Menü
46_2_20171018_PEL_8946.jpg
Forrás: ITB

Hogyan segíthet a munkaerőhiánnyal küzdő ICT-szektor önmagán? Például gyorsképzést nyújtó műhelyekkel. És mi segíthet még az oktatásban? Többek között erre is választ kaptunk az Infotér Konferencia előadásaiban, amelyekben az adatbányászat kérdései is terítékre kerültek.

Mindenki informatikai pályára született, csak valaki még nem tud róla. Ha azt vesszük alapul, hogy az előrejelzések szerint a mesterséges intelligencia és a robotika elterjedésével a jelenlegi foglalkozások zöme átalakul (digitalizálódik) vagy megszűnik, az előbbi kijelentés nem is túlzó. Már az X és az Y generációnak is muszáj szoros barátságot kötnie az informatikával, ha versenyképes tudással szeretne jelen lenni (sőt, megmaradni) a munkaerőpiacon.

 

Pályamódosítással az informatikába

Az Appirio felmérése szerint a nagyvállalati vezetők 90 százaléka szerint a jó minőségű IT-munkaerő megtalálása az egyik legnagyobb üzleti kihívás. Az elmúlt két évben sokan éreztek rá a gyorsított, 4–18 hónapos informatikai képzések iránti igényre hazánkban. Több kiváló példát is láthatunk arra, hogyan lehet némi pályamódosítással az IT-területére terelni a munkaerőt. Az informatikával kapcsolatos munkakörök ugyanis széles skálán mozognak, nem kell mindenkinek mérnöknek lennie ahhoz, hogy értse az alapokat, folyamatosan képezze magát és el is tudjon helyezkedni egy nagyvállalat fejlesztői részlegén. Sok emberre van szükség a részfeladatok szintjén is.

Boda József, Codecool
Ezen az elven működik a nemrég tőkeinjekciót kapott Codecool is, amelynek célja nem kisebb, mint átalakítani a hazai IT-oktatási piacot 2022-re. Ők a piac igényeire szabva nyújtanak (nem hagyományos) programozóképzést, majd a modulok sikeres teljesítése után álláslehetőséget is a velük együttműködő vállalatoknál. Boda József, a cég alapító-ügyvezetője előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió versenyképessége csökkenésének hátterében az egyik fő ok a képzett, digitális munkaerő hiánya. A digitális transzformációhoz ugyanis digitális szakemberek kellenek, így az egyre inkább high-tech világban a vállalatok jövőjét a munkatársaik IT-képességei, vagyis a megfelelően képzett munkaerő határozza meg. A hagyományos akadémiai modellek nem tudnak lépést tartani a megnövekedett igényekkel, a technológia gyors fejlődésével.

„Nálunk nem tanárok, hanem motivált, teljes munkaidős mentorok oktatnak, akik sokéves kódolási és üzleti környezetben szerzett tapasztalattal rendelkeznek. A tananyag valós vállalati igényeken alapszik, és nagy figyelmet fordítunk az öntanulási képesség fejlesztésére is” – részletezte a módszerüket Boda József. A képzés gyakorlatorientáltan, learn by doing csoportmunkában zajlik, és a különböző etapok során a programozás mellett a tanulók erősíthetik a soft skilleket is (úgymint kommunikáció, visszacsatolás, prezentáció, üzleti gondolkodás).

 

Határon túli pozitív példák

Tény, hogy az informatikai képzés népszerűsítésében és minőségének erősítésében az oktatásnak és a versenyszféra szereplőinek össze kell fogniuk, csak így enyhíthető az égető szakemberhiány a piacon.

Nina Begicevic Redep, Zágrábi Egyetem
Nina Begicevic Redep, a Zágrábi Egyetem professzora a horvátországi e-iskolák kísérleti projektjének részeként megalkotott Framework for Digitally Mature Schools (FDMS – az iskolák digitális érettségének keretrendszere) dokumentumot mutatta be előadásában. Az e-iskolák 2015–2018 megvalósuló pilotprojektjének célja, hogy létrehozzanak egy digitálisan érett iskolák fejlesztésére szolgáló rendszert. Az FDMS meghatározza az iskolák digitális érettségének területeit és szintjeit a DigCompOrg európai kerettel összhangban, és minden oktatási intézményre alkalmazható.

Az iskolák digitális érettségére vonatkozó horvát keretrendszer öt területből (menedzsment, vezetés, tervezés; ICT-tanulás és -tanítás; digitális kompetenciák fejlesztése; ICT-kultúra; valamint ICT-infrastruktúra) és öt szintből (digitálisan képzetlenek; kezdők; kompetensek; fejlettek; valamint digitálisan érettek) áll.

Az FDMS alapja az oktatási rendszerben résztvevő valamennyi érdekelt fél – köztük az iskolák, városok, megyék, szakminisztériumok – digitális érettségének megértése, elősegítve működésük összehangolását. Az oktatási intézmények útmutatóként használhatják az FDMS-t az informatika oktatási rendszerbe történő integrálásában – a tanítás és a tanulás tervezésére egyaránt. Az oktatási rendszerben résztvevő politikai döntéshozók pedig az olyan projektek, támogatások és kezdeményezések kidolgozásában használhatják a keretrendszert, amelyek célja az ICT sikeres integrációja a teljes oktatási rendszerbe.

 

Az oktatásnak is kell az „adatolaj”

Úgy tűnik, adatgyártásban világbajnokok vagyunk, rengeteg eszközünk van már, amely gyűjti, tárolja az adatokat – de mit kezdünk a hatalmas adatvagyonnal? Mit tudunk és mit kellene tudnunk az oktatás résztvevőiről? Dietz Ferenc, a Budapesti Gazdasági Egyetem kancellárja a témában tartott kerekasztal-beszélgetésen találóan fogalmazott: az adat korunk legfontosabb nyersanyaga. „A kérdés csak az, miért és mennyi adatot generálunk, és azokat milyen hatékonysággal tudjuk feldolgozni. Mi magunk is rengeteg adatot termelünk, például a hallgatók létszámáról vagy az oktatói teremkapacitásokról. Azt már látjuk, hogy számtalan lehetőség rejlik ezekben az információkban, és pozitív folyamatok indultak el a feldolgozásukra, de közben az is kiderült, hogy már most hatalmas kapacitásokat köt le.”

Solti Péter, a Klebelsberg Központ elnöke azt hangsúlyozta, meg kell nézni, mely adatok alkalmasak arra, hogy minőségi ösztönzővé váljanak, például a pedagógusok munkájával kapcsolatban. Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég Alapítvány elnöke szerint a legfontosabb az, hogy jól értelmezhető, megfelelő módszertannal készülő és összekapcsolható adatbázisok szülessenek az oktatásban. Az adatok egyébként három szempontból fejleszthetők: validitás, homogenitás, felhasználhatóság – tette hozzá Gloviczki Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke –, és annyi információ került már a birtokunkba, hogy érezhessük: van mit tenni.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 1992 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Csepely-Knorr Kristóf

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4729 cég szerepel adatbázisunkban.

A legkeresettebb cégek: