Talán nem is Amerika vagy az Egyesült Királyság lesz a felső-oktatás központja, hanem Ázsia és a gazdag arab államok, amelyek belehúztak, és dollármilliárdokat költenek új egyetemekre.

Hamarosan a 2013/2014-es tanévet már egy felhőkarcolóban kezdhetik azok a szerencsés egyetemisták, akiket felvettek a New York University (NYU) Abu-Dhabi-i campusába. A The New York Times híradása szerint a hallgatók az előadások közötti szünetekben golfozhatnak vagy napozhatnak a tengerparton. A NYU az arab térségbe „kihelyezett” tagozatával az első igazi, nemzetközi egyetemmé kíván válni.

 

-
 

 

A kialakuló trend szerint az arab világ egyre több pénzt fektet az oktatásba. Partneri kapcsolatot épít ki elit (MIT, Imperial College, Wollongong) egyetemekkel. Sőt, egy kint tanuló diák beszámolója szerint, világra szóló hírnévvel rendelkező egyetemek hoznak létre saját kirendeltséget (például a Sorbonne, a Carnegie Mellon). A NYU állítólag már 3 éve elindította első szakjait az Egyesült Arab Emírségekben. A dollármilliókból felépített campus működése azonban átrendezi a nemzetközi felsőoktatás provinciáját.

A világ tíz legjobb egyeteme

1. Massachusetts Institute of Technology (MIT) – Cambridge, USA

2. University of Cambridge – Cambridge, UK

3. Harvard University – Cambridge, USA

4. University College London – London, UK

5. University of Oxford – Oxford, UK

6. Imperial College London – London, UK

7. Yale University – New Haven, USA

8. University of Chicago – Chicago, USA

9. Princeton University – Princeton, USA

10. California Institute of Technology – Pasadena, USA

(Forrás: Quacquarelli Symonds Felsőoktatási rangsor, 2012)

A felsőoktatási intézmények 2004 óta elkészülő QS (Quacquarelli Symonds) rangsora szerinti 100-as listában már határozottan érezhető az ázsiai országok egyetemeinek jelenléte. Bár, a Top 10-et (Lásd a keretet!) még mindig az Egyesült Királyság és az USA híres egyetemei uralják. Az arab világ mellett ugyanis az ázsiai régió is szán annyi pénzt az oktatásra, amennyivel ki tudják szorítani a legjobb amerikai, brit, francia és német egyetemeket.

Míg itthon és az említett európai országokban csökkentik az oktatásra fordítható állami pénzeket, addig az ázsiai országok dollármilliókat fektetnek kutatóközpontokba, előkészítő iskolákba vagy új tanszékek létrehozására. Állítólag az idei szemesztertől több mint 300 elismert professzor jelezte, hogy becsatlakozna a sanghaji oktatói gárdába. A kínai vezetők pedig 2020-ra legalább 300 ezer külföldi hallgatót akarnak becsábítani az ország egyetemeire, s az sem számít, mekkora anyagi áldozattal jár majd.

Szaúd-Arábia már több mint tízmilliárd (!) dollárt ölt bele, hogy felállítson egy műszaki egyetemet. Katarban pedig Education City néven 14 négyzetkilométernyi egyetemi kerületet hoztak létre. Hat amerikai egyetem, egy brit és francia egyetem „leányintézményében” lehet majd papírt szerezni. Dubaiban a Dubai International Academic Cityben lehet ugyancsak gyönyörű környezetben tanulni.

Csak hogy érthető legyen: ennyiből az összes(!) magyar főiskola és egyetem majdnem nyolc évig elkaristolhatna…

Cikk nyomtatása

Diploma, nyelvvizsga nélkül

2013. 11. 18.
Négy végzősből egy azért nem tudja átvenni a diplomáját, mert nincs (elég) nyelvvizsgája. A kormány új tervei szerint eltörölné a kötelező nyelvvizsgát azokon a szakokon, ahol az idegen nyelv ismerete másodlagos.

Rossz gyerekből lesz a jó menedzser

2013. 11. 18.
Szükség lehet fiatal korban egy kis pimaszságra és renitens viselkedésre való hajlamra ahhoz, hogy valaki később érvényesülni tudjon az üzleti világban – állítják kutatók.

Égi projektvezető

2013. 11. 18.
Már gyermekkorában százas szöggel kereste a fázist a konnektorban, testközelbe került az elektromossággal… Pannonhalmán a Bencés Gimnáziumban az elitképzés légkörében a latin mellett irányítástechnikával is foglalkozhatott.

Felsőoktatás minőségi alapon

2013. 11. 11.
Másfél hónappal ezelőtt a Felsőoktatási Kerekasztal nagy többséggel elfogadta a felsőoktatási stratégiát. Ennek nyomán új finanszírozás, új gazdálkodás, új intézményi besorolás várható. A stratégia lényegi pontjait Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia tiszteletbeli elnöke, a Pécsi Tudományegye...