Menü
58_Depositphotos_53749823.jpg
Forrás: ITB

Kitört a nyár, a gyerekeknek felszabadul egy csomó ideje, ezt az időt pedig mind szívesebben töltik a számítógép/mobiltelefon előtt, akár internetezéssel, akár játékkal. A szülő meg kétségbeesik: miért nem mozdul ki ez a gyerek, miért nem találkozik a barátaival, miért nem csinál valami értelmeset, mint ahogy én csináltam annak idején?

A kérdés persze kissé képmutató, mert a szülő esetleg titkon még egy kicsit örül is: amíg a gyerek otthon van a gép előtt, nem kerül bajba, nem keveredik rossz társaságba. De az mégsem lehet a cél, hogy a nyár nagy részét valamilyen képernyő előtt töltse a kamasz (még ha esetleg igény lenne is rá az érintett részéről). Mit lehet ilyen esetben tenni? Engedni? Tiltani? Korlátozni?

 

Tiltani nem érdemes

A kérdés alaposabb megválaszolásának érdekében rögtönzött, reprezentatívnak nem nevezhető felmérést végeztünk ismerősi körben. Elsősorban olyan szülők válaszoltak, akiknek kiskamasz (10-16 év közötti) gyermekeik vannak, így a kérdés korántsem csak elméleti szinten érinti őket, hanem a mindennapok részét képezi.

Szinte egyöntetű a vélemény, hogy a teljes tiltásnak nincs értelme. „Nincs értelme megtiltani, hiszen nem ellenőrizhetem mindig, mindenhol. Így struccpolitikának tartom, hogy amit nem látok, az nincs. Nincs tiltás, nincs édes gyümölcs” – fogalmaz egy anyuka. Hasonlóképpen vélekedik az a szülő is, aki azzal sem ért egyet, hogy a felsős gyerekektől az iskolában tanítás előtt elveszik a telefonokat. „Emiatt nem fognak többet beszélgetni vagy játszani, legfeljebb képmutatásra és csalásra tanítják meg őket”, írja.

Abban is hasonló egyetértés van, hogy ezzel együtt sem lehet teljesen szabadjára engedni a géphasználatot/netezést, legalábbis kisebb korban (az is látszik, hogy az életkor emelkedésével általában enyhül a szigor, és 16-18 év körül megszűnnek a korlátok). Korlátokra, szabályokra szükség van, mondják a szülők, ezek a szabályok pedig sokfélék lehetnek.

 

Korlátok között

Ahol a szülő ért egy kicsit az informatikához, technikai korlátokat is be lehet vetni. Beállítható az otthoni router úgy, hogy csak adott időszakban engedje a netezést. Az is megoldás lehet, ha a gyerek a saját gépén sem kap rendszergazdai hozzáférést, azt a szülő megtartja magának. Így a számtalan internetes biztonsági program bármelyikét telepítve beállítható, hogy a géppel mikor lehet csatlakozni a világhálóra – ráadásul a nemkívánatos tartalmak is letilthatók, és megakadályozható, hogy a gyerek meggondolatlanul telepítsen valamilyen káros programot.

A műszaki megoldásoknál persze többet érhet, ha kölcsönösen elfogadott (és betartott) konszenzus alakul ki szülő és gyermek között. Megállapodhatnak, hogy naponta mennyit lehet netezni/játszani – kisebbeknél ez általában egy órát jelent naponta, persze csak akkor, ha már az előírt feladataival, a leckével készen van. Nyáron nincs rendszeres házi feladat, de ilyenkor is lehetnek olyan feladatok (kötelező olvasmányok, otthoni munka), amelynek elvégzéséhez köthető a számítógéphasználat. Működhet az is, ha nem napi, hanem heti időkeretben állapodunk meg. Ilyenkor lehet hosszabban, akár fél napokat is gépezni (akár online játékokat játszani), de ha kimerül a keret, akkor arra a hétre már nincs gép…

Kire ütött ez a gyerek?

Ha a szülő értetlenül áll gyereke szabadidős – látszólag céltalan és haszontalan – tevékenysége előtt, nyugtassa meg a tudat, hogy közel fél évszázada is hasonló volt helyzet. Janikovszky Éva 1974-ben írta az alábbi sorokat egy kamasz szájába adva a szavakat, és ha a magnót számítógéppel vagy mobiltelefonnal helyettesítjük be, ma is megállnák a helyüket:

„Az én koromban se apukám, se anyukám nem heverészett világos nappal a rekamién, nem ült a földön görbe háttal a magnó mellett, hanem ebéd után azonnal nekifogtak a leckének, aztán ahogy befejezték, szaladtak ki a szabadba, és szívták a jó levegőt. Énszerintem azért, mert se apukámnak, se anyukámnak nem volt magnója.” (Kire ütött ez a gyerek?)

 

Okosan használni

Azt is érdemes figyelembe venni, hogy mire használja gyermekünk a számítógépet/okostelefont. Lehet persze vég nélkül Youtube-videókat nézni és online játékokat játszani, de ennél jóval bővebbek a lehetőségek, az pedig már valahol a szülő felelőssége, hogy ezekből a lehetőségekből mit ismertet meg csemetéjével. A Youtube-on is vannak csatornák, ahol különféle kézműves technikákat mutatnak be, könnyen elkészíthető ételeket főznek meg – ezek még ösztönzést is adhatnak, hogy álljon fel a gép elől, és próbálja ő is megcsinálni, amit látott.

A filmek, sorozatok nézését össze lehet kapcsolni a nyelvtanulással. Vegyük rá a gyermeket, hogy angolul (németül, franciául) nézze a filmet, először magyar felirattal, aztán ha már jobban tudja a nyelvet, angol (német, francia) felirattal. Próbálja meg kedvenc fotóit, vagy ha a gép megfelelően erős, videóit szerkeszteni. A játékok között is van, ami fejleszti a kreativitást (például a MineCraft), hogy a programozást tanító játékokról már ne is beszéljünk…

Végül azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a gyerekeink (akár tetszik, akár nem) más világban élnek, mint anno mi. A mostani negyvenes generáció számára a közösségi élet abból állt, hogy „lemegyek a térre találkozni a haverokkal”. A mai kamaszok számára ugyanez már inkább a „chatelek egy jót a haverokkal” – fogalmazott egy informatikus apuka. Nem biztos, hogy gyengébbek a személyes kapcsolataik, mert kevesebbet találkoznak személyesen – sőt, a könnyű online kapcsolattartás lehetősége, akár egyszerre többekkel is, segíthet elmélyíteni ezeket a kapcsolatokat.

 

Ha van alternatíva

Mondani sem kell, hogy a szülő példája és iránymutatása kulcsfontosságú abból a szempontból, hogyan viszonyul gyermeke az internethez. Ha a szülő is állandóan a gépen, telefonon lóg, nehezebb megértetni a gyerekkel, hogy neki miért nem szabad ugyanazt csinálni. „A szülők fejében kell rendet tenni”, mondja egy 10 éves lány édesanyja.

Minél kisebb a gyermek, annál fontosabb, hogy a szülő tudja, mit néz és mit csinál az interneten. Mint az élet minden területén, ebben is a kommunikáció és a bizalom a kulcsszó: beszélgessen a szülő és a gyerek arról, hogy mit néz a neten, milyen közösségi oldalakon van fent, milyen appokat használ, mi az aktuális „menőség” azokban az online körökben, ahol a gyerek mozog. El kell fogadni azt is, hogy a kamaszgyerek valószínűleg otthonosabban mozog az internet világában, mint maga a szülő – nem szégyen tanácsot kérni sem.

A legbiztosabb módszer a gyerekek elcsábítására a számítógép elől mégis az, ha offline alternatívát kínálunk nekik. Év közben és különösen nyáron legyenek olyan programok, amelyek érdekességben felveszik a versenyt a Facebookkal. Ezek egy része persze pénzbe kerül (nyári táborok, zeneórák, sport, egyebek), de egy kis odafigyeléssel minden család képes olyan közös programokat szervezni, ahol nem a technikáé a főszerep.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2028 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Poór Károly

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4834 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:SERCO Informatika Kft.

A legkeresettebb cégek: