Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


Eseménynaptár

előző hónapkövetkező hónap
06_evolution_420
Forrás: ITB

Igen sokat hallani már a viselkedés alapú stratégiákról. Egyre többet, egyre többen cikkeznek, adnak interjút, hallatják hangjukat fórumokon, konferenciákon. Nem meglepő, hiszen egyrészt a piaci lépéselőny formáit minden időben keresik az okos menedzserek, és ezek közül a személyiségtípus-beazonosításon alapuló, kvázi a génekig hatoló gondolkodásmód nyilván jó megoldás lehet.

Nagyon leegyszerűsítve a gondolatot: a viselkedés alapú üzleti gondolkodásmód az embert helyezi a fókuszba. Méghozzá az üzletembert, akinek először definiálja komplex személyiségét, majd meghatározza az adott személyiség erősségeit, gyengeségeit, és ezekből vonja le következtetéseit, adja tanácsait.

 

-
 

 

Milyen következtetésekre is gondolunk? Konkrétan rámutat arra, hogy melyek a magánéletben, illetve az üzleti szférában, az elemzett személy által legsikeresebben bejárható utak. Az üzleti életben akár egyértelmű gazdasági területről vagy pozícióról, a magánélet esetében pedig a társválasztás vagy épp a gyermeknevelés területén adhat igen jó útmutatót. De ahogy a rendszerek fejlődnek, egyre inkább szélesedik a felhasználási területek horizontja előttünk.

De hogyan lehet egy személyiségtípus-elemzésből eljutni odáig, hogy a gyermekem nevelésénél vagy épp a menedzsmentem irányításánál mik lehetnek a legfőbb erényeim, legnagyobb gondjaim? Minden személyiségtípus-elemzés arra „hajt”, hogy az adott személy lehető legkonkrétabb döntéshozatali mechanizmusát felvázolja. Milyen szituációban, milyen döntést fog hozni és főként, miért is tesz így?

Ha a döntési folyamatot ismerjük, akkor figyelemmel lehetünk kódolt hibáinkra, azokat kijavíthatjuk, ha azt az adott életkörülményeink úgy kívánják. Aztán eljuthatunk arra  a szintre, amikor már túl sok „barkácsolás” lenne szükséges a hőn áhított boldog élethez, ezért területet kell váltanunk. Ebből kifolyólag minél később ismerjük meg személyiségünk valódi döntéshozatali sajátosságait, annál nehezebb és húsba markolóbb a váltás.

 

A metodika egyszerűsödése

Mondhatnánk azt, hogy személyiségelemzéseket igen sokféleképp tudunk végezni. Életem során már csak kíváncsiságból is rengeteg személyiségtípus-tesztet kitöltöttem, és gondolom, nem vagyok egyedül azzal az „imádattal”, amelyet az akár száznál több kérdést tartalmazó kérdéssor váltott ki belőlem, és amelynek persze már az elején tudtam nagyjából a „kódolását”. Aztán egyre jobban törekedtek a tesztgyártók arra, hogy az „alanyt” természetes környezetében érjék tetten, és nagy jövőt jósoltak a külső jegyek alapján történő beazonosításnak. A tesztek egyre rövidebbek lettek, és ezzel aztán lehetett vitatkozni, hogy melyik a leginkább profi hozzáállás. Ugye, a konzervatív elméletek szerint ami rövid, az nem lehet alapos.

A nagy pszichológiai homályban én első perctől kedve annak hittem, amit saját magam megtapasztaltam, kipróbáltam, értékeltem. Így, több ezer elemzésen túl, amikor végighaladtam a külső jegyek alapján történő beazonosítástól a rövid teszteken át a személyes – egyéni és kis csoportos – ellenőrzésen, úgy gondolom, hogy mindegyik metodikának megvan a helye az élet különböző területén.

Az nem túl okos ember például, aki azt mondja, hogy az öltözködés alapján nem lehet reális képet kapni egy ember személyiségéről, mert „azt veszi, amire pénze van”, vagy épp a „társadalmi normák befolyásolják” – hadd ne soroljam tovább az esetleges, az önértékelés elutasítására alkalmas frázisokat. Elhihetik, az öltözködésnek is megvannak az árulkodó jelei, amelyeket mindig az  adott lokalizáció, adott életkörülmények, pozíció stb. mentén lehet úgy értékelni, hogy a ruházat viselőjének legalább a fő embertípusát meg tudjuk határozni, ezzel gondolkodásmódjának, döntéshozatalának legfontosabb pontjait fel tudjuk vázolni!

A csoportnak is van lelke

Szépen, és nem túl gyorsan arra jöttünk rá a 3B-nél, hogy a személyiségtípussal történő felruházással nem állhatunk meg egy adott személynél. Képessé kell válnunk arra, hogy csoportokat értékeljünk: több személy együttes viselkedést, annak hatásait is. Persze, nem egyszerű a helyzet, hiszen egy döntéshozatalban más súllyal szerepel egy uralkodó vagy épp egy emberközpontú személy, hiszen érdekérvényesítésük drasztikusan eltérő. Nem mondanám a megoldásra, hogy egyszerű volt, de ma már alkalmas modellezésre, alkalmazható egy-egy társaság – csapat, csoport, menedzsment stb. – beazonosításánál.

Alapvetően kételkedő ember vagyok, de amikor saját szememmel látok felépülni milliárdos profitokat termelő üzleteket ezen elméletek mentén, akkor elő kell jönnie racionális énemnek, fejet kell hajtanom az ideológia előtt. És mivel pszichológiai rendszerünket állandóan fejlesztjük, a főhajtáson túlmenően a már bizonyított receptet elkezdjük beledolgozni a saját szisztémánkba. Aztán a rendszer építése idővel kiadja magából azt a tesztsort is, amely a legmodernebb igényeket is kiszolgálja kitöltője számára.

 

Hogyan és mire használjuk?

A viselkedés alapú elméletek minden esetben megálltak annál a pontnál, hogy a konkrét személyt beazonosították. Ezáltal persze igen komplex elemzést kapott a szerencsés tesztkitöltő, és egészen használható útmutatást is tettek elé, amely segítette is az életben való érvényesülését. De „eddig és ne tovább” alapon az okfejtések meg is álltak itt. Ennek köszönhető az, hogy a legtöbb ember mindezt a tudást elkülönülten kezelte élete során. Valahogy zajlik az élet, és akkor van egy ilyen információm magamról, maximum dolgozom a gyengeségeimen. Aztán ha még eredményt is értek el e téren, akkor sikeresnek is lehetett mondani a tanokat.

Én is így tettem, nem tagadom. Bár a nyitottság mindig megvolt részemről e rendszerekkel szemben, de mivel eléggé kritikus egyén vagyok, sok újat nem feltétlenül tudtak mondani számomra, de megerősítéseket is jó vagy épp rossz volt hallani. De az üzletembereknek – gondoltam én ezt először – mindenképp többre van szükségük! Ennek a tudásnak akkor van értéke, ha át tudják menteni a konkrét magán- vagy üzletiélet-folyamatokba. Ahhoz viszont az önismeret, egy személy ismerete önmagában kevés.

A következő elem volt a vásárlási döntések jobb megértése, hiszen ez az egész döntéshozatali maszlag arról szólt alapjaiban, hogy egyre inkább olyan terméket vagy szolgáltatást hozzon ki az elemzett menedzser a piacra, úgy értékesítése és kommunikálja azokat, hogy a lehető legnagyobb sikert érje el. Ehhez viszont már nem volt elegendő a személyek beazonosítása, kellett a termékek és szolgáltatások személyiségtípus-jegyeinek definiálása is. Olcsó poén, hogy egyszerűbb lett volna az autókkal is tesztet töltetni, de nyilván járhatatlan ösvényre tévedtünk volna. De ha tovább gondoljuk, akkor azt az autót is megalkotta, kitalálta valaki vagy valakik, és azt meg fogja vásárolni valaki. És akkor már ismét személyekről beszélünk, márpedig személyeket tudunk azonosítani.

Akkor tehát nagyon egyszerűen definiálni kell azokat a kulcspontokat, amelyek alapján a különböző személyiségtípusok megvásárolják termékeiket és szolgáltatásaikat. Igen hosszú tesztelés után egyszerűvé vált a képlet, és meghatároztuk például, hogy milyen egy „uralkodó típusú termék”.

 

Csak egy ugrás a …stratégia!

Megvan tehát a személy beazonosítása, a személyekből álló csoportok beazonosítása. Akkor már tudjuk azt, hogy az adott személy – piaci igényeken alapuló módon természetesen (vagy nem) – az ő személyisége által diktált termékeket és szolgáltatásokat fogja kifejleszteni, megalkotni. Azt a menedzsment, az értékesítési csapat a saját személyiségük által diktált módon fogja piacra vinni, kommunikálni. Így nagyon egyszerűen lekövethető, hogy a megalkotott termék, a hozzárendelt kommunikációval egy adott személyiségtípust fog leginkább megérinteni.

Innentől a viselkedés alapú elméletek üzleti stratégiában történő felhasználása már evidencia, hiszen a stratégia – ha akarjuk, ha nem – jelen van. Vagyis a viselkedés alapú üzleti stratégia nem azt mondja meg, hogy kedves önmegvalósító típusú cégtulajdonos, önmegvalósító típusú dolgokban hiszel!

Illetve megmondja ezt is, de ez még nem az a bizonyos csodafaktor. A nagy dolog az, amikor arra  mutat rá, hogy mennyire és miért ferdült az eredeti gondolat – ehhez kapcsolódóan a személyiségtípus-üzenet – a különböző állomások során, és hogy ezt a folyamatot hogyan kell profin és szigorúan véghez vinni. Hol vannak a buktató pontok – vagy egy múltbéli projekt esetében – min állt vagy bukott a siker?

Több száz stratégiaalkotó meeting után elmondhatom, hogy a viselkedés alapú elmélet az igazi felhasználója kezében valóságos „életstílussá” alakul át, amelynek középpontjában a felhasználó áll, ezzel gondoskodva arról, hogy ő tényleg elérje a célját.

 

-
 

 

Ha már életstílus, akkor kezeljük is úgy!

Sokan vagyunk úgy vele – nyilván személyiségtípus-függő a dolog –, hogy amikor elértük célunkat, akkor jóllakunk. Motivációs preferenciaskálánkon múlik, hogy kit, mi lök tovább egy-egy új cél meghatározásához. Ennek az alaptézisnek köszönhető az, hogy a 3B-nél új irányokat határoztunk meg.

Az egyik irányt úgy fogalmaznám meg, hogy a „személyiségtípus minél korábbi felismerése és menedzselése”, a másik pedig a viselkedés alapú elméleti tudás vadonatúj területeken történő alkalmazása. A minél korábbi felismerés útja igen szoros kapcsolatban van a gyermekek személyiségbeli kérdésével. Igen intenzív kutatások folynak annak felderítésére, hogyan lehetne a legkorábban, akár már születéskor beazonosítani a főbb személyiségtípus-irányokat. Aztán innen kiindulva, hogyan lehet megvédeni a gyermekeket a „káros” – általában a felnőttek, szülők, nevelők, pedagógusok kényelmét elősegítő, de a gyermek későbbi életét kedvezőtlenül befolyásoló – személyiségtípus-módosulásoktól. Hogyan lehet elkerülni a rossz szakmaválasztást, és hogyan lehet az adott gyermek számára legnagyobb sikert ígérő utat már általános iskolában meghatározni? Hogy ne járjanak úgy, mint szüleik, nagyszüleik, akikkel mi már adott esetben menedzserként találkozunk, és önmegvalósító létére épp egy pénzügyi területet irányít, ahol biztosan kudarcra van ítélve vagy az üzleti karrierje, vagy a magánélete, vagy mindkettő.

Idén igen komoly lépéseket szeretnénk megtenni az oktatás területén, hogy a magyar gyerekek is fel legyenek vértezve ezzel a tudással. A másik fontos irány számunkra a sport. Az első kutatások, projektek már több éve futnak külföldön, megvannak az első sikerek, sőt az első hazai együttműködés is célba ért már.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2074 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Németh Péter

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4964 cég szerepel adatbázisunkban.

A legkeresettebb cégek: