Újraindul az „MSc in IT Management” képzés a budapesti CEU Business Schoolon. Georgiu Achilles programigazgató szerint hiánypótló, az informatikai és az üzleti-gazdasági oktatás között hidat verő kezdeményezésről van szó.

-
Georgiu Achilles programigazgató, CEU Business School
Jó pár éven át volt hasonló képzés a CEU Business Schoolon, miért állt az le?

Néhány évet ki kellett hagyni a válság miatt, nem jött össze a szükséges létszám. Az oktatás költségeit alapvetően a képzési hozzájárulásból fizették a vállalatok, de ezt az adóváltozások során megszüntették, nem adtak pénzt a vállalatok. Eltelt viszont néhány év, és már látszik, hogy nincs utánpótlása annak a közép- és felsővezetői rétegnek, amely ilyen tudással rendelkezik. Ennek hatására újra megnyíltak a vállalati pénztárcák, és vannak olyan magánszemélyek is, akik hajlandók áldozni saját képzésükre. Úgy ítélik meg, hogy nagymértékben növeli értéküket a munkaerőpiacon.

 

Kiknek szánják elsősorban ezt az oktatást?

A képzés jellegéből adódóan inkább azoknak lehet hasznos, akiknek már van munkahelyi tapasztalata, esetleg egy kisebb csapatot már irányítottak is. Ezt persze meg lehet szerezni a bsc-tanulmányok során is, sokan már akkor is dolgoznak, de én nem hiszek a minél gyorsabb „papírgyűjtésben”. Szerintem hasznosabb, ha valaki tanul, aztán dolgozik egy kicsit, megint tanul, és ilyen módon szerzi meg az msc- vagy esetleg utána az mba-bizonyítványt. Amit három évvel korábban tanultunk, talán már nem is igazán aktuális.

 

Akkor önök sem a régi tananyagokat vették elő?

Semmiképpen sem. Ez a képzés korábban inkább az informatikusi háttérrel rendelkező szakembereknek szólt, akik némi üzleti tudást akartak szerezni. A teljes koncepciót és a tantárgyakat is úgy dolgoztuk át, hogy a másik irányba is nyitni tudjunk. Mind a két irányból járható hidat akarunk verni az üzlet és az informatika közé. Szívesen látunk olyan közgazdász diplomával rendelkező hallgatókat, akik tudni szeretnék, hogyan hasznosíthatják a technológiát az üzleti-vállalati életben. Jól látható trend a világban, hogy az informatikai vezetők jó része nem műszaki, hanem gazdasági szakember. Ez a képzés nem a programozásról szól, hanem az informatika irányításáról, arról, hol van az informatika helye a vállalatban. Az informatikust megtanítjuk arra, hogyan mutassa meg az it értékeit a vállalat többi vezetőjének, a közgazdászt pedig arra, hogy mit rejt az informatikának nevezett fekete doboz – így mindkettejükből kiváló cio lehet.

 

-
Több képzés is megfogalmazott már hasonló célokat, ez miben nyújt többet azoknál?

Nálunk az oktatás angolul zajlik, a végzett hallgató pedig az Egyesült Államokban is akkreditált diplomát kap. A csoport erősen nemzetközi, ami jól jöhet a kapcsolatépítés szempontjából. A hídszerepet az oktatók kiválasztása is erősíti: megtalálhatók köztük neves professzorok az akadémiai világból (hogy csak Bőgel Györgyöt említsem), de mellettük tanítanak olyanok is, akik informatikai vezetőként vagy más felelős beosztásban szereztek komoly tapasztalatokat az üzleti életben.

Nálunk nem úgy zajlik a dolog, hogy kiáll a tanár és másfél órán keresztül magyaráz. Nagy hangsúlyt fektetünk az „action-based learningre”, vagyis a cselekvés alapú oktatásra. Ebben Konfucius mondását követjük: „Hallom és elfelejtem; látom és megjegyzem; cselekszem és megértem”. Az átadott elméleti tudást azonnal alkalmazzuk is: valós helyzeteket modellezünk, szituációs gyakorlatokat végzünk, valódi problémákat oldunk meg, így a diákok rögtön készségszintig fejleszthetik a megszerzett tudást. Ott van például a projektmenedzsment. Először elméletben tanulják meg a diákok az informatikai projektek menedzselésének alapjait, majd utána jön egy kétnapos workshop, ahol műhelymunka keretein belül kivesézünk egy konkrét projektet.

 

Ebben a formában viszont meglehetősen hasonlít egy mba-képzésre. Miért nem mba-ként hirdették meg, miért csak az alacsonyabb fokozatot jelentő msc-ként?

Nincs teljes átfedés a kettő között. Egy mba-képzés inkább az általános vezetői és vállalatvezetési képességek és tudás fejlesztését célozza, mi pedig az informatika és az üzlet maximális összehangolását tűztük ki célul. Ebben az értelemben inkább egy szakosított mba-nak felelne meg.

De a hallgatók számára nem a papír a fontos, hanem a megszerezhető tudás. A mostani diákok között vannak olyanok, akik már rendelkeznek mba-diplomával, és mégis eljöttek egy újabb msc-képzésre, mert olyasmit tanulhatnak meg itt, amit máshol nem.

 

Milyen tantárgyakon keresztül adják át ezt a tudást?

Harminc kreditet kell összegyűjteni kötelező és választható tantárgyakból, amelyek együttesen holisztikusan lefedik az informatika klasszikus emberek-eszközök-folyamatok hármasát. Vannak olyan tárgyak, amelyek egy mba-képzésen is megállnák a helyüket: marketing, projektmenedzsment, szervezetfejlesztés, pénzügyek. Mi viszont ezeket is informatikai szemszögből és informatikai szemüvegen keresztül nézzük, és a különböző üzleti helyzetekre is (válságra, bővülésre) felkészítjük a hallgatókat. Az informatikában kitérünk olyan, manapság életbevágó területekre is, mint a közösségi média, a számítási felhő, az információbiztonság, a tudásmenedzsment, az üzleti intelligencia vagy a big data. Különlegességnek számítanak azok az ismeretek (IT Enterpreneurship), amelyek egy saját céget alapító üzletembernek segíthetnek, miként hasznosítsa saját céljaira a technológiát. Mindezek mellett vannak a soft skilleket fejlesztő tantárgyak: tárgyalástechnika, konzultatív értékesítés, prezentáció készítése és tartása.

 

Milyen képzési rendben oktatják a tananyagot?

Akinek van ideje, járhat nappali (full-time) képzésre. Ennek során napközben is vannak órák, amelyek egy részét együtt hallgatják az mba-s diákokkal. Jó néhányan vannak viszont, akik munka mellett tanulnak; nekik esténként, illetve kéthetente hétvégeken van oktatás.

 

És végül: mindez mennyibe kerül?

A teljes, három trimeszterre terjedő (szeptembertől nyárig tartó) képzés ára 8600 euró. Ez első pillantásra soknak tűnhet, de nemzetközi összehasonlításban egyáltalán nem mondható kiugrónak.

Cikk nyomtatása

Diploma, nyelvvizsga nélkül

2013. 11. 18.
Négy végzősből egy azért nem tudja átvenni a diplomáját, mert nincs (elég) nyelvvizsgája. A kormány új tervei szerint eltörölné a kötelező nyelvvizsgát azokon a szakokon, ahol az idegen nyelv ismerete másodlagos.

Rossz gyerekből lesz a jó menedzser

2013. 11. 18.
Szükség lehet fiatal korban egy kis pimaszságra és renitens viselkedésre való hajlamra ahhoz, hogy valaki később érvényesülni tudjon az üzleti világban – állítják kutatók.

Égi projektvezető

2013. 11. 18.
Már gyermekkorában százas szöggel kereste a fázist a konnektorban, testközelbe került az elektromossággal… Pannonhalmán a Bencés Gimnáziumban az elitképzés légkörében a latin mellett irányítástechnikával is foglalkozhatott.

Felsőoktatás minőségi alapon

2013. 11. 11.
Másfél hónappal ezelőtt a Felsőoktatási Kerekasztal nagy többséggel elfogadta a felsőoktatási stratégiát. Ennek nyomán új finanszírozás, új gazdálkodás, új intézményi besorolás várható. A stratégia lényegi pontjait Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia tiszteletbeli elnöke, a Pécsi Tudományegye...