Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


24_Johancsik_Tibor_AKI_8557.jpg
Forrás: ITB

Kevés iparágat érint mélyebben a digitalizáció, mint a pénzintézeti szegmenst. Belső működésük szinte már most is teljes egészében az informatikára épül, miközben az ügyfelekkel való kapcsolattartás is egyre inkább a digitális csatornák felé terelődik. Egyik oldalról újabb és újabb szabályozások kényszerítik ki az addig nem alkalmazott megoldásokat, a másik oldalról pedig folyamatosan teremnek az új vetélytársak. Hogyan birkózik meg ezzel Magyarország legnagyobb bankja – ezt jártuk körül Johancsik Tiborral, az OTP Bank vezérigazgató-helyettesével, az IT és Banküzemi Divízió vezetőjével.

– A hazai nagybankok közül az OTP Bank az egyetlen, amely nemcsak regionális jelenléttel bír, de a központja is Magyarországon van. Milyen előnyökkel és esetleges hátrányokkal jár ez a helyzet?

– Az egyik oldalról óriási szabadságot jelent, hogy nem külföldről mondják meg, milyen irányokat kövessünk, milyen stratégiát, fejlesztéseket hajtsunk végre. Minden meghatározó döntés itt születik Budapesten, magunk jelöljük ki a követendő utat, az elérendő célokat. De pont emiatt óriási a felelősség is, hiszen az esetleges kudarcokért is nekünk kell felelni. Eddigi eredményeink azt mutatják, hogy jól éltünk a lehetőséggel, megfelelően kezeltük a felelősséget, hiszen itthon és a régióban is meghatározó szereplői vagyunk a piacnak.

– Mennyire érzi küldetésének az OTP Bank, hogy mindazokon a közép- és kelet-európai piacokon, ahol jelen van, a lehető legjobb, legmodernebb szolgáltatásokat kínálja? Meg akarják mutatni, hogy minden tekintetben felveszik a versenyt a nyugat-európai bankok helyi leányvállalataival?

– A régióban nyolc külföldi országban van leányvállalatunk, és ezek közül kettőben, Montenegróban és Bulgáriában hasonló piaci pozícióban vagyunk, mint itthon. A többi országban is arra törekszünk, hogy ott legyünk az élmezőnyben, a 3-5 legnagyobb bank között. A legtöbb országban az OTP-t a „nyugati” bankok közé sorolják – technológiailag élenjáró, fejlett, megbízható pénzintézetként tartják számon. Montenegróban például kimondottan mi vagyunk a trendteremtők. Az ott bevezetett összes digitális termékünk, szolgáltatásunk jóval megelőzi másokét és nemcsak a pénzintézeti, hanem az egyéb szolgáltatói szegmenseket tekintve is. Pozitív kép él az OTP-ről az egyes országokban, és mindent megteszünk a kép fenntartásáért.

– Az OTP Bank akvizíciókkal terjeszkedett a térségben. Mennyire központosítható egy ilyen heterogén hátterű regionális bank működése?

– Karrierem során dolgoztam már külföldi multi hazai leányvállalatánál, most pedig egy nemzetközi cégcsoport központjában, így mindkét oldal elvárásaival, félelmeivel tisztában vagyok. A központosítás ellen szól például a helyi sajátosságok maximális figyelembe vételével kínált, személyre szabott ügyfélkiszolgálás igénye. A mérleg másik serpenyőjében pedig ott van mindaz a költséghatékonysági előny, amit mondjuk a központosított beszerzés, az egységes infrastruktúra vagy a párhuzamos fejlesztések elkerülése jelent.

Folyamatosan keressük, hogy hol van a kettő közötti egyensúly. A felvásárolt leánybankok értelemszerűen saját, a központitól eltérő rendszerekkel dolgoznak. Ebben azt valljuk, hogy nincs értelme csak az egységesítés kedvéért standardizálni, mert ennek a költsége soha nem térül meg. Ha új megoldást vezetünk be, aktívan törekszünk arra, hogy a csoporton belül máshol már sikeresen alkalmazott megoldást ültessünk át. Tudjuk, hogy nem csak Budapesten, a központban lehet okosnak lenni. Bárhonnan jöhet – és jött is már – jó ötlet, olyan megoldás, amit érdemes csoportszinten is terjeszteni.

Abban is biztos vagyok, hogy még évtizedek múlva sem fog mindenütt teljesen ugyanolyan rendszer működni. Meggyőződésem, hogy a helyi piaci sajátosságok miatt mindig szükség lesz bizonyos lokális megoldásokra. Azt már inkább el tudom képzelni, hogy a szűkebb régiókban működő leányvállalatok kezdenek közeledni egymáshoz, ott ahol a kultúra és a jogszabályi környezet is hasonló.

 

– Milyen könnyen lehet új piacokra bevezetni a valahol már kidolgozott digitális szolgáltatásokat?

– A mi oldalunkról nem lenne akadálya, csak éppen sok esetben a szükséges helyi infrastruktúra hiányzik hozzá. Már csak a magyar turisták miatt is jó lenne, ha például Horvátországban is lehetne a Simple alkalmazással parkolni vagy autópálya-matricát venni. Addig viszont ez nem fog működni, amíg nincs egységes horvát parkolási rendszer és elektronikus autópálya-matrica. Vagyis egyszerűen a piacok sokszor nem állnak még készen az új típusú szolgáltatások bevezetésére.

– Külföldi anyabank híján nincs honnan kész megoldásokat átvenni. Amikor új trendekről, megoldásokról van szó, hova érdemes fordulni ötletekért?

– A mobilitásban egyértelműen a Távol-Kelet vezet, a banki szolgáltatások pedig az Egyesült Államokban nagyon fejlettek. De a banki környezetre is érvényes a globalizáció. Ha valamit kitalálnak Seattle-ben vagy Szingapúrban, annak híre gyorsan körbejárja a világot, így bárhonnan lehet ihletet meríteni. Szerencsére vagyunk abban a helyzetben, hogy mind az üzleti területeken, mind az informatikán dolgozó kollégáinkat el tudjuk küldeni szakmai konferenciákra, ahol megismerkedhetnek a legújabb eredményekkel, illetve előadóként terjeszthetik a saját tapasztalatainkat. Az már régen rossz lenne, ha akkor csodálkoznánk rá valamire, amikor a konkurencia megjelent vele a piacon. A jó hír, hogy sem az OTP Bank, sem a magyar bankszektor nincs technológiailag lemaradva a nyugati versenytársaihoz képest, sőt van olyan szolgáltatásunk – például a bankkártyás vásárlásokról és készpénzfelvételekről küldött megerősítő SMS –, amelyet a világon elsőként az OTP Bank vezetett be.

Szakmai pálya

– villamosmérnöki és külkereskedelmi diplomával rendelkezik

– 1988 és 1993 között az MTA SZTAKI-ban dolgozott kutatóként

– 1993–2001 között az ICL, a Unisys és a Cap Gemini hazai leányvállalatainál töltött be kereskedelmi vezetői posztokat

– 2001–2002-ben az index.hu operatív igazgatója

– 2003-tól 13 éven át a Jet-Sol Kft. alapító-ügyvezető igazgatója

– 2016 januárjától vezérigazgató-helyettesi pozícióban irányítja az OTP Bank IT és Banküzemi Divízióját

 

– A bankszektor nincs lemaradva, de mi a helyzet az ügyfelekkel? A magyar fogyasztók mennyire fogékonyak a digitális újdonságokra?

– Itthon is létezik, és egyre inkább bővül az a réteg, amely keresi és üdvözli az új megoldásokat, és igyekszik élni is velük. A csendes többséget pedig kitartó munkával kell meggyőzni ezek hasznosságáról, az általuk biztosított kényelemről. Jó példa erre a pénzbefizetős ATM. Az ügyfelek először szinte csak nézegették, kerülgették őket. Szükség volt egy reklámkampányra, kellettek a használatot bemutató hoszteszek ahhoz, hogy valóban használatba vegyék őket. Majdnem egy évbe telt, amíg felismerték az előnyeit, hogy ügyfélfogadási időn túl is használhatják, hogy nem kell sorba állni a befizetni kívánt összeggel, a tranzakció után pedig a pénz azonnal ott lesz a számlájukon. Most viszont már nagyon népszerű szolgáltatás, egyre többen és egyre többször használják.

– Mennyire lehet és kell elébe menni az ügyféligényeknek? Milyen gyorsan változnak, változtathatók a felhasználói szokások?

– Ez nehéz feladat. Olyan szolgáltatásokat kell biztosítani a fogyasztóknak, amelyek nemcsak a ma, hanem a holnap és a holnapután ügyfeleinek igényeire is választ adnak, ráadásul ezt kényelmesen, gyorsan teszik. Az is nagyon lényeges, hogy a szolgáltatás üzleti és technológiai oldalról is találkozzon az igényekkel. Valós – még ha esetleg az ügyfél által korábban nem is érzékelt – problémára kínáljon megoldást, tegye ezt úgy, hogy a használata valódi élményt okozzon.

Ha például egy szolgáltatást esetleg kevesen használnak, az sem feltétlenül annak a jele, hogy nincs rá igény – előfordulhat, hogy csak finomításokra van szükség. Tavaly alaposan megújítottuk a mobilbanki alkalmazásunkat, az OTP SmartBankot, sokkal egyszerűbb lett például a bejelentkezés és a legfontosabb információk azonnal leolvashatók. Az újdonságok élesítése után rövid időn belül megduplázódott a rendszeres felhasználók száma. De ugyanez zajlott le a teljesen online igényelhető személyi kölcsön esetében is. Az előzetes felméréseink azt mutatták, hogy van rá igény, ezért is dolgoztuk ki, de a fogadtatása, a kiugró népszerűsége még minket is meglepett. A tapasztalatunk az, hogy ha nem kell pilótavizsga a digitális megoldások használatához, a technológiától idegenkedők is könnyen rávehetők az online vagy mobil bankolásra.

 

– Milyen szerepe lehet ezek után a bankfiókoknak? Szépen sorban be lehet zárni őket?

– Semmiképpen sem. A digitális technológiák alkalmazása még nem jelenti azt, hogy elfordulnánk a hagyományos ügyfélcsatornáktól. A fiókhálózatunkat és az ügyintéző kollégáink jelentette szakmai tudást, személyes kapcsolatokat sikerünk alapvető építőkövének tartjuk. A komplexebb, konzultatívabb termékek, például a lakáshitelek vagy a befektetési termékek értékesítésére ez a legjobb csatorna. Másrészt hiszünk abban, hogy a kiterjedt fiókhálózat a márkaértéket, a bank iránti bizalmat is növeli. Az ország összes jelentősebb településén stabilan jelen vagyunk, nyilvánvaló hogy e mögött a bank mögött nem csak egy weboldal és egy e-mail-cím áll. Másrészt a bankfióki szolgáltatások is digitalizálódnak, például minden ügyintézői pultnál van már és igen népszerű a digitális aláírópad, amelynek a használatával egész erdőket mentünk meg.

– A bankok működésében központi szerepet játszik az informatika. Az OTP Banknál mit tesznek azért, hogy az IT ne egyszerűen kiszolgálója, hanem stratégiai partnere legyen az üzleti területeknek?

– Az informatikai szervezetnek több feladata van az OTP-n belül. Az első és legfontosabb a banküzem stabil működésének garantálása. Természetesen a működésnek költséghatékonynak kell lennie, a jövő érdekében pedig gondoskodnunk kell az üzleti területekről érkező igények minél gyorsabb kiszolgálásáról. Ezen a téren az IT kéz a kézben jár az üzlettel, együtt keressük az új lehetőségeket, figyeljük az újdonságokat. Egy-egy ötlet technológiai megvalósítása önmagában még nem is akkora kihívás. A nagy feladat abban van, hogy a kicsiben, laboratóriumi körülmények között – vagy, ahogy én szoktam mondani, szobahőmérsékleten, légüres térben – jól működő megoldásokból olyan rendszereket fejlesszünk, amelyeket már nyugodtan be lehet illeszteni a napi üzembe, mert bírni fogják a terhelést, a kiszámíthatatlan fogyasztói reakciókat. Az a törekvésünk, hogy ezt a rendszerint hónapokig tartó folyamatot minél inkább lerövidítsük. Ez egyébként egy körkörös, egymást erősítő folyamat. Felmerül egy üzleti igény, amit már csak valamilyen új technológia alkalmazásával lehet kielégíteni. Az új technológia viszont számos új üzleti lehetőség előtt is teret nyit, amelyeket már könnyebb lesz megvalósítani.

A papírmentesség felé

Sokan még a bankok belül is kétkedve fogadták az ötletet, amikor az OTP Bank a digitális aláírópadok bevezetése mellett döntött. Nem voltak meggyőződve a technikai megvalósíthatóságról és üzembiztonságról, illetve féltek, hogy az ügyfelek idegenkedni fognak a használatától. A félelmekre rácáfolva a megoldás nem váltott ki ellenérzéseket az ügyfelekből, mivel az kimondottan sikeresen ötvözi a modern, digitális elemeket a megszokott módszerekkel. Az aláírópaddal úgy lehet garantálni a szerződések, dokumentumok hitelességét, hogy az ügyfélnek nem kell bajlódnia a tényleges elektronikus aláírás nyűgjeivel – ugyanazt a mozdulatot hajtja végre, mint korábban számtalanszor, csak éppen nem papíron ír alá, hanem egy képernyőn. A megoldással mindenki jól jár: a banknak nem kell naponta sok ezer oldalt kinyomtatnia, az ügyfeleknek meg nem kell ezeket őrizgetniük. Ma már 800 ezer OTP-ügyfél használja ezt a megoldást, és a számuk hétről-hétre nő. Hasonlóképpen gyorsan népszerű lett az a lehetőség is, hogy az egyenlegértesítőt ne papíron, hanem elektronikusan küldje ki a bank.

 

– Számos nagyvállalatnál gondot okoz a biztonságos, üzemszerű működés és a minél gyorsabb, rugalmasabb fejlesztések összehangolása. Az OTP-nél hogyan kezelik ezt a dilemmát?

– Ahogy említettem, számunkra az üzembiztos működés az elsődleges prioritás, de közben a korral is haladni akarunk. Ennek érdekében két évvel ezelőtt létrehoztunk egy kutatócsoportot. Teljesen szabad kezet kapnak, azzal kísérleteznek, amivel akarnak, azt próbálnak ki, amit csak szükséges. A beszerzéseiket is külön intézzük, ha szükségük van valamire, és belefér a keretbe, akkor azt hosszadalmas tendereztetés nélkül azonnal megvásároljuk. Rendszeresen egyeztetnek az üzleti területekkel is, hozzák-viszik az ötleteket, és időnként a hagyományos IT-terület is megkeresi őket olyan problémákkal, amelyeknél a hagyományos technológiák mellett jól jöhet pár új ötlet. És ha ők előállnak egy jó megoldással, akkor már a „normál” IT feladata ennek beépítése a mindennapi működésbe.

– A következő évek minden bizonnyal a nem hagyományos szolgáltatók, a fintech cégek erősödéséről fognak szólni a pénzügyi szektorban. Hogyan akar megbirkózni az általuk jelentette kihívással az OTP?

– Semmiképpen nem hagyjuk figyelmen kívül az üzleti környezet megváltozását – túl sok nagy céget láttunk elbukni azért, mert nem reagáltak időben az üzlet átalakulására, elég csak a Kodakot említenem. Egy pillanatig sem hisszük, hogy elég mindent a régi jól bevált módon csinálni. Sok energiát és pénzt fektetünk abba, hogy a piaci változásokat, vagy éppen a szabályozó hatóságok által ránk rótt kötelezettségeket lehetőségekké formáljuk, minél többet hozzunk ki belőlük.

Teljes struktúrát építettünk ki erre. Egy csomó ötletet házon belül is meg tudunk valósítani, mert rendelkezünk a szükséges erőforrásokkal, szakértelemmel, például a már említett kutatói csapattal. Van aztán számos olyan fejlesztés, amely túlmutat a banki kereteken. Ezeket saját alapítású leányvállalatokba, ha úgy tetszik fintech cégekbe szervezzük ki. A legjobb példa a már említett Simple alkalmazás fejlesztője és üzemeltetője, az OTP Mobil. Talán még egyelőre kevésbé ismert, de ugyanolyan fontos számunkra az OTP eBiz, amely vállalkozóknak kínál digitális asszisztenst, vagyis pénzügyi- és üzemviteli szolgáltatásokat.

 

Mindazonáltal tisztában vagyunk azzal, hogy jó ötletek rajtunk kívül is születnek, ezért több szinten is együttműködésre törekszünk a fintech startupokkal. Jól tudjuk, hogy a kisebb, kreatív cégek idegenkednek attól, hogy közösen dolgozzanak egy OTP méretű óriással. Számukra olyan környezetet biztosítunk, amelyben komfortosan érzik magukat. Ennek érdekében indítottuk el az OTP Akcelerátor programot, amelyben a jó nevű finn ügynökség, a Nestholma startup-akcelerátor van segítségünkre. Velük közösen választottuk ki azt a hét startupot, amelyek részt vesznek a jelenleg is folyó 12 hetes programban. Ezen időszak alatt banki vezetők és képzett coachok segítenek az induló vállalkozásnak és vezetőinek. A legígéretesebb cégekbe – nem csak a saját akcelerátor programunkból merítve – pedig akár befektetőként is beszáll az OTP Csoporthoz tartozó Portfolion Kockázati Tőkealap-kezelő egy épp erre a célra létrehozott digitális kockázati tőkealappal, hogy a további növekedéshez is legyen elég forrás.

De más formában is szívesen együttműködünk érdeklődő fintech cégekkel, hiszen a jó ötlet önmagában a startupok esetében is kevés. Ahogy mi tesszük a saját belső ötleteinkkel, nekik is ki kell próbálniuk, hogy a megoldásuk hogyan működik valós banki és üzleti környezetben, hogyan tud kiszolgálni több tíz- vagy százezer felhasználót. Ebben mi tudunk segíteni és szívesen segítünk is nekik, hiszen mindig az volt a sikerünk titka, hogy bár büszkék vagyunk eredményekben bővelkedő, több évtizedes múltunkra, de mindig a jövőbe tekintünk, folyamatosan keressük az új utakat és lehetőségeket, hiszen azok jelentik a sikeres jövő zálogát.

– A gyorsan változó technológiai és üzleti környezetben hogyan találnak munkatársakat, mennyire vonzó munkahely egy nagybank az informatikusok számára?

– Nem tagadom, mi is megérezzük az informatikai munkaerőhiányt. Mindenképp meg akarunk felelni a szabályozói, üzleti, technológiai kihívásoknak, így megfelelő képzettségű és mentalitású kollégákra van szükségünk. Az odaadással nincs is semmi gond, viszont nem egyszer előfordul, hogy villámgyorsan szükségünk lenne egy újfajta technológiához értő szakemberre. Ilyenkor érdemes kívülről bevonni a szükséges szaktudást. Emellett, ahogy már említettem, a belső szaktudást is folyamatosan bővítjük, rendszeresek a képzések. Szoros együttműködést alakítottunk ki az ELTE-vel, akár több hetes, tantermi képzés során tudjuk kollégáinkkal megismertetni a legújabb technológiákat.

Nyilvánvaló az is, hogy a házon belüli informatikai szaktudás bővítéséhez, sőt puszta megtartásához is kimondottan vonzó munkahelynek kell lennünk. Ennek egyik eleme a továbbképzések, a szakmai fejlődés már említett lehetősége. Másik fontos feltétel, hogy jelenleg már tudunk olyan jövedelmet is biztosítani, amely felveszi a versenyt az informatikai cégek által kínált juttatásokkal. De ami a fiatal generációknak talán még ennél is fontosabb: nemcsak rutinmunkát kínálunk, hanem olyan izgalmas feladatokat, új technológiákat, amelyekben mindenki megtalálhatja a szakmai kihívást. A jelek szerint működik a megközelítésünk, mert már külföldről is tudtunk csapatunkba hazacsábítani szakembert.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2041 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Gáspár László

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4897 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:ALEF Distribution HU Kft.

A legkeresettebb cégek: