Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


Eseménynaptár

előző hónapkövetkező hónap
42_csokay_andras_(4).jpg
Forrás: ITB

Most nem az egészségügyi adatkezelés számítógépesítéséről van szó, bár ott is sok még a kívánnivaló. Természetesen a számítógép mind a betegségfelismerésben (diagnózisban), mind a kezelésben (terápiában) megjelent. A digitalizálódás a gyógyítás e két szakaszában sok szempontból különböző módon és sebességgel folyik. A jelenségről Csókay Andrással, az ÁEK (Honvéd Kórház) idegsebészeti osztályának főorvosával beszélgettünk.

– Milyen informatikai innovációkat használ leggyakrabban?

– Természetesen a képalkotó eljárásokat, és azok együttműködését. A legegyszerűbb, hogy a különböző forrásból származó – CT, MRI FMR, ultrahang – felvételek egymásra rétegezhetően rendelkezésre állnak a műtét folyamán. De a számítógépek fejlődése (lásd a „Moore törvényről” című keretes írásunkat – a szerk.) lehetővé tette azt is, hogy az adott beteg operálandó testrészének részletes 3D modellje elkészüljön, a műtétet ezen lehet megtervezni, gyakorolni. Sőt, ez a modell a műtét során mintegy bevetíthető a mikroszkópba úgy, hogy az orvos pontosan tudja, hol van a célterülethez és a megkímélendő egészséges részekhez képest. Ez a neuronavigáció. Gondoljunk például az orron keresztüli behatolásból végzett agyalapi mirigy műtétekre.

– Milyen hatást gyakorolt az internet az idegsebészetre?

– Nagyon zárt terület volt a miénk. Ha valaki tudott valami különlegeset, meg tudta tartani magának. A makroszkópos sebészetben, amilyen az adott esetben lupe alatt végzet szívműtét is, az asszisztens a műtét aktív, belső résztvevője. A mi szakmánkban, a mikroszkópos sebészetben még az első asszisztens sem vesz részt a műtétben, csak nézi. Ha nincs kivetítve, a többi nem lát semmit. Ez a YouTube elterjedésével megszűnt. Ahogy elkezdtek felkerülni az internetre a műtétek, a sebészek fokozatosan rájöttek, hogy akár konkrét anyagi hasznot hajt számukra, ha ilyen módon közzéteszik – marketingelik – a tudásukat. Mára az idegsebészet teljesen nyílttá vált. Ebben persze a generációváltás is benne van.

– Használja-e a személyes, digitális eszközöket, okostelefont, tabletet?

– Igen, nagyon sokat. Napi gyakorlat, hogy hamarabb és könnyebben megkapom a felvételeket, ha a kolléga lefényképezi a képernyőről a telefonjával és elküldi, mintha kivárnánk, amíg a jelenlegi egészségügyi informatikai infrastruktúra feldolgozza és elérhetővé teszi.

A Moore-törvényről

Gordon Moore, az Intel egyik alapítója 1975-ben úgy találta, hogy az egy lapkára integrált tranzisztorok száma kétévente megduplázódik. Ebből az évek során az a mém alakult ki, hogy a számítógépek teljesítménye 1,5-2 évente megduplázódik, és hogy ez az informatika „organikus” fejlődésének egyik alaptörvénye.

Egyik sem igaz. Egyrészt a számítógépek teljesítménye nehezen pontosítható, másrészt a számítási teljesítmény (bármi is legyen) egyébként valóban exponenciális jellegű növekedése nem törvény, hanem a lapkagyártók ígérete, pontosabban üzleti terve. Annyira az, hogy 2016 márciusában az Intel figyelmeztetést adott ki a részvényeseinek, hogy a 10 nanométeres csíkszélességű technológiát az előrejelzésektől eltérően nem 2016 végén, hanem csak valamikor 2017-ben állítja üzembe – amitől a Moore-törvény üteme megtörik. Ettől a teljesítménynövekedés még hatványozódó marad a jövőben is, legföljebb kisebb lesz a kitevője. Az pedig történelem, hogy egy mostani PC teljesítménye az ezerszerese egy húsz évvel ezelőttinek (2^10=1024). A mennyiségi növekedés pedig minőségi változásokat hoz.

Mindennek pedig az a köze az idegsebészethez (pontosabban például a diagnosztikai képalkotó eljárásokhoz), hogy azokkal a technikákkal, amelyekkel annak idején félóra alatt készült el egyetlen állókép, ma valós idejű mozgóképet lehet előállítani. A big data paradigma adatelemző eljárásai is több évtizede ismeretesek – csak a közelmúltig nem voltak életszerű idők alatt lefuttathatók valós adattömegeken.

 

– Hogyan tekint az operáló robotok fejlődésére?

– Az idegsebészetben nem terjedtek el, szerintem nem is fognak. Nem látom, hogyan fognak reagálni a robotok az erek nyúlékonyságának eltéréseire, vagy az agyszövet plaszticitásának változásaira a műtéti terület környékén. Például a vizenyős agyterület egy tumor körül az MR-en vagy a CT-n is pont olyannak látszik, mint az érintetlen. Egy lapos fejű csipesszel gyengéden megfogva viszont egyértelműen tömöttebbnek érződik. Egy koszorúeret meg lehet varrni robottal, mert az elég vastag, a fala is az. De az agyban sokkal finomabbak a képletek, a méretük a robotkar deformációjának nagyságrendjébe esik, tehát nem lehet kezelni. Ott lehet operáló robotokat alkalmazni, ahol a fiziológiailag releváns képletek mérete nagyságrenddel meghaladja a robot pontosságát. Ilyenek például a prosztatabeavatkozások is, tehát sok és nagy egészségügyi jelentőségű területen használhatók a sebészeti robotok – az idegsebészetben talán csak egyelőre, de nem.

– Szerepelnek-e az oktatásban az ilyen „finomságok”?

– Részben igen. A szimulátorok, újabban a VR- és AR-eszközök igen, de az csak a látvány. Tapintási, manipulációs tapasztalatra azonban csak a boncteremben lehet szert tenni. A legújabb technika hatékony, eredményes alkalmazásához a leghagyományosabb eljárások segítenek hozzá.

– Véleménye szerint lesz-e a gépeknek lelke?

– Nem lesz. A legfontosabb lelki történés a szeretet, és ez nincs benne a periódusos rendszerben. Honnan tudhatna tehát ilyet egy gép? A számítógépek soha nem lesznek képesek az olyan önfeláldozó szeretetre, amely miatt Kiss Péter minden előírás, szabály, szokás és józan megfontolás ellenére visszafordult társáért, Erőss Zsoltért. (2013. május 20-án tűnt el a Kancsendzönga – a világ harmadik legmagasabb hegycsúcsa – sikeres, „tiszta” megmászása után visszatérőben a két magyar hegymászó – a szerk.)

– Mit vár a közeljövőben, öt éves távlatban az informatikától?

– Legfőképpen azt, hogy a beteggel „hivatalos” kapcsolatba kerülő orvosok elérjék a beteg összes, az egészségügyi rendszerben levő adatát. Továbbá legyen ez az elérés könnyű és gyors. De szerintem ennyi idő alatt ez még nem fog bekövetkezni…

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2074 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Németh Péter

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4964 cég szerepel adatbázisunkban.

A legkeresettebb cégek: