Másfél hónappal ezelőtt a Felsőoktatási Kerekasztal nagy többséggel elfogadta a felsőoktatási stratégiát. Ennek nyomán új finanszírozás, új gazdálkodás, új intézményi besorolás várható. A stratégia lényegi pontjait Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia tiszteletbeli elnöke, a Pécsi Tudományegyetem rektora világítja meg.

-
Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia tisztelet-beli elnöke, a Pécsi Tudomány-egyetem rektora
Egy kivételével a Felsőoktatási Kerekasztal minden résztvevője elfogadta az új felsőoktatási stratégiát. Mi a stratégia fő üzenete?

A cél az volt, hogy új rendszerbe szervezzék a magyar felsőoktatást. Feleljen meg a 21. századi követelményeknek és a minőségi elvárásoknak, továbbá legyen fenntartható hosszabb távon is.

 

A fenntarthatóság egyik lényeges eleme a finanszírozás. Ebben milyen változás várható?

Jelenleg a finanszírozás alapvetően a hallgatói létszámtól függ. A kormány a jövőben a férőhelyek helyett közvetlenül a hallgatókat akarja -finanszírozni az állami ösztöndíjjal. A források 70 százaléka jutna hallgatói létszám és fenntartási, működési költség alapján az egyetemeknek, főiskoláknak, míg 30 százalék jutna a kutatás feltételei-nek a megteremtésére. Bevonnák a gazdasági élet szereplőit is. Ez abból az igényből fogalmazódott meg, hogy az iparvállalatok szívesebben látnának a gyakorlati tevékenységre jobban felkészített diplomásokat. A piac bátorítása érdekében felmerült, hogy a vállalatok cserében valamiféle adókedvezményt kapnának.

 

Nem elég finanszírozni egy felsőoktatási intézményt, megfelelően tudni kell sáfárkodni is a forrásokkal. A vagyongazdálkodásban milyen változások várhatók?

A leglényegesebb az, hogy a működtetéssel kapcsolatos feladatokat a jövőben a kancellárok vennék át, tehermentesítve az egyetemek vezetését.

 

Mindenhol lenne kancellária?

Kezdetben csak a nemzeti tudományegyetemeken lenne kötelező, egyébként csak ott, ahol az intézmény is akarja. Minden azon múlik, hogyan szabályozzák majd a különböző hatásköröket. Ha a rektor marad az egyetem első számú vezetője, s mellé rendelnek egy kollaboratív partnert – a kancellárt –, aki felel a gazdálkodásért és a szervezeti működésért, életképes rendszer jöhet ki belőle. A rendszer működését ezért erősen befolyásolhatják a személyi viszonyok. A kancellárok feladata lesz a gazdaságilag -előnytelen konstrukciók megakadályozása is, és az informatikai park -működtetése. (A kancellári intézményről -nyilatkozik egy hr-szakértő a 30. oldalon. – a szerk.)

 

Nyugaton mi a bevett gyakorlat?

Változó. Németországban például a kancellári rendszert az egyetemi autonómia hatáskörében szabályozzák. Ez azt jelenti, hogy a kiválasztási procedúrában a kancellári állásra pályázóknak több egyetemi fórumon kell „keresztülküzdeniük” magukat. Az autonómia jegyében az is elképzelhető, hogy az egyetem ad absurdum még meg is vétózza a jelöltet.

 

A képzési kínálat mit tartalmazna? Beszélnek profiltisztításról is…

Elvárás, s ezt a Rektori Konferencia elnöksége is felvállalta, hogy komolyan konszolidálni kell a szakokat és a tantárgyakat. Ennek lényege, hogy több szak nyilvánvalóan meg fog szűnni. Egyrészt a szakszerkezet felülvizsgálata is indokolt – tehát az, hogy milyen szakok oktathatók egyáltalán –, másrészt az is, hogy a modernizált szakszerkezeten belül melyik intézmény oktat azon a szakon. Nem lesz szét-aprózott a képzés, így az oktatás jobban összpontosíthat majd a társadalmi igényekre.

 

Úgy tudom, hogy az új stratégia négy nagy kategóriába [nemzeti tudományegyetem, egyetem, főiskola, közösségi főiskola] sorolná be az összes egyetemet és főiskolát. Mit takarnak ezek?

A nemzeti tudományegyetem titulust a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kaphatja meg, mert szerteágazó alap- és mesterképzést adnak, doktori iskolákat működtetnek. Esetükben az alapvető célkitűzés, hogy a 2014–2020 közötti uniós költségvetési időszak végére megfelelő programok, projektek, fejlesztések révén kerüljenek be a világ élvonalába tartozó intézmények közé.

A „sima” egyetemek a saját szakterületükön kiemelkedő tudományos eredményeket értek el, de képzési és tudományos profiljuk szűkebb. Példaként a Budapesti Corvinus Egyetemet, a Semmelweis Egyetemet, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet, valamint a Kaposvári, a Miskolci, a Nyugat-magyarországi, a Pannon, a Széchenyi István és a Szent István Egyetemet lehetne említeni.

 

A főiskolák szerepe is, gondolom, némileg más lenne…

Főiskolák lennének a néhány képzési területen regionális vagy több régióra kiterjedő, esetenként akár országos hatókörrel bíró intézmények, amelyek képzése inkább gyakorlatorientált. Képzési és tudományos profiljuk nekik is viszonylag szűk. A közösségi főiskolák pedig a felsőoktatási intézmények alapjai lennének, helyi intézményként. Ezek az intézmények felsőfokú, diplomás szakembereket, óvónőket, védőnőket, tanítónőket képeznek a jelenlegi bachelor programokban.

 

Nyilván minőségi különbség is lesz a négy kategória, de legalábbis az egyetemi és a főiskolai kategóriák között.

Természetesen igen. Az azonos szintű intézmények között viszont csak annyi különbség lesz, amennyi a versenyhelyzetből fakad, tehát nem markáns. Bizonyos szintet azonban mindenkinek kell hozni.

 

Akkor a négy nemzeti tudományegyetemen folyik majd az elit-képzés?

Igen, de azon egyetemek egyikén-másikán is, amelyek szűk profiljuk miatt nincsenek benne a négyekben. Ilyen például a BME, de a Semmelweis is, ahol csúcselitképzés folyik az orvos- és gyógyszerészképzésben. A nemzeti tudományegyetemeken viszont mindez sokkal szélesebb szakmai körben zajlik.

 

Maradnak-e a felvételi keretszámok?

Az elképzelések szerint nem, mivel vissza kell állítani az intézmények saját bevételtermelő képességét, s ezért el kell törölni az intézményi szintű mesterséges korlátozást. A hallgatóknak a jövőben csak az intézmény természetes kapacitáskorlátaival és az intézmény hosszú távú érdekeit figyelembe vevő megfontolásaival kell számolniuk.

Cikk nyomtatása

Diploma, nyelvvizsga nélkül

2013. 11. 18.
Négy végzősből egy azért nem tudja átvenni a diplomáját, mert nincs (elég) nyelvvizsgája. A kormány új tervei szerint eltörölné a kötelező nyelvvizsgát azokon a szakokon, ahol az idegen nyelv ismerete másodlagos.

Rossz gyerekből lesz a jó menedzser

2013. 11. 18.
Szükség lehet fiatal korban egy kis pimaszságra és renitens viselkedésre való hajlamra ahhoz, hogy valaki később érvényesülni tudjon az üzleti világban – állítják kutatók.

Égi projektvezető

2013. 11. 18.
Már gyermekkorában százas szöggel kereste a fázist a konnektorban, testközelbe került az elektromossággal… Pannonhalmán a Bencés Gimnáziumban az elitképzés légkörében a latin mellett irányítástechnikával is foglalkozhatott.

Felsőoktatás minőségi alapon

2013. 11. 11.
Másfél hónappal ezelőtt a Felsőoktatási Kerekasztal nagy többséggel elfogadta a felsőoktatási stratégiát. Ennek nyomán új finanszírozás, új gazdálkodás, új intézményi besorolás várható. A stratégia lényegi pontjait Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia tiszteletbeli elnöke, a Pécsi Tudományegye...