása nem egyértelműen kimutatható. A demográfus szerint annyi biztos, hogy az anyagi ösztönzők elvonása azonnal meglátszik a születésszámok (kedvezőtlen) alakulásán, ugyanakkor az anyagi ösztönzők megteremtése nem vált ki olyan (kedvező) hatást, amely azonnal kimutatható lenne. Hasonló intézkedések a házasságkötések számának növelése érdekében már rögtön meglátszanak a statisztikai adatokban. A kutató szerint a gyermekvállalás hosszú távú döntés, amit sok tényező befolyásol: milyen munkavállalási lehetőségek vannak; mennyire rugalmas vagy rugalmatlan a piac a gyermekes munkavállalókkal szemben; vannak-e elérhető bölcsődei helyek; milyenek a lakhatási lehetőségek. Az arányaiban nagyon magas juttatás sem biztos, hogy azonnal és jelentősen növekvő irányba mozdítaná a születések számát, hiszen még ha minden körülmény adott is a gyermekvállaláshoz, akkor is várni kell, míg a vágyott gyermek megszületik.

 

Sok gyermek, változatos okok

Visszatérve a megkérdezett ismerősökre, az ő példájukon keresztül is szerettem volna látni, mennyire befolyásolják a különböző kedvezmények a szülési kedvet. Az egyik ovis-iskolás anyuka négy gyermek és egy fél tanári állás között logisztikázik – már a legkisebb is oviba jár. Azt mondja, nem a kedvezményekért szülte a gyerekeit, de nagyon jól jött a támogatás. A harmadik gyermek születése után egy hónappal lépett életbe a családi adókedvezmény, és meg is érezték a hatását: ahogy fogalmazott, olyan, mintha még egy ember dolgozna a háznál. A férje középvezető egy multinacionális vállalatnál, így az adókedvezményt teljes egészében ki tudják használni. Azóta kifizették a hitelüket a házra, az autóra, és elkezdtek takarékoskodni is: két lakáskasszát indítottak, és nyugdíjbiztosításuk is van. Újabb gyermeket nem terveznek, de ha „becsúszna” egy, biztosan megtartanák. Egy másik anyuka – aki immár negyedik gyermekét várja, és reménykedik, hogy a három fiú után végre lány is érkezik a mélyen vallásos családba – azt mondja, a kedvezmények, a CSOK náluk sem befolyásolták a gyermekek számát, de segített rajtuk: most új házba szeretnének költözni, hiszen hatan a kis panellakásban már nehezen férnek el… Nos, ha a cikk elején feltett kérdések költőiek, akkor bizony egyelőre marad a sötétben tapogatózás. (Szó szerint.)

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2028 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Poór Károly

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4834 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:SERCO Informatika Kft.

A legkeresettebb cégek: