Menü
34_McKinsey_&_Company.jpg
Forrás: ITB

Exponenciális növekedés tapasztalható nemcsak a technológia, hanem a digitális társadalom minden területén. Mi lesz emberi létezésünk értelme, ha a mesterséges intelligencia helyettünk dolgozik? Hogyan osztjuk el a termelt profitot, ha a világon 40 óriáscég készít minden terméket?

Az Intel és a Fairchild Semiconductors alapítója, Gordon Moore 1965-ben, az analóg világ hőskorában publikálta az azóta sokak által idézett megfigyelését, miszerint az integrált áramkörben elhelyezhető tranzisztorok száma évente kétszereződik. A szakember alapos ember lévén tíz évvel később újból megvizsgálta a jelenséget és módosította előrejelzését: az akkori helyzet azt mutatta, a tranzisztorok száma kétévente duplázódik. A megfigyelés Moore-törvényként vált ismertté. (Az IT-s világban kitartóan tartja magát a 18 havonta történő duplázódás elmélete, ez David House, az Intel egyik ügyvezetőjének az előrejelzése, nem pedig Moore törvénye.)

Az exponenciális technológia által felvetett filozófiai kérdéseket firtatta előadásában a Budapestre látogató Darlene Damm, a Singularity University előadója.

Darlene Damm, Singularity University
 

Ezért gyorsul a világ

Az amerikai Singularity University alapfeltételezése a Moore-törvényen alapszik (a Singularity Universityről bővebben lásd keretes írásunkat). Szerintük az exponenciális növekedés már nemcsak a technológiában, hanem életünk minden területén tetten érhető. Ezért érezzük azt a mindennapokban, hogy a világ drámai módon felgyorsult, minden megváltozott körülöttünk. Az egyre gyorsabbá váló életvitelt a termékek digitalizálása is elősegíti – számtalan termék/szolgáltatás vált digitálissá, például a fotó, a zene, a telefonbeszélgetés. Azáltal, hogy csökken az áruk, elérhetővé válnak a tömegek számára is. A technológiának demokratizáló hatása van, sokak számára megteremti a kényelmesebb, olcsóbb életstílust.

 

A digitális élet

A digitalizálás azt is jelenti, hogy a költségek csökkennek, a termék szinte a végtelenségig skálázható, ugyanakkor nő a teljesítmény, vagyis megteremthetjük a bőség világát. Hatása például az oktatás területén már erőteljesen megmutatkozik: számítógép vagy okostelefon és internet birtokában ma már bárki magába szívhatja a külföldi neves egyetemek kurzusainak előadásait (magyar nyelvterületen ehhez azért szükség van még némi nyelvismeretre is).

Bármennyire is fura, az átalakulás az ételeket sem kerülte el: olyan farmok jelentek meg, ahol minden maximális hatékonysággal működik, a zöldségek egymás felé akasztott, függőleges polcokon teremnek; szoftverek optimalizálják a vízfogyasztást, a szükséges napfényt, a tápanyagot stb. Így hatékonyan, olcsón magas hozamot tud elérni a farm. Az emberiségnek sikerült bioreaktorban húst növesztenie, ehhez az élő szövetből csak egy kis darabkára van szükség. Kezdetben egy hamburgernyi hús gyártása 250 ezer dollárba került, jelenleg 10 dollár ennek a költsége. De hogy a magyar valósághoz közelebb álló példát idézzünk: a krumpli szortírozásához is lehet mesterséges intelligenciát használni, segítségével 10 százalékkal csökkenthető a kidobott zöldség mennyisége.

A technológiai szingularitás

Az amerikai Singularity University egy agytröszt, mely alapítója, Ray Kurzweil technológiai szingularitásról szóló elméletén alapszik. Eme elmélet szerint a mesterséges intelligencia exponenciális fejlődést okoz technológiai téren, ami előre nem jósolható, elképzelhetetlen változásokat hoz társadalmunkban, vagyis technológiai szingularitás jöhet létre. (A szingularitás kifejezést a maga nemében hungarikumnak tekinthetjük, hiszen elsőként Neumann János használta annak a leírására, hogy a technológiai haladás gyorsított változást okoz.) Az egyetem eleinte nyári kurzusokat kínált, de később konferenciákat, képzéseket, vállalati fejlesztőket is tartott, innovatív partneri programokat szervez. Működését több óriás technológiai vállalat – Autodesk, Google, LinkedIn, Nokia – is támogatja.

A Budapestre látogatott előadó, Darlene Damm 2012-ben alapította a DIYROCKETS nevű vállalatot, mely közösségi finanszírozással tervez űrtechnológiát fejleszteni. Előtte egy évvel a Matteret társalapítója volt – az elsők között használtak drónokat orvosi ellátmányok szállítására a fejlődő országokban.

 

Fix költségek világa

A bőség világa sok etikai kérdést felvet. Például, hogyan biztosítjuk, hogy ez a technológia és az általa biztosított előnyök mindenki számára elérhetőek legyenek? Hogyan bizonyosodunk meg arról, hogy ezeket a jövőt meghatározó termékeket mindenki építi, és így igazán demokratikus, változatos áruk jönnek létre?

A mesterséges intelligencia megváltoztatja a gazdaság működését, majd megváltozik a társadalom is. A fix költségek világa jön el: első körben nagy erőfeszítést jelent, hogy megalkossuk a gépeket, majd megtanítsuk „őket” a mesterséges intelligenciát használni. A gépek így egyre többet termelnek, vagyis egyre olcsóbban állítanak elő. Kevés dolgozó emberre és kevés vállalatra lesz szükség az új világban – becslések szerint 40 óriáscég kezében összpontosulhat a világ termelése a jövőben.

A legvalószínűbb forgatókönyv szerint párhuzamos gazdaságok alakulnak ki: az olcsó, gép teremtette termékek, szolgáltatások mellett párhuzamosan létezik az emberek által működtetett gazdaság is, ahol vélhetően minden rendkívül drága és a tömegek számára elérhetetlen lesz. Az sem egy valószínűtlen forgatókönyv, hogy a kormányok, államok feladata is megváltozik, szerepük az lesz, hogy kiépítsenek egy mesterséges intelligenciát, melyet azután alapinfrastruktúraként biztosít állampolgárai számára.

 

Mit jelent embernek lenni?

Ha csak ez a 40 óriáscég létezik majd a világon, hogyan alakítsuk át az adózási rendszert, milyen módon biztosítsuk a tömegek számára az alapjövedelmet? A gépek által generált profitot hogyan osszuk meg igazságosan, hogy abból mindenki részesüljön? És ha az embereknek nem lesz munkája, akkor mi ad értelmet az életüknek? Miben teljesedhetnek ki? És ha az előadás nem ütött volna meg bőven futurisztikus tónusokat, Darlene Damm emlékeztetett arra is, hogy a digitalizálás a saját testünket is elérte: az X Prize nevű alapítvány a teleportálás technológián dolgozik, az agyakat közvetlenül összekapcsoló digitális interfészek fejlesztése már folyik – ez pedig új, végtelen lehetőségeket jelentő kommunikációs csatornákat nyit meg. Így az is kérdőjeles, hogy végső soron mit is jelent embernek lenni.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 1977 személy szerepel adatbázisunkban.

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4703 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:REVOLUTION Software Kft.

A legkeresettebb cégek: