Menü
06_rumor_gossip_what_the_bible_says.jpg
Forrás: ITB

A jó vezető uralja a pletykát, ha tisztában van azzal, hogy egy vállalaton belül van formális és informális kommunikáció. Mind a kettőnek megvan a hasznos és haszontalan része, a vezető feladata megfelelően a maga javára fordítani mindet. Az online világ megváltoztatta, kiben bízhatunk, de tematizálta is a pletyka világát.

A kollégák többek között azért is pletykálnak a folyosón, mert a vezetőség gyakran visszatartja az információt. Szvetelszky Zsuzsannával, az MTA „Lendület” Recens kutatócsoportjának tagjával, a munkahelyi pletykáról szóló „Rejtett szervezetek” című könyv szerzőjével beszélgettünk.

 

– Az emberek szeretnek pletykálni. Ez belénk van kódolva?

– A bizalom érzése nagyon fontos alapszükségletünk, és csak azzal pletykálnak az emberek, akikkel úgy érzik, bizalmas viszonyban vannak. Idő kell ahhoz, hogy ez kialakuljon. Az online világ előtt azt mondhattuk, hogy akit szeretünk, abban megbízunk. Az online elérhető információk miatt ez megváltozott. Szeretett embertársainkban nem bízunk meg feltétlenül, mert kiderült róluk, hogy például ügyetlenül kezelik a digitális információmegosztó eszközöket, előfordult, hogy a bizalmas üzeneteket kikiabálták az egész világnak az interneten. Hasonló emberre nem bízzuk bizalmas dolgainkat. Ma azt szeretjük, akiben megbízunk.

– Néha a pletykában jól esik nagyot mondani.

– A pletykában élvezetet jelent, hogy a személyes interakció során kiszínezhetem, hozzá tehetem a saját véleményemet, formálhatom a másik ember imázsát. Például, ha késett a kolléga, hozzáteszem, hogy biztos azért késett megint, mert nem kelt fel időben, mert alapvetően lusta ember. Ugyanezzel a mozdulattal el is vehetem a pletyka élét: megint késett, de munka után beteg nagymamáját ápolja már egy hete, nem csoda, hogy reggel nehezen ébred.

Érdekes, hogy a mai modern életünkre egyaránt jellemző, hogy visszaszorul a pletyka, de generálja is az újabb közbeszéd témát. Visszaszorult, mert más, jellemzően városi életet élünk, nem vagyunk összezárva 300 emberrel a napunk minden percében, ahogyan az régen, falun jellemző volt. Ugyanakkor életre kelti és komplexebbé teszi, például láttam a neten, hogy nálatok dolgozott ez az ember, most jelentkezett hozzánk, mit tudsz róla.

– Érdekes, hogy online nem pletykálnak az emberek.

– Nem is nagyon lehet, csak e-mailes üzenetváltásokban, ahogy az a sorozatos vállalati adatszivárgások kapcsán napvilágra jutott levélváltásokból is kiderült. Három életünk van: egy intim, egy privát és egy nyilvános. Ma privátnak érzékeljük azt is, amit kiírunk a közösségi oldalunkra, holott ez már nyilvános, mert nagyon sokan elolvassák. Az emberek nem osztanak meg pletykákat a közösségi oldalakon, ösztönösen érzik, hogy az nem a bizalmas eszmecserék színhelye. A szóbeli pletykához az ember hozzáteheti saját személyiségét is. Online nem lehet pletykálni, ott nem látom a másik ember pupilláját, a testbeszédét, nem érzem az illatát.

Mi a pletyka?

A pletyka ismerhető szereplőről szóló, nem publikus információ, aminek a legfőbb jellegzetessége a terjedés. Ha nem érdekes, a másik fél gyakran nem is adja tovább, így ha nem terjed, nem is számít pletykának. A pletyka alanyai a közös ismerősök.

A pletyka egyértelműen hasznos, hiszen információt ad arról is, aki mondja. (Ha nem lenne hasznos, már rég kihalt volna vagy törvény tiltaná.) Ezzel szemben a rágalom, az intrika romboló hatású. A pletyka célja összetartani a közösséget, informálni a tagjai állapotáról. Alapvető sémája a háromszög, vagyis két ember egy távol lévő harmadikról oszt meg egymással bizalmas információt. Ez az információ lehet jó vagy rossz, a befogadó egyén szubjektív megítélése szerint. A pletyka lehet igaz vagy hamis. Ha utóbbi, akkor nem feltétlenül szándékos, ha mégis, akkor már rágalomról vagy intrikáról beszélünk.

 

– Melyek a legforróbb munkahelyi pletykatémák?

– A három ősi kategória a top helyezett: szex, hatalom, pénz. Ki van kivel és mióta, ez mindig is érdekelte az embereket. A hatalom kapcsán néha kiderül, hogy a portás is roppant fontos ember a cégnél. A pénztárcában is szeretnek turkálni az emberek, így pletyka szinten is érdekli őket, hogy ki mennyit keres. Emellett van még a kompetencia – ki mihez ért –, vajon miért kapta meg azt az adott területet, miközben soha nem is foglakozott vele. Kinek milyen a stílusa – csapnivalóan öltözik, a végtelenségig nyújtja a megbeszéléseket, nem szabad tárgyalásra engedni, mert mindenbe beleegyezik stb. Ott van az integráció témaköre, ki mennyire illeszkedett be a közösségbe – itt dolgozik két hónapja velünk egy szobában, de még nem szólt hozzánk. A deviancia is érdekes téma, bármi, ami a hivatalos norma szerint nem elfogadott.

Ne feledkezzünk el, hogy a hivatalos normaszegések mellett vannak nem hivatalos normaszegések is. Például egy munkahelyre hivatalosan reggel 9-re kell beérni, de fél tízig azért mindenki igya meg a kávéját, vagyis a nem hivatalos munkakezdés későbbre tolódik. Közben van olyan, aki beér kilencre, és fél tízig dolgozik, majd akkor kezdene el kávézni, amikor a többiek leülnek a gép elé – ez is normaszegésnek számít.

Szvetelszky Zsuzsanna szociálpszichológus, MTA
 

– Szakmai közösségi oldalakon kialakított, ellenőrzött imázs vagy a pletyka hatékonyabb?

– Az embert és a vállalatot az határozza meg szakmaiságában is, amiről a közösség azt tudja, hogy igaz. Hiába terjeszti magáról bármilyen közösségi felületen, hogy bizonyos tevékenységekben briliáns, megkerülhetetlen, ha a többieknek, a közösségnek az a tapasztalata, hogy ez nincs így. Ebben az esetben a közösség nem hisz az online felületen olvasható információknak. Egymás között megegyeznek, hogy az illető csak fényezi magát, nem szabad hinni neki. Nem éri meg nagyokat állítani magunkról, mert előbb-utóbb utolérik, és gyorsabban, mint a sánta kutyát.

– Mit tegyen a vezető a munkahelyi pletykával, foglalkozzon vele, hagyja magára ezt az informális kommunikációs csatornát?

– A jó vezető uralja a pletykát, ha tisztában van azzal, hogy vállalaton belül van formális és informális kommunikáció. Mind a kettőnek megvan a hasznos és a haszontalan része, a vezető feladata a maga javára fordítani mindkét kommunikációs csatorna előnyeit, tompítani a hátrányokat. Ha a pletyka támogatja a cég működését, akkor érdemes kiaknázni a benne rejlő lehetőségeket. Az informális kommunikációt egyszerűen, a formális kommunikáció, információ biztosításával lehet kiváltani. Ha a vezető időben ad információt a céget érintő változásokról, az új projektekről, átszervezésekről, akkor nem indulnak el az ezekkel kapcsolatos találgatások az emberek között. A kollégák azért beszélnek a folyosón arról, hogy hova és miért költözik az új csoport, mert nem kapnak elég információt a történésekről. Formális kommunikációval mindez uralható.

– Az a tapasztalat, hogy a magyar vállalatvezetőknél az információ olyan hatalom, melyet nem szeretnek megosztani az alkalmazottakkal.

– Gyakran nem is kell minden információt megosztani, például tőzsdei cég esetében ez lehetetlen, előírások tiltják. Azonban ebben az esetben is van lehetőség információval a helyzetet kontrollálni: ilyenkor a kommunikáció kommunikációjáról beszélünk. Egyszerűen azt kell kommunikálni, hogy mikor érkezik majd az információ – ez is megnyugtatja az embereket. Az ok nélküli hallgatás azonban rémületet kelt az alkalmazottakban, és elindítja a pletykát.

Ahol közösségi platformon pletykálnak

Munkatársaik elégedettségi felmérésében folyamatosan visszatérő panasz volt, hogy a felső vezetés eltávolodik a munkavállalóktól, nem értik a stratégiát, információhiány van a cégnél és egyébként sincs megfelelő felület a beszélgetésre, az intranetes felületek erre alkalmatlanok – meséli Füredi Júlia, HR szakember egy korábbi munkahelyi tapasztalatát. A pénzintézetnél a Facebook Workplace nevű közösségi megoldását választották a vállalati kommunikációs platformnak – ezt a felületet a magánéletben is sokan használták, ismerték. Első körben a vállalati hálózatkutatással azonosított véleményvezéreknek küldték ki a meghívót, és felkérték őket, használják a felületet, majd adjanak visszajelzést a tapasztalataikról. A tervezett egy hónap helyett csak egy hetet vártak a további meghívók kiküldésével – a folyosói pletykában visszatérő kérdés volt, hogy a többiek miért maradtak ki ebből a felületből.

A felület bevezetéséhez egy social media csapatot is létrehoztak, amelynek feladata volt megtanítani a platform használatát. A felülethez nem a magánéleti Facebook felhasználói fiókkal csatlakoztak az emberek, hanem külön erre a célra létrehozott azonosítóval.

A közösségi munkahelyi platform bevezetése óta eltelt egy év egyértelmű sikernek minősült: megindult a kommunikációs vérkeringés a vállalaton belül. Nemcsak az információ megosztására használják, hanem a korábban szótlan, bátortalan kollégák ezen a felületen oszthatják meg ötleteiket olyan témákkal kapcsolatban is, melyek nem feltétlenül tartoznak a munkakörükhöz. Az egy szakmához tartozók létrehozták saját zárt csoportjaikat, ahol kötetlenebbül beszélhetnek. A vidéken dolgozó munkatársak is jobban be tudnak kapcsolódni a vállalat vérkeringésébe; az információ hatékonyan terjed, a kis csoportok sikere a nagyvállalat sikere lett.

És nem, ez a közösségi oldal nem megszünteti a folyosói pletykát, hanem tematizálta azt. Azokat a dolgokat is meg tudják beszélni ezen a felületen, amelyek korábban informális csatornákon, pletyka szinten terjedtek, minőségi változást hozva a pletyka még létező mindennapjaiban.

 

– Függ a vállalatformától, hogy mennyire fontos a pletyka?

– Persze! A most divatos startup cégeknél nagyobb mértékű az informális kommunikáció, mint a formális, ez viszont csak egy adott cégméretig működik hatékonyan. A globalizáció is befolyásolja ezt a kommunikációs formát: egy multinacionális cégnél egy indiai és egy holland alkalmazott közös nyelve angol, ez azt jelenti, hogy ők angolul tudnak pletykálni, ami kevésbé szofisztikáltabb informális kommunikációt jelent. Az ember az anyanyelvén nagyobb biztonsággal pletykál.

– A vállalaton belül mindig van egy pletykafészek, aki tudni véli a dolgokat.

– Mindig vannak olyanok, akik alkatuknál fogva alkalmasabbak arra, hogy jobban terjesszék a híreket. Időt szánnak arra, hogy a többiekkel beszéljenek, meghallgassák őket, esetleg jobb a memóriájuk, megjegyezik a hallottakat és tovább is adják. Az emberek megbíznak bennük, nem közösítik ki őket. Ha mindig hamis információt adna a fő forrás, mindenki elkerülné, vákuum venné körül őt. Viszont, ha legalább 50 százalékos arányban eltalálja a tényeket, akkor már számítanak rá a kollégák. Gyakori, hogy a vezető asszisztense találja magát hasonló szerepben – mert hiteles információforrás mellett tartózkodik, és nem hivatalosan is elárulhat egy-egy információt. A rosszindulatú pletykát tőle sem tűrnék meg. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a sok munkahelyre jellemző fúrás, pozíció gyengítés, lobbi, egymás elleni áskálódás már teljesen más kategória, nem pletyka. A pletykát az egész csoport terjeszti, nem csak egy ember.

 

– Férfiak vagy nők pletykálnak többet?

– Nehezen mérhető, a becslések szerint azonban ugyanolyan pletykásak a férfiak is, mint a nők. Az elmúlt néhány ezer esztendő nagy részében a férfiak kezében volt az a hatalom, mely a kommunikációs hatalmat is jelentette. Ők mondhatták meg, ítélhették meg, hogy kik a pletykások. Így teljesen érthető, hogy a nőkről terjesztették, hogy pletykások, miközben valóban ők maguk is nagyon sokat pletykálnak. Ugyan nem olyan „jól”, mint a nők, mert ezt kevésbé volt alkalmuk annyit gyakorolni az informális kapcsolatok mentén. A nők jobban rezonálnak a testbeszédre, a metakommunikációra, és ezt is hozzárakják a pletykához.

– A munkahelyi pletyka nagy része nem is a munkahelyen történik.

– A sörözőben, golfozás, focimeccs közben is folyik a bizalmas beszélgetés, ezért közkedveltek például a konferenciák is. Mindez nemcsak a vállalati, hanem az iparági pletykában is fontos szerepet játszik, itt tudják meg az emberek, ki hova igazol át éppen, vagy (ha van szivárogtató) melyik cégnél mi a legnagyobb probléma. Van, aki szívesen beszél a saját vállalatáról úgy, hogy közben nem ad ki bizalmas információkat. Más viszont szereti sokkal jobb fényben feltüntetni magát társainál, így a jól informált szerepkörben tetszelegve elárul bizalmas adatokat.

– A kirúgott alkalmazott is terjeszthet rossz pletykát a cégről. Ezt lehet ellenőrizni?

– Megelőzni lehet, ellenőrizni nem. Mindkét félnek jobb, ha jó hangulatban válnak el egymástól, ez megnyitja a későbbi együttműködés lehetőségét. Nem érdemes minden esetben azzal foglalkozni, hogy valaki negatív, hamis tényeket terjeszt egy vállalatról alaptalanul – néha viszont perelni kell. A rágalmazás létező jogi kategória, de nem könnyen ragadható meg. Más, megbízható emberektől a piac tudja, hogy milyen az adott vállalat, és elsorvad a negatív vélemény, ha a közösség nem igazolja vissza annak valóságtartalmát.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 1977 személy szerepel adatbázisunkban.

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4703 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:REVOLUTION Software Kft.

A legkeresettebb cégek: