Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


22_digipol.jpg
Forrás: ITB

A közösségi összefogás erejét használná fel egy kezdeményezés, mely októberi magazinunk megjelenésével egy időben indítja el regisztrációs időszakát. A DigiPol mobilapplikáció segítségével hiteles, jogi környezetben felhasználható módon lehet dokumentálni a különböző törvénytelenségeket. A biztonságosabb környezet megteremtése mellett a hiteles azonosítás megmenthetné a bizalmi válságtól szenvedő közösségi oldalakat is.

Kevés annál bosszantóbb helyzet van az életben, mint amikor araszolunk az autópályán a dugóban, már fél órája nézegetjük a beton elválasztó oszlopokat közvetlen közelről, és szívjuk tüdőre a kipufogógázt. Majd azt a bizonyos autótípust vezető sofőr elhúz mellettünk a leállósávon. Fixen telepített kamera nincs, ami észlelné a helyzetet és küldené az automatikus bírságot az elkövetőnek. Az autóban működik ugyan a karácsonyi ajándékként kapott fedélzeti kamera, felvételt készít, de semmit sem érünk vele, a rendőrség nem fogadja el bizonyítéknak – és egyébként is, nem a rendőrségre szeretnénk járni. Egy lehetőségünk azért még van. Miután hosszadalmas munkával letakartuk az összes, felvételen szereplő autó rendszámtábláját, a közösségi média szégyen kirakatába téve a felvételt picit büntethetjük az elkövetőt, de nagyjából ennyi. Más lehetőségünk nincs. Holott a felvétel adott, azonosítható a helyszín, megtalálható az elkövető is.

 

A hiteles azonosítás a lényeg

A probléma a hitelességgel, szavahihetőségünkkel és azonosságunkkal van. Senkiről sem feltételezünk rosszindulatot, de a digitális világ lehetőséget ad a hamisításra, na jó, apróbb módosításokra. Például úgy, hogy az eredeti rendszámtáblára olyan adatokat írunk, hogy az egyébként folyamatosan bulizó és hangoskodó szomszédot találja meg a rendőrség. A nyomozást elindító szervek abban sem lehetnek biztosak, hogy pontosan hol készült a felvétel, ki készítette azt és mikor készült – ezek az adatok is módosíthatók. Arról nem is beszélve, hogy viszonylag kis erőfeszítéssel már olyan videók is készíthetők, melyeken ugyan látjuk az embert és halljuk a hangját, de mindezt számítógép generálta valósághűre (a deepfake videókról lásd keretes írásunkat).

A közösség ereje sok esetben megváltoztatta a gazdasági berendezkedést, felforgatott iparágakat, megváltoztatott folyamatokat. Hasonló elképzelésen, a közösség összefogásával működne a DigiPol rendszer is, amely az eddigi webes világban megszokott berendezkedés helyett a hiteles azonosságra építene. A rendszer célja a közbiztonság fokozása, a bűncselekmények elkövetésének megelőzése azáltal, hogy például a bevezetőnkben is vázolt esetről hitelesített felvétel jöhet létre, amely teljes bizonyító erővel rendelkező magánokiratként is funkcionál.

Hogy működik a DigiPol?

A felhasználók önkéntes alapon jelentkezhetnek, hogy az általuk látott törvénytelenségeket dokumentálhassák. Jelentkezni az alkalmazás weboldalán lehet (digipol.hu), ahol előbb erkölcsi bizonyítványt, motivációs levelet kérnek a jelentkezőtől, majd egy pszichológiai tesztet is ki kell tölteni.

A jelentkezés során a felhasználót távolról azonosítják, vagyis megkérik, hogy szkennelje be teljes egészében látható módon személyazonosító igazolványát, majd helyben készítsen magáról egy szelfit. A személyazonosságot igazoló iratról azért kérnek teljes egészében látható fotót, hogy így kizárják a lejárt okmányok használatát, melyeket általában kilyukasztanak érvénytelenítésük során. A csalások kizárása érdekében ellenőrzik, hogy a két azonosító fotó ugyanazon a helyen készült-e. Ugyanakkor bizonyos időkorlát közé szorított a két fotó készítése.

Az adatokat titkosítva tárolják, és csak akkor kell hozzányúlni, ha kétség merül fel a felhasználó személyazonosságát illetően.

Az alkalmazás használatával a felhasználó hiteles fényképeket, hanganyagokat, videókat és dokumentumokat hozhat létre úgy, hogy azok azon nyomban hitelesítik, beégetett GPS koordinátákkal együtt (elektronikus aláírás és időbélyeg kombinációja), és ezáltal teljes bizonyító erővel rendelkező magánokiratokként jönnek létre. Erre egyébként a 2017. január 1-én megjelent bizalmi törvény, valamint a 2016. július 1-én megjelent eIDAS rendelet ad lehetőséget.

A DigiPol felhasználók dokumentumai automatikusan a BIDITA-hoz kerülnek, ahol adatvédelmi szakjogász segítségével döntik el, hogy mely fotót lehet a rendőrségnek továbbküldeni.

 

Az önkéntesek mindenhol figyelnek

Ez a rendszer olyan előszűrt önkéntesekből verbuválódna, akik hajlandók letölteni mobiltelefonjukra a DigiPolt (a 300 fős tesztcsapat felépítése egyébként lapunk megjelenésével szinte egy időben, október 15-én indul). Az alkalmazás használóit egy zárt, digitális csatornán keresztül, okmányaik alapján azonosítanák, vagyis minden kétséget kizáróan megbizonyosodnának, hogy „Tóth Béla” tényleg Tóth Béla. A jelentkezéshez erkölcsi bizonyítvány felmutatását kéri az alkalmazás mögött álló Bidita (Biztonságos Digitális Társadalomért) Egyesület, amit természetesen a betekintést követően törölnek, a GDPR-nak megfelelően. Ugyanakkor egy 8-10 kérdésből álló pszichológiai teszttel szűrnék a problémás jelentkezőket. Kérnek egy motivációs levelet is, így a jelentkezők átgondolhatják alaposan, hogy tényleg szeretnének-e hasonló közösségi munkában részt venni vagy sem – valódi digitális polgárőröket keresnek. (A jelentkezés, regisztráció feltételeit bővebben keretes írásunkban mutatjuk be.)

Hortobágyi Ágoston, a közösségi biztonsági rendszer megálmodója és az egyesület elnöke szerint a social media felületein nap mint nap találkozhatunk olyan törvénytelenségeket dokumentáló videókkal, fényképekkel, melyeket – egyéb híján – itt osztanak meg az emberek. Nagyon sok esetben az érintettekhez nem, vagy nagyon későn jut el az adott felvétel, így nem tudnak érdemben reagálni. A legtöbb hasonló jellegű bejegyzés nem is ide, hanem a rendőrségre való. Az appal egy olyan eszközt adnak a felhasználók kezébe, melynek segítségével hiteles, elektronikus aláírással és időbélyeggel ellátott dokumentum keletkezik, amit egy jogi eljárás keretén belül perdöntő bizonyítékként is fel lehet használni.

Pataki Gábor, jogász és Hortobágyi Ágoston, DO-Q-MENT
 

Közösségi esetekben használható

Pataki Gábor jogász (aki egyébként oroszlánszerepet vállalt a megoldás jogi hátterének kidolgozásában) elmondása szerint a felhasználók által készített hiteles felvételeket, dokumentumokat nem a felhasználó mobiltelefonján, hanem a DigiPol szerverein tárolják. Meglátása szerint az alkalmazás főleg a közösséget érintő különböző esetekben használható nagy sikerrel, vagyis nem magánjellegű ügyekben. Ilyen eset például egy karambol, amikor a tanú hiteles és időbélyegzővel ellátott felvételeket készíthet az esetről, hogy azokat később a rendőrség vagy a biztosító is hasznosíthatja. Továbbá, ha valaki illegális szemétlerakás tanúja, akkor ezt is hitelesen és jogilag hasznosítható módon dokumentálhatja.

Az alkalmazás felhasználóitól beérkező dokumentumokat előbb egy manuális szűrőn engedik át: a BIDITA szakjogászának vezetésével, a vezetőség tagjai megvizsgálják, hogy annak alapján lehet vagy sem rendőrségi segítséget vagy intézkedést kérni. Az illetékes szerveknek meg csak azokat a dokumentumokat továbbítják, melyek alapján el lehet indítani az eljárást. Vagyis egy dokumentum elkészítése nem azt jelenti, hogy abból automatikusan rendőrségi feljelentés is születik. Hortobágy Ágoston elmondása szerint a rendszer működéséhez szükséges infrastruktúrát a DOQdrive megoldásáról ismert DO-Q-MENT biztosítja.

Elérkezett a hamis videók kora

Sokak számára komoly gondot jelent a hamis híreket megkülönböztetni az igazi állításoktól, de akik a szemüknek hisznek, nos azoknak is lesz nehéz dolguk az elkövetkező időszakban. Már megjelent ugyanis az a technológia, mely gépi mély tanulás (deep learning) technológiát használ arra, hogy teljesen reálisnak tűnő videókat generáljon, vagyis a deepfake. A technológia egyszerű: a meghamisítani kívánt helyzetet előbb egy színész eljátssza. Az algoritmus ezt a videót használja alapnak. Az internetről lelopott fotó segítségével elkészíti a hamis felvételt. Ehhez gyakorlatilag azt csinálja, hogy a színész fejét kicseréli a célszemély fotójával úgy, hogy a mimika, a szemöldök mozgatás, szájmozgatás mind-mind áttevődik az új személyre. Az algoritmus arra is figyel, hogy az árnyékok megfelelő helyen legyenek. Az eredmény zavaróan élethű.

A hangszintetizáló szoftverek ennél is fejlettebbek. A szoftvernek meg kell adnunk a kiszemelt személy beszédének bármely felvételét, hogy milyen szöveget szeretnénk elmondatni vele, a kettő alapján a szoftver összerakja az új hangfelvételt. Minél hosszabb és jobb minőségű hangfelvétel áll rendelkezésünkre, annál minőségibb lesz a hamisítvány is.

Alapos vizsgálat után ugyan kideríthető, hogy az adott videó és hangfelvétel valójában hamisított, de addigra valószínű már senki sem érdekel az eset. A deepfake technológiát – mint nagyon sok más újítást – a felnőtt tartalmakat gyártó iparágban használták fel többször is, amikor pikáns jelenetekben egy-egy híres színésznő, közéleti szereplő fejét használták fel és adták el eredetinek.

 

Nemzetközi terjeszkedést is terveznek

Nemcsak magyar állampolgárok számára lesz elérhető ez az alkalmazás, szeretnék a nemzetközi felhasználókat is bevonni, érdeklődés már van több államból is. Hortobágyi Ágoston meglátása szerint ez a megoldás két helyen számíthat nagyobb érdeklődésre: olyan országokban, ahol a közbiztonság alacsony szintű és több fejlődési lépcsőt kihagyva a végponton lévők kezébe adnak egy hatásos eszközt a bűnözés visszaszorítására. De azokban az országokban is érdeklődhetnek iránta, ahol egyébként magas a közbiztonság szintje, de minden eszközt meg szeretnének ragadni és felhasználni annak érdekében, hogy ez a szint megmaradjon.

Ebben a nemzetközi terjeszkedésben már sikerült támogatásra találni Bessenyei Istvánban, a Laurel tulajdonosában, aki mindenképp szeretne az alkalmazás első 300 tesztelője között lenni. Ebben a feladatban a társadalmi szerepvállalás mellett a kíváncsiság is hajtja, ugyanis szeretné megismerni közelebbről a megoldás alapjául szolgáló, hiteles azonosításon alapuló rendszert. Nemcsak magánemberként, hanem üzletemberként is érdeklődik a termék iránt. A két cég közösen azt is vizsgálja, milyen összefonódási lehetőségek vannak a két vállalat termékei között, hogyan tudják nemzetközi szinten is terjeszteni a digitális tudatos polgár elképzelést, a hiteles azonosítás elvét.

 

Az üzleti életben is megvan a helye

Az internetet eleve a tudósok játékszerének szánták, az Arpanet kutatói személyesen ismerték egymást mikor 1969-ben két számítógép között csomagkapcsolt adatforgalom indult. Az internetet a bizalomra és az őszinteségre alapozva építették fel. Ez nemes elképzelés, és egy zárt, relatíve kis számú közösségben működik is. Azonban egy olyan világban, ahol csak egy közösségi oldalnak milliárdos nagyságrendű felhasználói vannak, ahol sok embernek hamarabb van internetképes mobiltelefonja, mint bankszámla száma, ez a bizalom már nem működik. (Az internet alapjait lerakó kutatók és tudósok védelmébe legyen mondva, senki sem képzelte el akkor, hogy ez a kis katonai projekt alapjaiban változtatja meg a világot, a közösségi kapcsolatokat.)

Első látásra a hitelesített azonosítás szembe megy a már bejáratott üzleti modellel, ahol az önként megadott adatokkal regisztrálhat bárki a közösségi oldalakra. Hiszen elveszi az emberek kedvét a regisztrációtól. De a személyre szabott digitális reklámok világában is megvan a hiteles, azonosított felhasználók helye és szerepe. Amikor olyan magyar nőknek szeretnénk megmutatni hirdetéseimet, akik 24-45 év közöttiek, érdeklődnek a számítástechnika iránt, és van már gyermekük, akkor sokkal értékesebb és célravezetőbb, ha hitelesen azonosított felhasználóknak és nem kalandvágyból regisztráltaknak mutatjuk meg.

Az azonosítás alapú regisztrációval könnyebben érvényt lehetne szerezni az életkorhoz kötött korlátozásoknak is. Így a közösségi oldalakra valóban csak a megadott éven felüliek regisztrálhatnának. Persze, még akkor is működik ez a modell, ha nem kötelező mindenki számára az azonosított regisztráció. Hiszen megszűrhetnénk, hogy csak azokkal léphessünk kapcsolatba, akik már azonosították magukat és figyelmen kívül hagyhatjuk a névtelenségbe burkolódzó felhasználókat. A sorozatos botrányok miatt (mint amilyen a Facebook kontra Cambridge Analytica-botrány volt) kialakuló, közösségi oldalakat sújtó bizalmatlansági válságra is gyógyírt jelenthetne a hiteles azonosítás alapú regisztráció.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2041 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Gáspár László

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4897 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:ALEF Distribution HU Kft.

A legkeresettebb cégek: