Dux László felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős, leköszönő helyettes államtitkár, Nemzeti Erőforrás Minisztérium

– Nem csökken a felsőoktatásra fordítandó teljes összeg, inkább enyhén emelkedik, ha figyelembe vesszük a diákhitel kamattámogatását és a pályázati források felsőoktatásra fordítható összegeit is. Pontosan azonban nem lehet megmondani, hogy mennyi lesz, nem tudni ugyanis hányan, s milyen mértékben veszik igénybe a diákhitelt, s ennek mennyi lesz a kamattámogatása.

– A műszaki-informatikai keretszámokat megemelték a 2011-es évihez képest. Milyen gazdaságpolitikai koncepció áll emögött?

– A koncepció alapja a hosszú távú befektetéstől elvárt gazdasági növekedés. Befektetés alatt az ezen ágazatok felsőoktatásába történő befektetést értjük, hiszen ettől várható gazdasági növekedés. A sikeres gazdasági fejlődést mutató országokban a gazdasági ugrást megelőző 5-10 évben jelentősen emelték a műszaki természettudományos, informatikai képzésekbe felvettek számát.

– Pontosan mennyi pénzt fordítanak majd a műszaki-informatikai képzési területre?

– Ennek pontos összegét nem lehet megadni, a pályázati források jelentős hányada, valamint a gazdasági élet szereplői is hozzájárulnak e képzési terület anyagi támogatásához.

– Milyen képzési alternatívák maradnak a műszaki felsőoktatásból kiszoruló fiatalok számára?

– Reményeink szerint ilyen fiatalok nemigen lesznek, a keretszámok bővítése lehetővé teszi, hogy az a jelentkező, aki elérte a 240 pontot, az beférjen a műszaki képzés keretszámaiba.

– Milyen formában tervezik támogatni az it és ict iparágban tevékenykedő munkahelyek képzéseit?

– A felnőttoktatás, a munkahelyi képzések a Nemzetgazdasági Minisztérium felügyelete alatt folynak, ezek támogatási lehetőségeiről is ott döntenek.

– Milyen koncepció alapján döntötték el, hogy mennyi legyen az ösztöndíjas és a részösztöndíjas keretszám?

– Az ország gazdasági lehetőségei, a munkaerőpiac várható igényei és az érettségiző korosztályok demográfiai mutatói alapján születik döntés a keretszámokra vonatkozóan.

– Mennyire számolnak azzal, hogy a versenyszféra hozzájárul a felsőoktatás finanszírozásához (egyetemi laborok, k+f-kutatási projektek)?

– A fejlettebb gazdaságú államokban jóval nagyobb szerep jut a felsőoktatási intézmények támogatásában a versenyszférának, ezért mi is azt szorgalmazzuk, hogy a cégek, vállalatok a jelenleginél nagyobb mértékben járuljanak hozzá az egyetemek, főiskolák finanszírozásához. Igaz, már vannak jó példák itthon is e téren, hiszen több cég bekapcsolódott az intézmények életébe. A Mercedes a Kecskeméti Főiskolán, az Audi a győri Széchenyi Egyetemen támogatja új képzések beindítását, a Siemens pedig laborfejlesztéssel és ösztöndíjjal segíti a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem munkáját.