Menü
36_Fortune.jpg
Forrás: ITB

Órákig el lehet azon vitatkozni, mennyire hasznos vagy veszélyes a világ pénzügyi rendszerére a bitcoin. Abban már sokkal nagyobb egyetértés van, hogy a bitcoin mögött álló blokklánc technológia a jövő egyik nagy ígérete – és nem csak a pénzügyi világban.

A blokklánc (blockchain) technológia összeforrott a bitcoinnal, pedig a kettő közel sem azonos (utóbbiról lásd Bitcoin, a digitális valuta című keretes írásunkat). Annyi a közös bennük, hogy a bitcoint a blokklánc alapjain hozták létre és utóbbi technológia szolgál a virtuális pénznem megosztott főkönyveként. Kettejük viszonyát úgy kell elképzelni, mintha a blokklánc lenne az operációs rendszer, a bitcoin pedig egyike annak a számtalan alkalmazásnak, amelyet az adott operációs rendszeren futtatni lehet. A blokklánc adja az eszközt a bitcoinban lebonyolított tranzakciók nyilvántartására, de ez a megosztott főkönyv bármilyen tranzakció rögzítésére és bármilyen vagyoni érték nyomon követésére alkalmas lehet.

Vagyis a blokklánc voltaképpen egy közös, elosztott főkönyv, amely módot ad egy üzleti hálózat tranzakcióinak rögzítésére és a vagyonelemek nyilvántartására. A vagyontárgy lehet kézzelfogható (autó, ingatlan, készpénz, föld) vagy kézzel nem fogható (szellemi tulajdon, szabadalom, szerzői jog, egyebek). A blokklánc hálózatokon gyakorlatilag bármivel lehet kereskedni, aminek értéke van, minden érintett számára csökkentve a költségeket és a kockázatokat. A technológia révén például a cégek hatékonyabban intézhetik az áruk és ellentételezésük mozgását; a gyártók pedig megoszthatják a gyártási naplókat partnereikkel és a szabályozó hatóságokkal, hogy csökkentsék a visszahívások számát.

Bitcoin, a digitális valuta

A bitcoint sokan összekeverik a blokklánccal, pedig messze nem ugyanarról van szó. A bitcoin csak egyike – bár messze a legismertebb – a blokklánc technológiát használó technológiáknak. Ugyanakkor ebben is jól megmutatkoznak a blokklánc jellemzői és előnyei.

A digitális valutát 2009-ben indította útjára egy rejtélyes, a Satoshi Nakamoto álnév mögé bújó személy. A hagyományos pénznemekkel szemben a bitcoin mögött nem áll semmilyen központi hatóság vagy éppen jegybank. Senki nem kontrollálja, senki nem bocsátja ki: magánszemélyek (és egyre jellemzőbben, vállalkozások) „bányásszák” azzal, hogy számítógépeken (akár egész szerverfarmokon) matematikai rejtvényeket megoldó szoftvereket futtatnak. Ennek megfelelően nincs is központi hatóság, amely ellenőrizné, jóváhagyná és igazolná a tranzakciókat – ezt a felhasználók gépeiből álló egyenrangú (peer-to-peer) hálózat végzi.

 

Egymást erősítve

A hagyományos üzleti világban az egymással kapcsolatban álló felek mindegyike saját nyilvántartást vezet a tranzakciókról. Ez egyrészt drága, mert sokszor közvetítőket kell igénybe venni, emiatt a megállapodások végrehajtása is sok időt vehet igénybe; a többféle helyen és módon vezetett nyilvántartások miatt inkonzisztenciák léphetnek fel; végül pedig kevéssé biztonságos is, mert ha egy központi szereplőt támadás ér, az egész üzleti hálózat érintett lehet.

A blokkláncra épülő üzleti hálózat másképp működik. Egyetlen központi nyilvántartás/főkönyv van, amelyet minden szereplő megoszt egymással, és amely a folyamatos peer-to-peer replikáció révén minden egyes tranzakció után frissül. A hálózat minden tagja (minden érintett üzleti szereplő) egyszerre közzétevő és előfizető a hálózaton, vagyis küldeni tud tranzakciókat más szereplőknek, illetve fogadni tudja azok küldeményeit; az adatok pedig átvitel közben az egész hálózaton szinkronizálódnak.

Milyen műszaki alapok és elvek teszik ezt lehetővé? A blokklánc neve a rendszer működéséből fakad. Az egyes tranzakciók úgynevezett blokkokban tárolódnak, a blokkok pedig láncokká kapcsolódnak össze. Ahogy nő a tranzakciók száma, úgy lesz egyre hosszabb a lánc is. A blokkban a tranzakciós adatokból hasht, egyfajta digitális, időbélyeggel is ellátott ujjlenyomatot képez a rendszer, és magából a blokkból is készül egy hash – ebbe pedig beleépül a sorban előtte lévő blokk hashe is. Ez az előző hash kapcsolja egymáshoz a blokkokat – hiszen a korábbi blokkban is megtalálható az azokat megelőző blokkok hashe. Ennek köszönhetően minden egyes új blokk megerősíti a megelőző blokk hitelességét, ezzel pedig a teljes láncét is – ez garantálja ugyanis, hogy a későbbiekben ne lehessen megváltoztatni egy blokkot, illetve két blokk közé ne lehessen betoldani egy újabbat.

Azzal együtt, hogy a blokklánc tranzakciós adatokat tárol, nem teszi feleslegessé az üzleti adatbázisokat, a tranzakciófeldolgozó vagy üzenetküldő rendszereket, illetve az üzleti folyamatokat. Egy blokklánc a tranzakciók megtörténtének hiteles bizonyítékát tartalmazza.

 

Szerepkörök alapján

Egy üzleti blokklánc persze csak működési elveit tekintve hasonlít a bitcoin mögött álló rendszerre, számos egyéb tekintetben különbözik attól. Így például, a csatlakozás engedélyhez kötött (permissioned blockchain), vagyis a hálózat létrehozója, majd tagjai meghatározhatják, hogy kik vehetnek részt a blokklánc munkájában. Így a hálózat szereplői ismertek egymás előtt (nem tudnak álnevek mögé bújni, mint a bitcoin esetében), mindenki egyedi azonosítót kap, a tranzakciók pontosan a szereplőkhöz köthetők. Ennek révén például könnyebb is megfelelni az adatvédelmi és szabályozói előírásoknak.

A blokkláncban számos különféle szerepkör létezhet. Ott van természetesen a résztvevőé – ők lehetnek azok az üzleti felhasználók, akik engedélyt kaptak a hálózathoz való csatlakozásra és ott tranzakciók lebonyolítására. Fontos szerep jut a szabályozónak: ő különleges jogosultságok birtokában felügyeli a tranzakciókat, éppen ezért előfordul, hogy nem is hajthat végre tranzakciókat. A fejlesztők írják azokat az alkalmazásokat, amelyek révén az üzleti felhasználók saját rendszereikből elérik a blokkláncot, a hálózatüzemeltetők pedig magának a blokkláncnak a fizikai működéséért felelnek.

Az, hogy mindenki hozzáfér a közös nyilvántartáshoz, még nem jelenti azt, hogy mindenki láthat mindent. A hálózat tagjai meghatározhatják, hogy a többi szereplő mely tranzakciókat és azoknak mely adatait láthatja – a konkurens üzleti szereplők esetleg csak a tranzakció tényét, de a felügyeleti hatóság vagy az auditor az összes releváns részletet.

Az üzleti blokklánc konszenzus alapján működik: a tranzakció akkor tekinthető érvényesnek, ha azt a hálózat szereplői valamilyen formában igazolják. Erre többféle módszer is kínálkozik. Az igazolás köthető az elkötelezettséghez (proof of stake): csak az a szereplő igazolhat, amelyik a hálózat teljes értékének bizonyos százalékát magáénak mondhatja. Ez védelmet nyújthat a kívülről jövő támadások ellen, hiszen hiába férkőzik be egy támadó, nem tud tranzakciót jóváhagyni. Egy másik módszer lehet a többségi aláírás: ha a résztvevők meghatározott hányada elfogadja a tranzakciót, akkor az érvényes lesz.

Igen vonzó elemét teszik ki az üzleti blokklánc hálózatoknak az okos szerződések. Ezek az üzleti tranzakciókat befolyásoló szabályok, szerződéses klauzulák, amelyeket a blokklánc tárol és a tranzakció részeként automatikusan végrehajtódnak. Ilyen lehet például egy utazási biztosítás feltételrendszere, amelynek adott szabályai automatikusan érvénybe léphetnek és végrehajtódhatnak, ha mondjuk egy repülőjárat több mint hat órát késik.

A bitcoin előnyei a jelenlegi pénzforgalmi rendszerekkel szemben

– Költséghatékony: a tranzakciók során nincs szükség közvetítőkre.

– Átlátható: a tranzakciós információkat csak egyszer kell rögzíteni és ezt követően az elosztott hálózat révén minden érintett fél számára elérhető.

– Biztonságos: a rendszer mögött álló nyilvántartás védett az utólagos beavatkozások ellen. A már megtörtént tranzakciót nem lehet megváltoztatni: egy újabb tranzakcióval vissza lehet csinálni, de mind a kettőnek nyoma marad a rendszerben.

 

Sokszínű felhasználás

Az üzleti életben a blokklánc számos előnyt tud nyújtani. Egyrészt, gyorsabb: a komplexebb, több résztvevőt érintő tranzakciók is percek alatt lebonyolíthatóak, mert a jóváhagyáshoz és a megerősítéshez nem kell egy központi hatóságra várni. Nincs szükség közvetítőkre és nincs szükség külön-külön vezetett nyilvántartásokra sem, mert minden résztvevő hozzáfér a megosztott főkönyvhöz. Az engedélyhez kötött blokklánc hálózatokban a biztonság is magas szintű, mert minden résztvevő azonossága ellenőrizhető.

Hogyan működhet ez a gyakorlatban? Az IBM nyomán nézzünk meg néhány gyakorlati példát!

– Kereskedelem: a határokon átnyúló áruszállításhoz több különböző jogi személytől kell okmányokat beszerezni (vám, kikötői/repülőtéri hatóság, szállítmányozók, és így tovább). Ezek a szereplők a blokkláncban együttműködve láthatnák és jóváhagyhatnák a szükséges okmányokat, miközben minden érintett fél folyamatosan látná, hol tart a folyamat, mikor érkezik az áru és mikor megy át annak ellenértéke.

– Biztosítás: a biztosítóknak ellenőrizniük kell, hogy a káresemény megtörtént-e, fel kell dolgozniuk az igényt, majd fizetniük kell a károsultnak. Megoldható, hogy a szerződések feltételeit a blokkláncban tárolt okos szerződésekben tárolják, és ezeket az interneten nyilvánosan elérhető adatokhoz kapcsolják. Amikor egy megbízható forrás bejelenti a káreseményt, automatikusan elindul a folyamat: a kárigényt az okos szerződés kondíciói alapján feldolgozzák, és átutalják a pénzt a károsultnak.

– Ellátási láncok menedzsmentje: amikor egy rendkívül bonyolult rendszerben, például egy repülőgépben meghibásodik valami, akkor az érintett alkatrészt vissza kell tudni követni az eredeti gyártóhoz, beleértve a gyártás napját, a sorozatot, de akár még a gyártósort is. A blokklánc révén minden alkatrész összes eredetrészlete tárolható és a teljes gyártási lánc minden egyes szereplője számára hozzáférhetővé tehető, mint ahogy betekintést nyerhet ezekbe az adatokba a repülőgép tulajdonosa, üzemben tartója és a szabályozó hatóság is. Hasonlóképpen fontos lehet az áru eredetének visszakövetése az élelmiszeriparban is.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 1977 személy szerepel adatbázisunkban.

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4700 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Clarmont I.S. Kft.

A legkeresettebb cégek: