Négy végzősből egy azért nem tudja átvenni a diplomáját, mert nincs (elég) nyelvvizsgája. A kormány új tervei szerint eltörölné a kötelező nyelvvizsgát azokon a szakokon, ahol az idegen nyelv ismerete másodlagos.

A Felsőoktatási Kerekasztal által cikkünk írása időpontjában elfogadott javaslat szerint a kormány enyhítene a diplomaszerzési követelményeken. Azokon a szakokon, ahol az idegen nyelv ismerete másodlagos, nyelvvizsga nélkül is kiadhatnák a diplomát. Ahhoz, hogy ez a javaslat érvényes is legyen, a kormánynak és a parlamentnek is el kell fogadnia.

 

-
 

 

Felülvizsgált követelmények

És hogy miért is enyhülnének meg a nyelvvizsgával kapcsolatos követelmények? A hivatalos álláspont szerint így szeretnék növelni a diplomával rendelkezők számát – a javaslat indoklása szerint így 15–18 százalékkal lehetne növelni.

A tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy akik nyelvvizsga miatt nem kapják meg diplomájukat, 20–22 százalékos valószínűséggel úgy is maradnak. Ha pedig már kikerültek az egyetemről, elkezdenek dolgozni, munka mellett meg nincs idő újból nekifutni a nyelvvizsgának.

A hivatalos álláspont mellett az illetékes fórum kommentjeiben azt is felvetették, hogy az idegen nyelv ismeretének hiányában a végzősök nem mennek külföldre, itthon maradnak, ez is lehet a kormány engedékenységének oka. Ezzel sem egyezik a valóság: ha valaki már elszánta magát és külföldre szeretne menni dolgozni, akkor abban a nyelvtudás hiánya sem gátolja meg.

Mennyi az annyi?

A Magyar Nemzet nyári körképe szerint a nyelvvizsga hiánya miatt beragadt diplomák aránya átlagosan 25 százalék körüli. A Szent István Egyetemen például a záróvizsgázók 25–29 százaléka nem kaphatta meg emiatt a diplomát, míg a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 35,5, az Óbudai Egyetemen 35, a Nyugat-magyarországi Egyetemen 32, a Színház és Filmművészeti Egyetemen 25 százalék ez az arány. Ennél jóval magasabb, 45 százalék a Nyíregyházi Főiskolán, és még ezt is meghaladja a Kaposvári Egyetem 50 százalékos mutatója. Ugyanakkor a vezető egyetemeken jóval kisebb ez a probléma, például a Corvinus Egyetemen 11, a Műegyetemen pedig mindössze 3,4 százalékot tesz ki a nyelvvizsgával nem rendelkező végzősök aránya.

 

Óvodapedagógusnak nem kell az idegen nyelv

Valóban vannak olyan szakok, amelyek esetében a nyelvtudás nem létfontosságú. Ilyen például az óvodapedagógus: a 3–7 éves gyermekek gyakran még a saját anyanyelvükön sem beszélnek jól, nemhogy idegen nyelveket értsenek – érvelt egy szakmabeli az internetes fórumokon. (Viszont se szakcikket, se külföldi hírt nem tud befogadni az a végzett. – a szerk.)

Sajnos, el kell ismerni, hogy a nyelvvizsgához kötött diploma sem változtatott a lakosság nyelvismeretén: a felmérések továbbra is az utolsó helyre sorolják Magyarországot az EU-ban a beszélt nyelveket illetően, a lakosság háromnegyede csak saját anyanyelvén tud megszólalni. Ha viszont nem beszélünk idegen nyelven, legalább a papír legyen meg róla…

Cikk nyomtatása

Diploma, nyelvvizsga nélkül

2013. 11. 18.
Négy végzősből egy azért nem tudja átvenni a diplomáját, mert nincs (elég) nyelvvizsgája. A kormány új tervei szerint eltörölné a kötelező nyelvvizsgát azokon a szakokon, ahol az idegen nyelv ismerete másodlagos.

Rossz gyerekből lesz a jó menedzser

2013. 11. 18.
Szükség lehet fiatal korban egy kis pimaszságra és renitens viselkedésre való hajlamra ahhoz, hogy valaki később érvényesülni tudjon az üzleti világban – állítják kutatók.

Égi projektvezető

2013. 11. 18.
Már gyermekkorában százas szöggel kereste a fázist a konnektorban, testközelbe került az elektromossággal… Pannonhalmán a Bencés Gimnáziumban az elitképzés légkörében a latin mellett irányítástechnikával is foglalkozhatott.

Felsőoktatás minőségi alapon

2013. 11. 11.
Másfél hónappal ezelőtt a Felsőoktatási Kerekasztal nagy többséggel elfogadta a felsőoktatási stratégiát. Ennek nyomán új finanszírozás, új gazdálkodás, új intézményi besorolás várható. A stratégia lényegi pontjait Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia tiszteletbeli elnöke, a Pécsi Tudományegye...