Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


Eseménynaptár

előző hónapkövetkező hónap
10_Kiraly_Istvan_IMG_7894.jpg
Forrás: ITB

A hazai kis- és középvállalkozások legalább fele még nem áll készen a digitalizáció jelentette kihívások megválaszolására. Ami talán még nagyobb gond, hogy nincsenek is tisztában ezekkel a kihívásokkal, vagy ha mégis, nem tudják, merre induljanak el. Rajtuk akar segíteni a Vodafone immár itthon is elérhető online kérdőíve, a Ready Business Index, amelyről Király Istvánnal, a szolgáltató Vállalati Szolgáltatások Üzletágának vezérigazgató-helyettesével beszéltünk.

– Miért ennyire fontosak a kis- és középvállalatok a digitalizáció szempontjából?

– Bár ez nem mindig látszik, számosságuk miatt igen jelentős szerepet játszanak a magyar gazdaságban. A VOSZ 2017-es adatai szerint több mint félmillió KKV létezik Magyarországon, ezek 1,8 millió embert foglalkoztatnak és a GDP 52,5 százalékát állítják elő. Ha azt akarjuk, hogy továbbra is stabil hátterét adják a magyar gazdaságnak, fel kell készítenünk őket a gyorsan változó piaci körülményekre.

– Melyek azok a legfontosabb változások, amelyek kihatnak az életükre, működésükre?

– Először is a konvergencia, ami önmagában is több dolgot takar. Kezd eltűnni a különbség a mobil és vezetékes telefónia között, közeledik egymáshoz az informatika és a távközlés és nem utolsósorban a „digitális bennszülöttek” kezdenek többen lenni, mint a „digitális bevándorlók”. A második fontos tényező a felhő. Gyökeresen átalakította a felhasználói szokásokat és ezzel az üzleti világot is, így egy modern KKV már nem engedheti meg magának, hogy ne gondolkodjon felhőszolgáltatásokban. És végül ott van a digitalizáció, amelyet én két szempontból tartok döntő jelentőségűnek.

Az egyik a hatékonyságnövelés. Ezt szokták költségcsökkentésként is emlegetni, de én nem szeretem ezt a kifejezést, mert a hatékonyság javításához egyes területeken igenis növelni kell a költségeket – csak éppen más területeken nagyobb mértékben lehet csökkenteni, így a kettő eredője pozitív lesz. A másik szempont az ügyfélélmény. A digitális gazdaságban központi kérdéssé vált az ügyfélélmény, legyen szó akár a belső munkatársakról, akár a tényleges ügyfelekről. Akkor lehet egy cég sikeres, ha a szolgáltatásait élmény használni. A fapados légitársaságok sem csak az olcsó repülőjegyekkel arattak sikert, hanem azzal is, hogy ezeket a jegyeket néhány kattintással meg lehet vásárolni az interneten. A lassan többségbe kerülő digitális bennszülöttek elvárásai a termékekkel, szolgáltatásokkal kapcsolatban már egészen mások, mint az idősebb generációké. Teljesen természetes számukra, hogy az interneten nézik meg a választékot, hasonlítják össze az árakat és választják ki a legkedvezőbb ajánlatot. Az ehhez való alkalmazkodás létkérdés lesz a vállalkozások számára.

– A külföldi vetélytársakhoz képet milyen téren maradtak le leginkább a magyar KKV-k?

– Nehéz általánosítani, hiszen sokféle KKV van, de azért néhány dolgot ki lehet emelni. Egyrészt sokan nem ismerik fel a valós idejű döntéshozatal jelentőségét. Valós időben persze csak akkor lehet döntéseket hozni, ha az adatok mindig és mindenhol a rendelkezésemre állnak. Ehhez viszont az kell, hogy mérjem a folyamataimat és az adatokat valamilyen módon el is juttassam a döntéshozókhoz. Vagyis ez egy hosszú lánc, és ennek felismerése kritikus pontja a sikernek. Ugyancsak lényeges problémának érzem, hogy a felmérések alapján a magyar KKV-k nagy része nem tervez egy évnél hosszabb időre. Egy vállalkozás működését viszont nem lehet egy év alatt teljesen digitalizálni, ehhez hosszabb időre, szélesebb perspektívára van szükség, ami sajnos sok esetben még hiányzik.

Szakmai pálya

– Tanulmányait a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Egyetemén és a Külkereskedelmi Főiskolán végezte, majd 2000-ben MBA-t szerzett az Oxford Brookes Universityn

– 1995-ben üzletfejlesztési menedzserként csatlakozott a Pannon GSM-hez

– 1999-től marketingigazgató, 2003-tól kereskedelmi igazgató a mobiltársaságnál

– 2004 és 2012 között a Magyar Telekom, illetve a T-Systems üzletfejlesztési és marketingvezetői pozícióit tölti be

– 2014 augusztusától a Vodafone Vállalati Szolgáltatások Üzletágának vezérigazgató-helyettese

 

– Mi lehet a digitalizáció első lépése egy KKV számára?

– Sok mindent lehetne említeni, de én talán a webes jelenlétet, a weboldal meglétét tartom vízválasztónak. A magyar KKV-k fele már eljutott eddig, bár természetesen nagyon nem mindegy, hogy milyen weboldala van, és azt mire használja. Itt jön képbe a már említett ügyfélelégedettség. Csak statikus információk vannak weboldalon, vagy gyakran frissül? Milyen könnyen találhatók meg a fontos információk? Elérhető-e rajta valamilyen szolgáltatás, lehet-e azon keresztül vásárolni? Elemzem-e, hogy mennyi időt töltenek a látogatók az oldalon és miért hagyják ott idő előtt? Ennek a finomhangolása hosszú folyamat, nem elég kipipálni, hogy van weboldalam. A digitális fejlettség további indikátorai között szokták emlegetni még azt, hogy a vállalkozás kihasználja-e a közösségi médiában rejlő lehetőségeket, illetve alkalmaz-e valamilyen ügyviteli, vállalatirányítási rendszert.

– Milyen módon méri fel a Ready Business Index kérdőív a digitális érettséget?

– Természetesen van egy statisztikai része a kérdőívnek, ahol rákérdezünk a cég tevékenységére, iparágára, dolgozói létszámára, hány telephelye van hány településen, és így tovább. Az érdemi kérdések arra vonatkoznak, hogy a vállalati élet különböző területein milyen digitális rendszereket használ a vállalkozás. Van-e vezetékes és mobil telefon-előfizetése; milyen sebességű interneteléréssel rendelkezik; milyen szolgáltatásokra fizetett elő; használ-e POS-terminált; követi-e elektronikus eszközzel a flottájában a járműveket; van-e eszköz a túratervezésre, a járművek műszaki állapotának folyamatos nyomon követésére; használ-e bármilyen vállalatirányítási rendszert. Igyekszünk a vállalati működés minél több szeletét felmérni.

– Több külföldi országban is elindította már a Ready Business Indexet a Vodafone. Mennyiben tér el a hazai kérdőív a külföldiektől?

– Eddig 11 országban működik a Ready Business Index, Magyarországon kívül idén még további három országban fogják elindítani. Néhány helyen kénytelenek voltunk súlyozni, hiszen az egyes iparágak helyzete, nemzetgazdasági szerepe nem ugyanaz hazánkban, mint máshol – Törökországban például óriási jelentőségű a kiskereskedelem. Össze kellett hangolni a kérdéseket a szolgáltatási portfóliónkkal is. Ettől még úgy 80 százalékban megegyezik a hazai és a nemzetközi kérdőív, így az eredmények is összehasonlíthatók lesznek.

– Mikorra várhatóak ezek az eredmények?

– A kérdőív alig néhány hete elérhető, így még nem beszélhetünk kiértékelhető eredményekről. Kell legalább három hónap, amíg kapunk néhány ezer kérdőívet, amelyekből már lehet következtetéseket levonni. Úgy gondolom, valamikor június végén lesz érdemes megnézni az első számokat.

– Mit kap, mivel távozik a kérdőívet kitöltő vállalkozás?

– Elkészül számára egy riport, amely a digitális érettség négy fontos területén értékeli a vállalatot. Kap egy összesítő értéket, a Ready Business Indexet: ebből tudhatja meg, hogy a jellemző vetélytársakhoz képest hol áll a digitális érettségben. Jelenleg egy 500-as minta alapján, a méret és az iparág figyelembe vételével helyezzük el a konkurencia között, de nagy jelentősége van a rendszer öntanuló jellegének. A kitöltött kérdőívek szintén bekerülnek a mintába, és ha már több ezer vállalkozás adatait tudjuk összevetni, sokkal pontosabb képet alkothatunk. Viszont ez a kezdeti 500-as minta is elég ahhoz, hogy egy jó induló képet kapjanak a vállalkozások. Ha valaki jó eredményt ér el, lesz egy pozitív megerősítése arról, hogy jó úton jár. Aki pedig nem annyira felkészült, az láthatja, hogy milyen területeken van elmaradva és merre kellene haladnia.

– Milyen gyakorlati segítséget kaphatnak a vállalkozások, ha már tudják, mit kellene fejleszteniük?

– Egy percig nem titkoltuk, hogy üzleti megfontolások is állnak a kérdőív mögött, jó marketinglehetőséget látunk benne. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy közvetlenül értékesítésre akarnánk felhasználni. Ha a vállalkozás ráébredt, hogy milyen területeken van elmaradva, nagyon szívesen adunk neki tanácsokat, bemutatjuk a termék- és szolgáltatásportfóliónkat. Bízunk abban, hogy a Vodafone a megbízható, hiteles tanácsadó szerepét töltheti be a KKV-k számára is. A partnereinkkel közösen pedig akár konkrét szolgáltatásokkal is tudunk segíteni, például járműkövetési megoldással vagy elektronikus fizetést biztosító szolgáltatással.

De még egyszer hangsúlyoznám, hogy nem a közvetlen értékesítés a célunk. A legfontosabb, hogy a hazai kis- és középvállalkozások minél nagyobb számban ébredjenek rá a digitalizáció fontosságára és legyenek tisztában azzal, mely területeken vannak a legnagyobb lemaradásban. Rá kell döbbenteni őket, hogy a digitális technológiák nem ördöngösségek, ők is használhatnák az üzletmenetük hatékonyságának javítására, sőt, ami még fontosabb: a konkurenciájuk talán már használja is. Ha ez a felismerés megtörténik, akkor én tartom annyira versenyképesnek a Vodafone-t, hogy ott legyünk a pályán, amikor labdába kell rúgni.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2028 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Alföldi István

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4835 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:ALEF Distribution HU Kft.

A legkeresettebb cégek: