Ha a pályakezdők későn kezdik a gyakorlatot, kevesebb idejük marad a lehetséges problémák fel- és megismerésére. Fehér Péterrel, a Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi karának dékánhelyettesével, a Számítástudományi tanszék vezetőjével beszélgettünk a diákok legfontosabb problémájáról.

-
Fehér Péter, a Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi karának dékánhelyettese
Melyek a legjellemzőbb, a karrierépítéssel kapcsolatos kérdések, amelyekkel Önhöz és munkatársaihoz fordulnak a végzős hallgatók?

Azzal kezdik a kérdezősködést, hogy hova menjenek dolgozni és milyen munkakörben tegyék ezt. Néhányuknak már van ötlete, kiválasztanak valami jól hangzó munkakört, de ennél többet nem tudnak. Például: odajön hozzám egy pályakezdő, hogy ő tanácsadó szeretne lenni, aztán megkérdezi, hogy mit is csinál egy tanácsadó. Ezekből egyértelműen kiderül, hogy a végzés közelében lévő hallgatók még nem tudnak annyit a világról, hogy fejben el tudják helyezni a dolgokat. Inkább benyomásaik vannak.

 

Ez jellemző az informatikushallgatókra is?

A programozók nagyjából tudják, hogy mit akarnak kezdeni magukkal. Ez már nem annyira jellemző azokra, akik az informatikai menedzsment területén, vagy éppen felhasználóként próbálnak érvényesülni a szakmában – ilyen is van.

 

Meddig mennek el a diákok a kérdezősködésben?

Ahogy telnek az évek, egyre inkább mernek kérdezni. Mi, oktatók pedig egyre jobban megismerjük a diákokat, így hasznosabb tanácsokat tudunk adni. Odáig, hogy már végzett pályakezdők keresnek meg minket, hogy mit gondolunk egy adott cégről, illetve annak vezetőiről, mert éppen oda tart. Ha egy volt diák tudja, hogy ismerem a leendő főnökét, szemrebbenés nélkül kikérdez róla. Például, hogy el fogja-e tudni viselni az ő közelségét. Olyasfajta csúnya kérdésekkel is szembesülünk, hogy milyen fizetést igényeljenek az ártárgyaláson…

 

Ha szakmai gyakorlat lehetőségéről van szó, akkor nyugodt szívvel engedik el a diákokat?

Informatikusok iránt nagy a kereslet. A legtöbben harmadéves korukra már elkelnek. Ez oktatói szempontból ambivalens helyzet, hiszen tanárként azt mondanám: a gyerek legyen az iskolában és tanuljon. Munkaadóként pedig tudom, hogy az ifjú it-seknek szükségük van a szakmai gyakorlatra, mert amit a cégeknél élesben megtanulnak, azt azonnal tudják kamatoztatni.

 

Mit javasol, milyen méretű, illetve felépítésű cégnél érdemes kezdeni egy informatikai életpályát?

Mindegy, hogy mikro, kkv, nagyvállalat, vagy multinacionális cég – szakmai kihívást kicsi és nagy cégnél is bőven lehet találni. A felsoroltak közti különbség leginkább a munkakörnyezet és az elvégzendő munka jellegében mutatkozik meg. A szakmai gyakorlat vagy a teljes értékű munka kapujában álló fiatalnak azt kell figyelembe vennie, hogy hol foglalkozhat az ő érdeklődéséhez és képességeihez leginkább közel álló tudománnyal.

 

Milyen különbségeket lehet megtapasztalni a különböző méretű cégeknél?

A multinál idegen nyelvet kell használni és széles kapcsolatrendszerbe kell beilleszkedni. A mikrovállalatoknál, start-upoknál a multikhoz képest nagyobb a felelősség. A nagyobb cégeknél olyan útvesztőkkel lehet találkozni, mint a bürokrácia. Ezzel szemben a kis cégek rugalmasak.

 

Hogyan próbálják motiválni magukat a munkakezdők?

Mivel az informatikai szakmában nincs gond az elhelyezkedéssel, a fiataloknak csak meg kell találni azt a munkahelyet, ahol a legjobban érzik magukat. Persze nem szabad elkényelmesedni, mert ha ma valaki zseniálisnak gondolja magát, annak egy hónap múlva már hiányos a tudása. A főiskolások, egyetemisták megengedhetik maguknak, hogy akár félévente munkahelyet váltsanak, ezáltal megvalósíthassák önmagukat. Azért is ajánlatos minél korábban kezdeni a munkahelykeresést, mert többször találkoztam olyan hallgatóval, aki 2-3 munkahely kipróbálása után jött rá, hogy az eddig tanultakhoz képest teljesen másra vágyik, máshoz van képessége. Konkrét példa egy webfejlesztő, aki szintén a keresgélés közben döbbent rá, hogy neki a marketinghez van affinitása. Azóta online marketinges szakember lett belőle, és ehhez nagy szükség volt arra a tapasztalatra, hogy mi nem jó neki.

 

Mi a helyzet a vállalkozó szelleműekkel?

Természetesen vállalkozzanak, vagy menjenek start-up céghez. Ismerek olyan zseniális informatikai szakembert, aki korábban multinál dolgozott, és miután beavatott ambiciózus terveibe, egyből ajánlottam neki, hogy indítson saját vállalkozást.

 

Mit vár el egy informatikai vezető egy pályakezdőtől?

Tanácsadóként azt gondolom, hogy sok mindenre nem az egyetemnek kell megtanítania a pályakezdő it-seket. Vannak olyan szakmaspecifikus ismeretek, amelyeket csak a munkahelyen lehet elsajátítani. A munkaadó számára nagyon fontos, hogy a tanulásra és fejlődésre hajlandó pályakezdőt tudjon alkalmazni. Ha valakinek az iskolában megszerzett tudása nem releváns egy adott munkahelyen, és nem is akar tanulni, akkor nem lesz belőle jó munkaerő. Minél jobban ismer egy szakterületet az illető, annál jobban kell éreznie, hogy még tovább kell fejlődnie.

 

Hogyan profitálhat „a cég” a pályakezdőből?

Nagy lehetőség a gyakornokok és pályakezdők foglalkoztatása. Olcsók és viszonylag alacsonyabb velük a kockázat, mint a senior kollégák esetében. Azért alkalmazzák a vállalatok előszeretettel a friss diplomásokat és gyakornokokat, mert nagyon sokat lehet nyerni velük. Miért hagyná ki a cég a lehetőséget, hogy egy friss erő nála valósítsa meg önmagát, ezzel értéket teremtve a munkaadónak? Összességében: költség-haszon alapon jó befektetés pályakezdőt alkalmazni. Nem véletlen, hogy olyan sok gyakornok kap kulcsfontosságú feladatot.

 

Mi a rizikó?

A cég sem láthatja előre egy pályakezdőről, hogy ő lenne-e az, akit keres – de ehhez kell egy fél év. mert ez kiszámíthatatlan.

Az is lehet, hogy kinevelünk valakit, megtanítjuk minden okosságra, de holnap nem jön be dolgozni. Ugyanis ha ilyen szintre jut el egy kolléga, akkor benne van a pakliban, hogy egy konkurens cég nagyobb fizetéssel elcsábítja.

Cikk nyomtatása

Diploma, nyelvvizsga nélkül

2013. 11. 18.
Négy végzősből egy azért nem tudja átvenni a diplomáját, mert nincs (elég) nyelvvizsgája. A kormány új tervei szerint eltörölné a kötelező nyelvvizsgát azokon a szakokon, ahol az idegen nyelv ismerete másodlagos.

Rossz gyerekből lesz a jó menedzser

2013. 11. 18.
Szükség lehet fiatal korban egy kis pimaszságra és renitens viselkedésre való hajlamra ahhoz, hogy valaki később érvényesülni tudjon az üzleti világban – állítják kutatók.

Égi projektvezető

2013. 11. 18.
Már gyermekkorában százas szöggel kereste a fázist a konnektorban, testközelbe került az elektromossággal… Pannonhalmán a Bencés Gimnáziumban az elitképzés légkörében a latin mellett irányítástechnikával is foglalkozhatott.

Felsőoktatás minőségi alapon

2013. 11. 11.
Másfél hónappal ezelőtt a Felsőoktatási Kerekasztal nagy többséggel elfogadta a felsőoktatási stratégiát. Ennek nyomán új finanszírozás, új gazdálkodás, új intézményi besorolás várható. A stratégia lényegi pontjait Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia tiszteletbeli elnöke, a Pécsi Tudományegye...