Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


Eseménynaptár

előző hónapkövetkező hónap
22_SeaKayak2_420
Forrás: ITB

Nagyon divatos manapság Hollywoodban sorozatot indítani. Egyre komolyabb összegeket, egyre nagyobb sztárokat vonultatnak fel a stúdiók, a magas nézettség és az ezzel járó magas bevétel céljából. Ha nem is az extra bevétel miatt, de úgy gondoltuk, hogy mégiscsak van létjogosultsága egy külön-külön is izgalmas, de együtt aztán meg valóban hasznos tartalomnak, amely az üzleti életben igen sokat előkerülő „tulajdonostárs” fogalomkörrel kapcsolatos.

Általános mondás volt annak idején nálunk, hogy „céget csak egyedül csinálj fiam!”. Az indoklásban mindig felsorakoztak az észérvek, melyek szerint a tulajdonostárssal mindig csak baj van, hiszen ha egy „idegen”, akkor természetesen a saját malmára akarja hajtani a vizet, ha pedig ismerős, ne adj’ Isten , „családtag”, akkor még inkább ezt teszi, csak a ismeretség álcája mögé bújva, ami talán még veszélyesebbé teszi számunkra a helyzetet. A mondások, nagy igazságok önmagukban is veszélyesek, mert vagy befolyásolnak bennünket arra, hogy bizonyítást találjunk a saját életünkből, vagy pedig arra késztetnek bennünket – személyiségtípusunkból adódóan –, hogy kivételek akarjunk lenni. Vagyis mindenképpen hatnak ránk

 

-
 

 

De ha ennyi érv szól az üzletben jelenlévő társak ellen, akkor miért akar egyáltalán akárki is ilyen rizikó faktort behozni az életébe? Jó kérdés! Nem lennénk a viselkedés alapú elméletek otthonában, ha erre nem személyiségtípus alapú választ adnánk!

Nagyon egyszerű a válasz. A komplex siker eléréséhez mindenkinek szüksége van társakra – ideig-óráig. Az már csak a személyiségünk kérdése, hogy egyrészt ezt megtaláljuk-e otthon, és kvázi a privát társunk biztosítja számunkra az üzleti önállóságot, vagy nincs ilyen szerencsénk, esetleg nem is törekszünk rá, és eleve társaságra vagyunk ítélve a vállalkozásunkban. Tehát az egyszerű válasz: társra mindenkinek szüksége van! Az ennél egy fokkal bonyolultabb megoldás pedig, hogy a teljes pszichológiai komplexitást egyedül, egy ember biztosan nem tudja prezentálni a munkatársak, a vevők, a piac felé, márpedig akkor a hiányponton – viselkedés alapon mindenképp – támadhatóvá válik a cég.

 

Tehát szükséges rossz?

Biztosan nem állítanám ezt. Szükségesnek bizony szükséges, de elevel elrendelten rossz semmiképp nem lehet egy üzlettárs az életünkben. Akkor miért is van az, hogy az esetek 99 százalékában – és talán most az arány nem is túlzó – mindenki elégedetlen legalább egy kicsit az üzleti partnerével?

Dehát miért is lenne ez az üzletben másként, hiszen hányan elégedetlenek a partnerükkel a magánéletükben? A fő kérdés, hogy valóban van-e okunk az elégedetlenségre, vagy mi generáljuk ezeket az okokat? Mindennek gyökere az elvárások meghatározása. Vagyis inkább az elvárások rögzítésének elmaradása…  „Nem vagyok boldog ebben a kapcsolatban!”, hallani nagyon sokszor párok egy-egy tagjától. Még az indok is megvan, amikor személyes beszélgetésekbe bocsátkozunk, akár a mi tanácsadói köreinkben belül is. Aztán van nagy meglepetés, amikor szembesítjük az alanyt azzal, hogy „örülj neki, ha ez a gondod, mert ez az igény – amely jelen esetben nem teljesült – a preferenciaskáládon a hetedik helyen szerepel, tehát ha csak ezt hiányolod, akkor az első hat rendben van. Ki mondhatja még ezt el manapság magáról az életben?!”

No igen, az elvárások rögzítése! Amikor üzleti partnert keresünk, annak megvan az oka. Minden személyiségtípusnál más az indíttatás. De megvan az ok, amellyel tisztában kell lennünk. Mint ahogy azzal is, hogy e magasabb rendű októl vezérelve, több, alsóbb rendű elvárásunk nem fog teljesülni. És ne lepődjünk meg ezen, amikor mindez az életben is, a „fronton” bekövetkezik.

 

Mindenkinek megvan a maga … társa

Sorozatunk végigveszi majd a különböző személyiségtípusokat aszerint, hogy melyek az alapvető viselkedésbeli jellemzőik, amikor tulajdonostársi pozícióba kerülnek az üzlet során. Megvizsgáljuk majd ezt abból a szemszögből, amikor mi vagyunk a társat keresők, és megnézzük, mi történik, amikor minket viselnek el, mind társ.

Fejlesztéseink során a legtöbb problémát a tulajdonostársakkal kapcsolatos kérdések okozzák számunkra. Nem is annyira számunkra, mint a megbízóink, mentoráltjaink számára. Jó hír, hogy ebben aztán nem sok a különbség egyébként a hazai és külföldi üzletemberek között. Ez a kérdés  mindenhol aktuális. A jó fejlesztési projekteknél pedig nyilván fókusztémává válik, hiszen a fejlesztés alapjait a megbízó mentorálásával rakjuk le. Ami lehetővé teszi számára azt, hogy ő – a többiekkel ellentétben – kristálytisztán lássa saját céljait, és a cég fejlesztését ezek mentén vezérelje, rendelje meg a tanácsadótól vagy épp mentortól. Ez olyan helyzeti előnyt biztosít számára, amelyet a többi tulajdonos először csak furán és értetlenül néz, aztán már nem tetszik nekik, aztán egyre inkább jelenik meg a tanácsadó vagy – személyiségtípustól függően – maga az előnyben lévő tulajdonos.

Kérdezhetnénk, hogy miért is érdemes külön beszélni a „társ” pozícióról az üzletben? Van-e egyáltalán különbség a különböző személyiségtípusoknál a hagyományos üzletemberi viselkedéshez képest? Van bizony! Társként megjelenni, társat igényelni magunk mellé mindenképp a pszichológiai fejlődésünk – gyengeségeink felismerésének – első, konkrét jele. Viszont, ha ez így van, akkor tegyük ezt kellő profizmussal, például viselkedéselméleti tudás birtokában!

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2074 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Németh Péter

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4964 cég szerepel adatbázisunkban.

A legkeresettebb cégek: